Ambrus Attila: Görög tűz


Ambrus Attila: Görög tűz


Array ( [0] => AmbrusAttila.png [foto] => AmbrusAttila.png )
-A A+

Fiatalkorom Szophoklész gondolatának bűvöletében telt el: Sok van, mi csodálatos, de az embernél nincs semmi csodálatosabb. A görög filozófia, az ősi Egyiptom művészete, Róma letaglózott, s úgy gondoltam, hogy az állandó reformáció mintájára az állandó reneszánsz biztosítja Szophoklész megállapításának örök érvényességét.

Az elmúlt hónapokban egyre inkább azon kapom magam, hogy lassan de biztosan mizantróppá válok. Nem keresem, azonban folyton rám találnak a görög bölcs tételének ellenérvei.

A legutóbbi bizonyíték arra, hogy nem is olyan páratlanul csodálatos az ember az éppen a Szophoklész országában kelt bozóttűz. Két okból is.

Egyrészt mert ismét bebizonyosodott a hatóságok nemtörődömsége. Szemet hunytak afölött, hogy törvénytelenül házakat építettek az egykori utak menti vagy a környéket övező erdős területekre, elzárva a menekülési útvonalakat. Ezt maga Panosz Kammenosz görög védelmi miniszter mondta a gyakorlatilag teljesen elpusztított Matiban, a helyieket vádolva. Oly mértékben csodálatos a miniszter érvrendszere, hogy azon kívül marad a lelki egyensúlyában esetleg zavart keltő kérdés: kinek lett volna kötelessége megakadályozni a házak építését vagy elrendelni azok lebontását, ha nem a kormánynak, a belügyminisztériumnak? Utóbbi annyira el volt foglalva a más régiókban dúló tüzekkel, hogy későre értesítették az Athéntől harminc kilométerre levő kisváros lakóit a fenyegető tűz terjedéséről.

Másrészt egyre valószínűbbé válik, hogy nem Zeusz villámai, vagy Apolló sugarai lobbantották lángra az elszáradt vegetációt, hanem alantas szándékú emberek gyújtogattak, hogy miközben a megriadt lakosok mindenüket hátrahagyva menekülnek, ők rabolhassanak. Nikosz Toszkas görög polgári védelmi miniszter szerint műholdfelvételek, és a talaj vizsgálatának eredményei azt sugallják, hogy a tűz több egymástól távoli helyszínről szinte egyidőben kezdődött. Később amerikai drónok megfigyelései is valószínűsítik ezt a feltevést.

Talán nem csak az irigység gerjesztette haragra Zeuszt, amikor az istenektől a tüzet elcsenő és azt az embereknek ajándékozó Prométheuszt megbüntette, hanem az aggodalom is. (A görög teremtéstörténet egyébként szintén cáfolja Szophoklész megállapítását. Prométheuszt és testvérét, Epimétheuszt bízta meg Zeusz azzal, hogy teremtsenek lényeket, melyek benépesítik a földet. Epimétheusz teremtette az állatokat, Prométheusz pedig az istenek képmására az embert, de olyan sokáig foglalkozott vele, hogy mire elkészült, Epimétheusz az összes előnyös tulajdonságot elhasználta az állatok teremtésénél.)

Az ember ugyanis felismerte, hogy ha lángra lobbant egy bozótot, egy társadalmi csoportot vagy nemzetet, az előnyös lehet számára, mások nyomorúságán kapaszkodhat felfele.

Ahogyan az állítólagos görög rablók hasznot reméltek a gyújtogatásból, ugyanúgy remél hasznot a hazai média abból, hogy menetrendszerűen idén is a Tusványossal riogatja a közvéleményt. Volt hírcsatorna, amely már kedden este eszelősen ismételgette, hogy másnap már Székelyföldre érkezik az Erdély visszacsatolásán fondorlatoskodó Orbán Viktor. Amire a magyar miniszterelnök valóban megérkezik a nyári táborba, már felizzhat a parázs a többségi társadalomban.

A „csodálatos” ember szeret a tűzzel játszani. Ha a játék komollyá válik, eltűnik, mint a görög gyújtogató rablók a füstben.

Életem során számos hasonlót megtapasztalva ugye, nem furcsa, ha rajongóból nem is sztoikussá, hanem egyre inkább mizantróppá lettem?



A Vélemény rovatban megjelent cikkek nem feltétlenül a szerkesztőség álláspontjat tükrözik