„A változatosság a fontos”
Interjú Gyarmati Zsolttal, a Csíki Székely Múzeum vezetőjével
Baloga-Tamás Erika | 2010-07-28 00:06:35
nyomtat | elküld

Alig ért véget a Barabás, Munkácsy, Szinyei és kortársaik – Remekművek a 19. századi magyar festészetből című időszakos kiállítás, máris a következő nagyszabású tárlat tervein munkálkodnak a csíkszeredai Csíki Székely Múzeumban. Gyarmati Zsolttal, a múzeum igazgatójával a most zárt tárlat sikeréről és a jövőbeli tervekről beszélgettünk.

Csaknem 20 ezer látogatója volt a 19. századi magyar festményekből álló kiállításnak. Ön szerint ez szép szám?

– A mostani időkre jellemző általános közhangulat, a gazdasági válság ellenére is teljes mértékben meg vagyok elégedve a látogatók számával, hisz nyugodtan kijelenthetem, hogy Erdélyben egyedülálló. Ez a szám azt mutatja, hogy a festészet, a művészet iránt óriási az érdeklődés és igenis szükség van rá. Hisz sokak számára nem adatik meg az, hogy külföldre utazzon és ott látogasson meg egy-egy tárlatot, így lehetőség szerint mi hozzuk el ezek kínálatait.

Gyarmati Zsolt

Fotó: archív

A látogatók részéről milyen visszajelzések érkeztek?

– Szerencsére csupán pozitív megjegyzésekről, visszajelzésekről számolhatok be. Sőt, nagyon örülök a vendégkönyvi bejegyzéseknek, hisz ott olyan észrevételek is szerepelnek, amelyek konkrét kívánságokat tartalmaznak a jövőre vonatkozóan. Például nagyon sokan szeretnének látni egy Csontváry festészeti kiállítást, de többen jelezték azt, hogy a nyugati művészet remekeit is szívesen fogadnák.

A Csíki Székely Múzeum életében 2007-ben, a Munkácsy képek Erdélyben tárlattal kezdődött el a nagyszabású kiállítások sorozata. Ez sorban a hányadik volt?

– Az eltelt szűk három év alatt ez volt az ötödik nagyobb lélegzetvételű projektünk. És ne feledjük el, hogy az intézmény ezek mellett még a klasszikus múzeumi feladatainak is meg kell feleljen, azaz ásatásokat végez, restaurál, publikál stb.

Milyen terveik vannak az elkövetkezőkben, miből csemegézhet majd a közönség?

– Tudni kell, hogy a Csíki Székely Múzeum folyamatosan törekszik a változatosságra, a nagy kiállításai alkalmával is. Így jövőre ismét egy meghökkentő, igazi különlegességnek számító kiállítást tervezünk. A Magyar Természettudományi Múzeum közreműködésével, ha minden jól alakul, Csíkszeredába hozunk egy orvos-, társadalom- és mentalitástörténeti kiállítást.

A Rejtélyek, sorsok, múmiák című kiállítás során 18. századbeli múmiákat láthatnak majd az érdeklődők, társadalomtörténeti kontextusba ágyazva. De előtte kiemelten foglalkozunk Nagy Istvánnal, munkáiból összeállított kiállításunk a csíkszeredai városnapok keretében, augusztus 6-án nyílik meg. S hogy az év hátralévő részében se üljünk tétlenül, októberben a romániai magyar cserkészet történetét bemutató tárlattal, novemberben pedig Plugon Sándor grafikai kiállítással jelentkezünk.

Hozzászólások



Hozzászólni csak regisztrált és bejelentkezett felhasználónak lehetséges. Ön nincs bejelentkezve.

Jelenleg nincs hozzászólás ehhez a cikkhez!




vélemény
Fulladjon meg Ady Endre?

Karinthy szerint lehetőleg máma még! Mármint a Szabolcska Mihályról írt versparódiájában. Meg azért is, mert Ady aztán nem bánt kesztyűs kézzel a magyar arisztokráciával, még kevésbé az olyan országnagyokkal, mint Tisza Kálmán vagy Széll Kálmán. (Nemrég közöltük a Széll Kálmánt ostorozó cikkét). »

Sike Lajos
Mellesleg szilikon

Egészséges férfiszem és -agy a női mell körül forog. Ezt akár axiómaként is elfogadhatjuk. A mell ugyanis a női nem olyan ékessége, amit becsülni kell, szeretgetni, cirógatni, becézgetni, esetleg dévajul kissé belemarkolni – a variációk száma n az n-ediken. »

Gyulay Zoltán
Hát mi lesz itt, tekintetes úr?

Választások lesznek ez évben, s nem mindegy, hogy a magyarság (vagy az őt képviselő pártok, ami nem ugyanaz, legkevesebb három halmazról beszélünk) miként szerepelnek a megmérettetésen. Jó esély van arra, hogy megint kommunistázzunk, szekuzzunk meg Neptunozzunk orrvérzésig, ahogy ezt megszoktuk. »

Krebsz János