T. Szabó Csaba: 100 év az ezer évben – de kinek?


T. Szabó Csaba: 100 év az ezer évben – de kinek?


Array ( [0] => [foto] => )
-A A+

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség elindította nagyszabású projektjének hivatalos honlapját, amely a frappáns ezer100 nevet kapta. Az igen elegáns, kellemes megjelenésű, könnyen kezelhető, egyelőre nem is túlzsúfolt oldal már a nevében is sántít. Amikor aztán az olvasó elmerül a részletekben, talál néhány érdekességet.

Kezdjük talán onnan, hogy 1000 év történetisége eleve hibás, hisz ha az erdélyi magyarság állami létét jogilag a szent istváni államberendezkedéssel próbálja azonosítani, akkor az nem egészen ezer éves, hisz Erdély meghódítása jóval hosszabb folyamat volt, amely már a IX. század végén elindul és a XII. századig tart. Az ezer év történelmét összevetni egy modern történelmi államalakulat száz éves létével enyhén szólva is anakronizmus. Valahogy úgy néz ez ki, mintha a Római Birodalom azzal dicsekedne, hogy ő jóval hosszabb ideig bírta, mint Nagy Sándor makedón birodalma. És? Az 1000 kontra 100 szintagma jól hozza a Bibó István által körülrajzolt közép-európai kisállamok nemzetidentitásának frusztrációit: a kicsik, elnyomottak, Európa őrzői és védbástyái, kelet és nyugat között örökösen vergődő népek sajnos csak úgy tudják hátrányos helyzetüket kárpótolni, hogy kollektív sérelmeiket dicső múltjuk formájában próbálják enyhíteni. Nincs is ezzel semmi baj, hisz ez egy alapvetően emberi sajátosság, működik az egyén és a tömeg szintjén is: hiányosságainkat ma a Facebookon, instagramon éljük ki, ritkaságszámba menő kirándulásainkat muszáj napi szinten megosztani. Így működik egy nemzeti kollektivitás is, ha legitimitását, erejét bizonyítani akarja. Ezzel tehát mindaddig nincs is baj, amíg a „mi múltunk” bemutatása nem válik kérkedéssé, felsőbbrendűségi záloggá, magamutogatássá. Szerencsére, az új honlap ettől most még távol áll. Jelzi is, hogy nem sérelmekről akar beszélni, hanem a jövőről. El akarja mondani, mennyi mindent tettek a magyarok ezért az országért az elmúlt 100 évben, tudatosítani akarja a többségi társadalomban a magyarság súlyát, szerepét, a minket körülvevő épületek, nagy személyiségek és innovatív jelenségek ha úgy tetszik, „magyar” múltját. Tagadhatatlanul nacionalista, vagy mondjuk így, konzervatív-jobboldali felfogás, de bele kell ebbe nyugodni, mifelénk csak ez honosodott meg és aligha fogja felváltani ezt a primer identitást más, mondjuk emberibb vonás egyhamar. A honlapon van még egy események rovat is, ahol a szövetség kulturális rendezvényeiről és a témához kapcsolódó eseményeiről kaphat információt az olvasó. Dicséretes, hogy az eddigi kulturális rendezvényekkel ellentétben, több olyan, várhatóan bilingvis vagy fordítókkal ellátott beszélgetésre is számíthatunk az elkövetkező hónapokban, amelyek a román-magyar párbeszédet sarkalják zenészek, művészek, írók, értelmiségiek és ifjúsági szervezetek között. A cikkek rovatban szemezgethetünk a sajtóban megjelent írásokból, amely vagy a projektet népszerűsítik, vagy olyan magyar és román közéleti személyiségekkel készült interjúkat tartalmazzák, akik a román-magyar párbeszédet szorgalmazzák. Ismét csak dicsérni kell azt, hogy szót kapott Sabin Gherman és Lucian Măndruța is a honlapon. Mindkét személyiség a román–magyar párbeszéd és az újtranszilvanista mozgalom jeles képviselője vagy legalábbis, tiszteleti tagja.

A videók szekcióban láthatjuk a Magyarok Romániában – száz év története cimű filmsorozat első részét. A főleg interjúkra és fotókra épülő dokumentumfilm igen alaposan és számos történészt megszólaltatva mutatja be a román nemzeti mozgalmat és a Nagy Egyesüléshez vezető eseményeket. A megszólaltatott történészek közül csak egy román, a többi erdélyi vagy magyarországi történész. Csak remélni tudjuk, hogy a következő részekben sikerül a román történészek közül is többeket meggyőzni, hogy véleményt mondjanak a témáról, netalán a hervadó Román–Magyar Történészi Vegyesbizottsággal felvenni a kapcsolatot, hogy a projektben részt vegyen. Rengeteg olyan neves erdélyi román történész van, aki hajlandó a párbeszédre – csak épp senki se kéri fel őket. A film jelenleg csak magyarul érhető el, a szövetség egy Facebook kommentben azt igérte, hamarosan a román feliratos rész is látható lesz. Reménykedhetünk ebben is, hisz itt érünk el a honlap legnagyobb hibájához: kizárólag magyar nyelven érhető el jelenleg. Ez egy óriási szarvashiba, hisz elindítani magyar nyelven egy projektet amely a románságnak (kellene) szól(nia) első sorban enyhén szólva is elszomorító. A honlap utolsó szegmense egy elegáns Arcképcsarnok, ahol az átlagos Wikipédia cikkelyeknél igényesebb, de egy életrajzi lexikon-szócikknél szűkszavúbb formában mutatják be – ismét csak magyar nyelven – azokat a nagy erdélyieket, akik az elmúlt száz évben születtek a modernkori Románia területén. A szövegekben számtalan nyelvtani hiba, elütés található. Az Arcképcsarnok természetesen igen szubjektív, sokkal több személy szerepelhetne ott, talán idővel majd bővítik ezt is.

Számomra ebből a kezdeményezésből eddig az derült ki, hogy a honlap készítői profi szakemberek, de hogy kinek akarnak ezzel szólni, az nem egyértelmű. Reméljük, hogy sikerül a közös párbeszédbe sokkal több román sajtóorgánumot is bevonni és a honlap elérhető lesz majd román nyelven is – anélkül ugyanis értelmét veszti a projekt és ismét egy önmagunknak tükröt tartó kezdeményezésként fog elfelejtődni néhány év (?) múlva.



A Vélemény rovatban megjelent cikkek nem feltétlenül a szerkesztőség álláspontjat tükrözik