Bartha Réka: „Sorosozás” alapfokon (Függelék vicclaphoz)


Bartha Réka: „Sorosozás” alapfokon (Függelék vicclaphoz)


Array ( [0] => BarthaReka.png [foto] => BarthaReka.png )
-A A+

Soha nem örültem még annyira, hogy rosszul csinálnak valamit, mint a szörnyen vicces „sorosozásnak” a hazai közbeszédben.  Ha nem tartanám veszélyesnek, ártalmasnak azt, hogy ez a jelenség nálunk is egyre nagyobb teret nyer, akkor menő vállalkozásként arra ösztönözném az érdekelteket: alapítsanak vicclapot, amelybe csak azokat a jelenségeket gereblyézik össze, amit a hazai „sorosozás” produkált eddig. Garantált lenne a siker, laposra nevethetnénk a hasunk, ha nem kellene inkább sírva fakadnunk amiatt, hogy van, aki ezeket el is hiszi…

Mert nem, nemcsak a România TV tette teljesen nevetségessé magát azáltal, hogy zömében köztiszteletnek örvendő, ellenzéki személyiségeket próbált porig alázni azáltal, hogy egy „Soros-hálózat” tagjaiként adta el őket, hanem az illető tévéhez szorosan köthető politikai alakulatok is alakítják már egy jó ideje ezt az össztársadalmi röhejt. A "sorosozás" közösségünkön belüli hatásairól korábban már írtam, de most nem azt az "import-terméket", hanem egy kifejezetten hazai "árut" szeretnék itt szóvá tenni. 

Már Gabriela Firea hasonló megnyilatkozása is élesre nyitotta a golyóstollat a zsebemben, de örülök, hogy akkor nem tettem szóvá a „sorosista propagandagépezetről” szóló diskurzusa szánalmasságát. Mert igazából csak most kezd kiteljesedni az a kép, amelynek ő is csak kisded részlete, és világossá válni az, hogy a „sorosozós” hazai fröcsögés tulajdonképpen határozottan forgatókönyvszerű.

Hozzátenném: egyáltalán és semmiféle összeesküvés-elméletnek nem vagyok híve. Sőt, még annak az összeesküvés-elméletnek sem, miszerint az összeesküvés-elméletek valamely struktúrába rendszerezhetők.  Hiszen egy ilyen „ahahaham, tudom én, hogy az egészet kik vezetik, s hogy minden mindennel összefügg” zsánerű gondolkodás a szellemet egy olyan állandó és káros gyanakvás rabságába hajtja, amelyről őszintén nem áhítozom még legvadabb rémálmaiban sem.

Azonban most ez az egész kezd egy kicsit többnek tűnni a puszta véletlennél. Már csak abból megítélve is, hogy micsoda hentes módra vitelezik ki a szájukba adott propagandát azok, akik a hazai „sorosozás” eszközei (és ezennel elnézést kérek a hentes szakma tisztességes művelőitől).

Ezeket személve azon gondolkodtam elsőként, vajon miért nem inkább Bill Gates vagy Warren Buffett nevével dobálóznak szerte Kelet-Európában a Soros Györgyé helyett (az emberek általában utálják a vagyonosokat, tehát erre könnyű építeni, ezt érteni vélem, tehát milliárdosnak kell lennie az illetőnek).

De rögtön jött is nyomában az instant ellenérv: hát azért nem, mert ki a fittyfene hinné el különösebb rádolgozás nélkül, hogy a naponta használt Microsoft tulaja egy ilyen álnok összeesküvő, a Berkshire Hathaway pedig jobbára egy elvont valami, amit Kelet-Európában senki nem köti semmihez, nehéz lenne ezt propaganda céljából meglovagolni.

Annál könnyebb viszont Sorost, akinek a Nyitott Társadalom Alapítványát már a kilencvenes évek óta jól ismerik Romániában is – mondjuk, akkor épp megváltásként örültek neki, de ezen a „parányi” részleten ne akadjunk most fenn.  Ráadásul az illető vagyonos zsidó és holokauszt túlélő is, tehát „minden oka” megvan arra, hogy Kelet-Közép-Európa összes népének a vesztét akarja (az antiszemitizmus a gyűlölködés nagyon termékeny talaja, ezen is kár vitatkozni).

Jó, és miután ezt mind tisztáztuk, lépjünk is tovább, mert a rögtönzött „bűnbak-castingot” tényleg Soros György nyerte. Ő tehát az igazi.

No, és akkor nemrég rögös tájainkon jött Gabriela Firea bukaresti főpolgármester, akinek senki sem szólt, ha ő netán nem vette volna észre, hogy a Simona Halep ünnepségén való bűnrossz fellépését senki más, csupán a mérges és türelmetlen bukarestiek marasztalták el füttyszóval. E felismerés helyett – nagyon ihletmenetes kommunikációs tanácsokkal ellátva – a főpolgármester asszony a „sorosista propagandagépezetet” okolta Facebookján a lebőgésért. Amit a bejegyzés folytán kapott, mind az övé volt. Olyannyira, hogy még az oldalát is le kellett kapcsolnia a szitokáradat miatt, amelynek szerzői tényleg – és immár bizonyított módon – a fütyörésző, igencsak mérges és türelmetlen bukarestiek voltak.

Ennek a propagandának a sikertelenségét nem követhette feszült figyelemmel Victor Ciutacu televíziós újságíró, aki minap a „sorosozásnak” egy másik ékes, tévés iskolapéldáját produkálta ugyanolyan nevetségesen. Hogy mit keresett Oana Pellea és Victor Rebengiuc színész a rendőr Marian Godinával egy mondatban a műsorában? Egy pillanat, mert elmondom: valamennyien a „Soros-hálózat” tagjai, ügynökei s még ki tudja, micsodái. A lényeg az, hogy ugyanahhoz a „bűnbandához” tartoznak, amelyhez Andrei Pleșu, Mircea Cărtărescu és Cristian Tudor Popescu és még sokan mások is…

Nos, nem azt mondom, hogy én mindenkoron és maradéktalanul egyetértettem a felsoroltak valamennyi közéleti megnyilatkozásával, de ahhoz elég nagy arc és elég kevés „űrtartalom” szükségeltetik, hogy valaki egy ilyenszerű rögtönzött csokorba fonásukkal elnevezze őket „Soros-hálózatnak”. Ez mindamellett hogy nevetséges, minimum vérlázító…

De ugyanakkor – teszem hozzá rögtön – nagyon hasznos is volt a társadalom egészének kijózanítására nézvést.

Miért? Mert nagyon átlátszó és rosszul kivitelezett az egész. A fentiek egyetlen közös jellemvonása ugyanis az, hogy kritikusan, gyakran hangosan, és nagyon népszerűen fejtik ki széles tömegek előtt a kormányhataloméval szöges ellentétben álló véleményük. Tulajdonképpen ez indokolta azt, hogy őket együttesen ki lehet pellengérezni.

Magyarán: kedves olvasó, pont erről és nem másról szól az egész „sorosozás”. És nemcsak idehaza, hanem a szomszédban is.

A „sorosozás” Kelet-Európának legalább két országában azoknak a hiteltelenítésére tett kísérlet, akik esetleg egyformán gondolkodnak másként hatalomról, migrációról, leváltásról és le nem váltásról, alkalmas és alkalmatlan állami intézkedésről.

A propagandának egy másik elve az lehet: ha egy hazugságot elég sokszor elismétlünk, arról előbb-utóbb elhiszik, hogy igaz. Most már csak abban reménykedem, hogy ez a feltétel  idehaza nem teljesül. Mert csak ebben az esetben tudunk közösen nevetni tovább. Mintha csak egy C kategóriás vicclapban olvasnánk…



A Vélemény rovatban megjelent cikkek nem feltétlenül a szerkesztőség álláspontjat tükrözik