B. Nagy Margitra emlékeztek
Antal Erika | 2009-10-19 22:38:50
Művészettörténeti konferenciával folytatódott a hétvégén Marosvásárhelyen a Barokk Év rendezvénysorozat. A Maros Megyei Múzeum, az Entz Géza Művelődéstörténeti Alapítvány és a Marosvásárhelyi Kulturális Központ Stílusok, művek, mesterek.
A Toldalagi-palota 250 éves jubileumának tiszteletére a Marosvásárhelyi Kulturális Központ elhatározta, hogy a 2009-es rendezvényeit a barokk Marosvásárhely világának szenteli. Ennek jegyében látott napvilágot az a falinaptár, amely 12 jeles, marosvásárhelyi barokk épületet örökít meg, illetve az idei rendezvénysorozatok, kulturális események is a Marosvásárhelyhez kapcsolódó barokk stílusra, építészetre, kultúrtörténeti kuriózumokra és értékekre hívta fel a figyelmet.
Ennek a sorozatnak volt a része a hétvégi művészettörténeti konferencia is, amely a 2007-ben elhunyt B. Nagy Margit életműve előtt tisztelgett, hangsúlyozva mindazt a kimagasló eredményt, amit elért a barokk és klasszicizmus kutatási területén, valamint a XVIII–XIX. századi Erdély művézsetének kutatásában.
A konferencia a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem művészettörténeti tanszéke körül csoportosuló kutatók, valamint a magyarországi műhelyek eredményeinek felvonultatása révén átfogó képet nyújtott az 1690– 1848 közötti Erdély művészetére vonatkozó kutatómunka jelenlegi állásáról. B. Nagy Margit életét és munkásságát Kovács András művészettörténész, az Entz Géza Művelődéstörténeti Alapítvány elnöke ismertette.
Sokáig Erdély egyetlen magyar művészettörténésze volt 1948 után, aki az Entz Géza iskolájához tartozott, a Bolyai Tudományegyetemen, majd az Erdélyi Történeti Intézetben volt kutató. Folytatta az egykori népszerű művészettörténeti kutatásokat, amit Entz Géza, László Gyula, Bíró József kezdett el. Fő szakterülete az épített örökség kutatása volt, ezen belül sikerült azonosítania az erdélyi barokk mesterkört.
Számos tanulmányt tett közzé műemlékeinkről, templomainkról, várainkról és kastélyainkról. Férje Benkő Samu művelődéstörténész és fia Benkő Elek régész-művészettörténész. Az 1690 és 1848 közötti periódus Erdélyben igen gazdag volt építészeti szempontból, a korszak nagyrésze viszonylag nyugalmas, kedves az építőművészeteknek, a magánépítkezéseknek és az egyházi építészet terén ekkor jelenik meg és válik szinte egyeduralkodóvá a barokk stílus.
kapcsolódó
- nincs kapcsolt cikk!
kultúra röviden
- Kiállítás és könyvbemutató Nagybányán
- Amador a Győzelem moziban
- Bál a székelyudvarhelyi színházban
- Hajóra száll a Leonce és Léna díszlete
- Hazakísérlek – Berecz András koncertje
- Beszélgetőkönyv Albert Annamáriáról
- A Szinetár–Bereczki-duó Váradon
- Ez egy susogó levél
- Orbán Balázsra emlékeznek
- Tárlat nyílik Csíkszeredában
kultúra
vélemény
Mind egyformák?Idősebb emberek még emlékeznek rá: a ’89-es fordulat után néhány héttel viszonylag jól szervezett propaganda folyt annak érdekében, hogy a hatalmat még átmenetileg se gyakorolja a „kommunista-gyanús” Nemzeti Megmentési Front Ideiglenes Tanácsa, hanem adják azt át a hadseregnek, és legalább a választásokig, de ha a nép úgy akarja, akkor akár meghatározatlan ideig vezessék be a katonai diktatúrát – az majd rendet teremt az országban, véget vet a „terroristák” garázdálkodásainak, a monarchista és legionárius bandák aknamunkájának. »
Székely Ervin
Fulladjon meg Ady Endre?Karinthy szerint lehetőleg máma még! Mármint a Szabolcska Mihályról írt versparódiájában. Meg azért is, mert Ady aztán nem bánt kesztyűs kézzel a magyar arisztokráciával, még kevésbé az olyan országnagyokkal, mint Tisza Kálmán vagy Széll Kálmán. (Nemrég közöltük a Széll Kálmánt ostorozó cikkét). »
Sike Lajos
Mellesleg szilikonEgészséges férfiszem és -agy a női mell körül forog. Ezt akár axiómaként is elfogadhatjuk. A mell ugyanis a női nem olyan ékessége, amit becsülni kell, szeretgetni, cirógatni, becézgetni, esetleg dévajul kissé belemarkolni – a variációk száma n az n-ediken. »
Gyulay Zoltán
Hozzászólások
Hozzászólni csak regisztrált és bejelentkezett felhasználónak lehetséges. Ön nincs bejelentkezve.
Jelenleg nincs hozzászólás ehhez a cikkhez!