Nincs olyan ember, akit ne érdekelne az éjszaka titka, az álmok sejtelmes, látomásszerű, olykor valósnak ható jellege. Mindenkivel megtörtént már, hogy felriadt az éjszaka kellős közepén, és nem bírt visszaaludni, mert önmagát vagy családtagját látta furcsa, rémisztő helyzetben. Olyan is előfordul, hogy éppen egy mesebeli lény, szörny kerget ki valakit a meleg takaró alól.

Persze sokszor virágos réttel vagy ringató hullámokkal álmodunk, vagy éppen a távol lévő kedves karjaiban érezzük magunkat. Az ilyen álmok reggeli energiabombák, amitől végigmosolyoghatjuk az egész napot. Az álom magyarázata az a „királyi út”, amely az ismeretlen megismeréséhez vezet – mondja S. Freud, az álomvilág, a tudatalatti világ egyik értelmezője.

Szerinte az ember személyiségét három részre oszthatjuk: ösztön-én, felettes én és én részekre. Az én az éber állapotért, a napközben folytatott tevékenységekért felelős, az ösztön-én a tudatalatti folyamataiért, a felettes én pedig bizonyos társadalmi feszültségeket, normákat dolgoz fel.

Fotó: Antal Erika

Vannak, akik fekete-fehérben, vannak akik színesben, akadnak olyanok, akik hanggal, vagy éppen hang nélkül álmodnak.

Az álomvilágunk az ösztön-énhez kapcsolódik: egy sűrített tartalom értelmezése, mely képi megjelenítésben ölt formát, ha mindezt dekódoljuk, megkapjuk a problémánk kulcsát. Jung tovább vivén S. Freud elméletét, az álmokat másként magyarázza, szerinte az álmok funkciója a személyiség ideális állapotának visszaállítása, a harmónia megteremtése.

Mit mond a tudomány ma? Varga Jenő pszichiáter szerint álomvilágunk ugyanúgy része lelki életünknek és működésünknek, mint az ami nappal történik velünk, mi több, amit álmunkban látunk, egyáltalán nem független nappali egzisztenciánktól, attól, ami napközben foglalkoztat.

Vannak álmok, melyek a napi eseményeket dolgozzák fel, ilyenek azok, amelyeket ún. poszttraumás stresszállapotnak nevezünk, ennek keretén belül a személyek újra meg újra átélnek olyan traumás eseményeket, melyeknek szenvedő alanyai voltak.

Megálmodjuk, vagy nem?

Póka Erika diák általában azt álmodja meg, ami napközben történik vele, csak kissé másképpen, felnagyítva, ijesztően, ha rossz dologról van szó. Megkérdezettünk azonban arról is beszámol, gyakran megálmodja azt, ami történik a szeretteivel; nemrégiben látomásszerű álma volt: meglátta előre, hogy a nagyszülei csűrje le fog égni.

„Nagy vihar volt, az udvaron, ahol nagymamám családi háza áll, ott voltunk mind, a család apraja-nagyja, és mindenki nagyon félt, bemenekültünk a házba. Másnap édesanyám felhívott és tudatta velem, hogy leégett a csűr, ijesztő volt. A legborzasztóbb az, hogy nagymamám és édesanyám is megálmodta a tragédiát”. Erika elmondásából kiderül: a nagymamája ért az álomfejtéshez. „Mindez nem új keletű dolog, a legtöbb idős falubeli tudja, melyik álom mit jelent” – árulja el lapunknak.

Ha az embernek kihull a foga, rossz dolog fog vele történni, ha fáj is a fog, valaki meghal a családban; ha vízzel álmodunk, ugyancsak tragédiát jelent; ha fehér ruhában látjuk valamelyik családtagunkat, nem számíthatunk jóra. Olyan álmok is vannak, melyek megmutatják a jövőt, azt is megálmodhatjuk, ki lesz a férjünk vagy éppen a feleségünk – állítja Póka Irén varrónő.

Hozzáteszi: ha egy rossz álmot látunk, senkinek nem szabad elmondanunk, és imádkozni kell Szent Jóbhoz, aki semmisé teszi.

A látomásszerű álmoknak Varga Jenő pszichiáter nem sok hitelt ad, szerinte ezek általában úgy öltenek formát, hogy valaki fél egy lehetséges kimeneteltől, viszont semmi szín alatt nem tekinthetők ezek megbízható előrejelzéseknek.

Kis odafigyeléssel, mi magunk is megfejthetjük az éjszakáink titkát

„Természetesen vannak véletlen egybeesések, előfordul például, hogy valaki százszor megálmodott már egy eseményt, helyzetet, amitől fél, és a századik után tényleg bekövetkezik – véli a szakember. – Ezek azért szoknak nyilvánosságra kerülni, mert nagyon látványos, hogy megálmodok valamit, és az meg is történik. Azzal senki nem foglalkozik, hányszor álmodnak meg főleg szorongó személyek olyan dolgokat, amik aztán végképp nem történnek meg – mondja.

Több álmoskönyv is létezik, mely megpróbálja közös nevezőre hozni az álmok jelentését, ezeknek a könyveknek nagy része egyetemes szimbólumokkal dolgozik. A pszichiáter szerint azonban minden személynek megvan a saját szimbólumrendszere, tehát az „álomfejtésben” az első lépés általában megkérdezni az adott személyt, hogy számára mit jelent az, amit álmodott, mivel asszociál az álom tartalmából.

Akik sose álmodnak

Vannak olyan emberek is, akik sosem emlékeznek vissza álmaikra: Csok Attila üzletember bevallása szerint több mint öt éve nem álmodott semmit. Szerinte csak az álmodik, akinek több felesleges ideje van aludni. Varga Jenő pszichiáter azonban mindezt megcáfolja: a tudomány igazolja, minden ember egy éjszaka alatt négy-öt álmot lát. Az, hogy ki, és miért emlékszik vissza álmaira, olyan kérdés, amelyre egyelőre megnyugtató válasz nincsen, feltételezik, hogy talán attól függ, mikor következik be a felébredés.

Fényben, színben, hangban

Miután megtudtuk, hogy mindenki álmodik, megkérdeztünk néhány embert, hogyan álmodik. Kiderült, hogy vannak, akik fekete-fehérben, vannak akik színesben, akadnak olyanok, akik hanggal vagy éppen hang nélkül álmodnak.

Kidei Emese tanítónő például csak képekben álmodik, hang és szín nélkül, Molnár János képzőművész általában élénk színekben kalandozik az éjszaka világában, de olyan is előfordul, hogy az álomfigurák énekelnek vagy beszélnek.

A pszichiáter egyszerű magyarázatot talál erre a kérdésre: vannak személyek, akik az úgynevezett vizuális kategóriába tartoznak, ők sokkal nagyobb részletességgel, színesebben látják a dolgokat.

Az auditív típushoz tartozók a hangelemeket ragadják meg az álmokból, éppen úgy, mint a mindennapi életben, azzal a különbséggel, hogy a mindennapi életben ingeregyüttes adott számunkra, az adott együttesből kiválogatjuk azokat az elemeket, melyek nagyobb relevanciával bírnak, és feldolgozásukban több kényelmet élvezünk. Az álmokban a képet mi magunk állítjuk össze, ezekből az alkotóelemekből építkezünk.

Az álmok gyógyító hatása

Nem véletlen, mit álmodunk és miért, hiszen a legtöbb pszichiátriai probléma megoldása is az álomvilághoz kapcsolódik. Mindezt Varga Jenő is igazolja, ugyanis szerinte vannak problémamegoldó álmok is, melyek hozzásegíthetnek ahhoz, hogy megértsünk bizonyos belső történéseket, rálátásunk legyen a személy pszichodinamikájára, olyan folyamatokra, amelyeket nem tudatosít magában.

Megjelennek az álmokban olyan félelmek, vágyak, amelyeknek a személy nemigen van tudatában. Az álmokban kifejezhetők szimbolikusan belső konfliktusok, összerezdülések, vágyak. Nincs olyan pszichológiai probléma, ami ne okozna alvászavart.

Boldog Ágnes háziasszony kisfia álmáról beszélt, aki több alkalommal álmodta, hogy egy kúp alakú tárgyba zuhant, melynek az oldala olyan volt, mint a csillagos ég. Kérdésünkre, miszerint miért látta gyereke ezt a visszatérő álmot, nem tudott pontos választ adni, az álomfejtő falubeliek szerint a zuhanás lázat jelent, a gyerek azonban nem volt beteg.

Varga Jenő állítása igazolja, hogy a visszatérő álmok azt bizonyítják, valamilyen olyan dologról van szó, ami egyrészt elég intenzíven foglalkoztatja, feszültségek, melyeket megnyugtató formában lerendez az álmodó személy.

Varga szerint gyerekkorban a visszatérő álom egyfajta jelzés, hogy valami probléma van, alapvető bizonytalanság, nyugtalanság gyötri a gyereket. Ebben az esetben a visszatérő lidércálom tulajdonképpen egy tünet, amit nem tünetileg, okilag kell kezelni.

Boldog Ágnes elárulta lapunknak: nemrég vált el férjétől, esetében lehet, ez okozta kisfia lidércálmát.

Ha rémálom, akkor pszichológus?

Általában nem az álom tartalma képezi a fő okot, ami szakemberhez irányítana. Akkor viszont igen, ha ez egy átfogó probléma keretén belül jelentkezik. Például valaki, annak következményeképpen, hogy rendszeresen lidércálmokat lát, alvászavarokkal küzd. Ami számára a legzavaróbb, nem annyira maga az álom, hanem az alvászavar, az a tény, hogy képtelen kialudni magát, úgy tekinti, hogy az álmainak befolyása tulajdonképpen az alvászavarának lenne a kulcsa – magyarázzák a szakemberek.

Lehet, hogy nem minden lidércálom jelent problémát, de kiderült, minden álom összefüggésben van mindennapi életünkkel, cselekedeteinkkel, kis odafigyeléssel mi magunk is megfejthetjük éjszakáink titkát, levonhatjuk belőle a következtetést.

Összegzésképp elmondható: az álom szimbolikus eszközök útján valamilyen üzenetet közvetítő, kommunikációs rendszer.

Hozzászólások

Hozzászólni csak regisztrált és bejelentkezett felhasználónak lehetséges. Ön nincs bejelentkezve.

Jelenleg nincs hozzászólás ehhez a cikkhez!