Egy szoknya libben a jobb sarokban, egy csizma koppan a bal sarokban, előttünk hegedűs, utánunk a tömeg, lassan haladunk, utunkat állja egy sorompó, kérik a belépőjegyünket. Ezzel a színes-zajos kavalkáddal találkozhatott az a művészetkedvelő, aki hétfőn este a budapesti Égtájak Iroda gálaestjén járt. A programot befogadó Vígszínház zsúfolásig megtelt, még a zenekari árkot is fel kellett tölteni székekkel.

A színház előtti lépcsőn is hömpölygött a tömeg, az eldugott sarkokban, lépcsőfordulókban és a galérián pedig csillogó szemű, de mégis nagyon koncentráló fiatalok készültek fellépésükre. Majd megszólalt az előadást jelző csengő, hívott a harangszó, megérkeztek az illusztris vendégek is – Gémesi Ferenc kisebbség- és nemzetpolitikai szakállamtitkár, Szabó Vilmos külügyi államtitkár –, majd Rubovszky Rita, az Égtájak Irodát működtető Hungarofest Kft. ügyvezető igazgatója köszöntötte a több, mint ötszáz vendéget.

Fotó: Kánya Gyöngyvér

A „Kinek szíve merre vezet” című műsor ihlető motívuma a szenvedélyes keresés és egymásra találás volt

„Mikor bejöttünk az ajtón, átmentünk egy sorompón. Sokan így tettek akkor is, mikor átlépték az országhatárt. Mindenki, aki ma itt van: a néptáncos, a népzenész, az író, költő, a színművész, mindnyájan hivatásunknak érezzük, hogy döntögessük ezeket a sorompókat. Vannak azonban valakik, az Égtájak Iroda vezetője, Goldschmied József és munkatársai, akik már tizenöt éve nap mint nap ezért a célért munkálkodnak és élnek” – fogalmazott Rubovszky Rita, majd útjára engedett egy jókívánságot a sorompók nélküli világról.

Az idei évnyitó gálaest a magyarság hagyományaiból építkezett. A Kinek szíve merre vezet című műsor ihlető motívuma a szenvedélyes keresés és egymásra találás volt: a Vajdaságból, Horvátországból, Kárpátaljáról, Felvidékről, Muravidékről és Erdélyből érkezett táncosok, zenészek és színészek fizikai, műfaji és szellemi határokat átlépve keresték a káosztól a harmóniáig vezető utat.

„Szombaton és vasárnap mindenki külön-külön próbálta el produkcióját, majd hétfőn délelőtt itt a színházban tartottunk egy közös próbát, hiszen különböző régiókból érkezett táncosokkal dolgoztunk együtt” – avatta be lapunkat a részletekbe Antal Orsolya, a csíkszeredai Köpice Néptánccsoport tagja.

Mivel az idei műsor erős erdélyi alapanyagból építkezett, a Köpice mellett, a balánbányai Ördögborda és a csíkszentdomokosi Elevenek Néptáncegyüttes is meghívást kapott, valamint két-két pár érkezett a nagyváradi Csillagocska, a kolozsvári Szarkaláb és a szamosújvári Kaláka Néptáncegyüttesekből is.

Természetesen a próza sem maradhatott el, öt színész, köztük a hófehér ruhába öltözött Kicsid Gizella és a Sláger paródiát szavaló Nemes Levente (Sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház) is táncra perdültek a színpadon. Az ezúttal „eredeti foglalkozásához” visszatérő, költői minőségében megjelent Markó Béla RMDSZ-elnök azonban komoly maradt, nem úgy a vendégsereg, akiket az előadás után finom falatokkal és táncházzal bírtak maradásra.

Hozzászólások

Hozzászólni csak regisztrált és bejelentkezett felhasználónak lehetséges. Ön nincs bejelentkezve.

Jelenleg nincs hozzászólás ehhez a cikkhez!