Azt mondja köztársasági elnökünk a Népszabadságnak adott, nyilván láttamozott interjúban: „Valóban egyensúly és nem ellensúly az a szerep, amit be kívánok tölteni. Angolul találóan úgy fogalmazzák meg ezt a szerepkört, hogy: checks and balances.” Tévedés. Angolul nem valamiféle politikusi „szerepkört” hívnak úgy, hogy checks and balances, és nem is holmi „egyensúlyt”, amely egy emberben testesülne meg, hanem egy rendszert. Azt, amelyik garantálja, hogy a hatalmi ágak (eredeti formában: végrehajtó, törvényhozó, bírói hatalom) közül egyik sem válik túl erőssé a többi rovására.

Köztársasági elnökünk így folytatja: „A check szó nem ellensúly, hanem egyfajta ellenőrzés.” El kell ismernünk, beletrafált, így igaz. Folytatás: „Az alkotmányjogászok sokszor hajlamosak ellensúlyként fordítani” – ez viszont már nem igaz, a checks szót az alkotmányjogászok, sőt mindenki „fékek”-nek fordítja. A balances szót pedig, néhány különc kivételével, „ellensúlyok”-nak.

Schmitt Pál – büszke, hogy ember

„Fékek és ellensúlyok” – ezek szerint a neves sportdiplomatának nem ismerős a kifejezés. Folytatás: „lehet így is értelmezni –, de az én felfogásom szerint az ellensúlyozás az ellenzéki pártok feladata”. Sajnos ezt is „hajlamosak” másként felfogni az alkotmányjogászok, ugyanis a világ alkotmányos demokráciáiban utálni szokták, ha a bírói hatalomban bármilyen párti – kormány – vagy ellenzéki – befolyás érvényesül.

És ha a végrehajtó hatalomban ugyanaz a párt diktál, mint amelyik a törvényhozásban – ez elég gyakori –, akkor ott nincs valódi ellensúly. Egyáltalán, amikor a fékek és ellensúlyok rendszerét kitalálták, nem gondolkoztak pártokban.

Köztársasági elnökünknek tehát fogalma sincs az alkotmányjog alapjairól, valamint nem tud olyan szinten angolul, amilyet a nemzetközi politikában való részvétel megkívánna (és a magyarral sem bánik mesteri fokon). Mindebben tökéletesen megegyezik a politikai eliten kívüli magyar népesség – Fidesz-nyelven: az „emberek” – kilencvenkilenc egész akárhány százalékával.

Joggal mondja tehát magát „az emberek emberének”, és érthetők forró érzelmei: „Az emberekhez való tartozás nekem büszkeséget és megnyugvást jelent”. Francba, hogy ez engem nem tölt el se büszkeséggel, se megnyugvással.

Hozzászólások

Hozzászólni csak regisztrált és bejelentkezett felhasználónak lehetséges. Ön nincs bejelentkezve.

Jelenleg nincs hozzászólás ehhez a cikkhez!