Szász István Szilárd: Digitális könyvtolvajok


Array ( [0] => [foto] => )
-A A+

Megindító a kis Lieselről szóló történet, aki imád olvasni, és ha csak teheti, könyveket lop. Markus Zusak A könyvtolvaj című regényéből filmadaptáció is készült, így a náci Németországban játszódó cselekménysor sok olvasó és néző szívét megérintette, amelyben a nevelőszülőkhöz kerülő Lieselnek idő előtt kell felnőnie. Liesel szoros barátságot alakít ki a pincéjükben a németek elől bújtatott zsidó fiúval… Aki most kedvet kapott, hogy gyorsan rákeressen az interneten a könyvre, hogy letöltse és elolvassa a digitális változatát, jól fontolja ezt meg, és előtte ismerkedjen meg az én történetemmel.

A könyvtolvajjal könnyen azonosulni tudunk, de mi van, ha történetesen a „könyvtolvajokat” lopják meg? Aki szeret olvasni, annak rendszerint már nemcsak a polcán, hanem a számítógépén, telefonján is ott sorakoznak a mappákba rendezett, elolvasandó és elolvasott digitális könyvek. Legtöbbször úgy szerezzük be ezeket a könyveket, hogy a keresőbe beírjuk az áhított könyv címét, szerzőjét, esetleg a végén odabiggyesztjük a „pdf” kifejezést, és reméljük, hogy feltűnésmentesen sikerül könyvet lopnunk. Az ilyen könyvtolvajok figyelmét szeretném felhívni egy leselkedő csapdára, amibe szerencsétlenül belefutottam.

Doktoranduszként számos könyvre és tanulmányra van szükségem, ezért egy izgalmasnak tűnő szakirodalmi tétel esetében rákerestem, hogy elérhető-e belőle digitális változat. „Szerencsémre” az első találatok között volt is egy oldal, ahol a könyv fülszövegével hihetőbbé tett felületen találtam egy letöltési gombot, ami pár kattintással később egy regisztrációs oldalra navigált. Aki már próbált mondjuk digitális filmnéző oldalakra regisztrálni (pl. Netflix, HBO GO), hogy kipróbálhassa azok egy hétre, hónapra szóló ingyenes változatát, az tudja, hogy ezeken az oldalakon elkérik a bankkártya adatait, hogy a későbbiekben, amennyiben tetszik a szolgáltatás, automatikussá válhasson az előfizetés.

A könyvvadászatom során egy hasonló oldallal találtam szemben magam, ahol egyhetes ingyenes hozzáférést ígértek a felülethez. Utóbb tudom, gyanússá kellett volna váljon, hogy mit keresek egy online filmstreamelő oldalán, amikor egy könyvet szeretnék letölteni, de akkor azt gondoltam, hogy egy multimédiás felületre jutottam, ahol filmeket, könyveket is lehet találni. Mivel a felület arculatában nagyon hasonlított az amúgy megbízható internetes filmforgalmazók oldalaihoz, és a könyvre is szükségem volt, regisztráltam a rendszerben, gondolva, hogy kihasználom az egyhetes ingyenes szolgáltatást, majd törlöm a regisztrációmat.

Ahogy az internetes bölcsesség mondja: Nem kellett volna!

Bár az oldal állította, hogy csak az első hét lejárta után indul a fizetős szolgáltatás, aminek havi díja 50 euró, a regisztráció pillanatában megkaptam az sms-t a kétlépcsős banki azonosítás részeként, hogy írjam be a kódot az online fizetéshez, ahogy pl. számlák fizetésekor is lenni szokott. Ekkor már sejtettem, hogy baj lesz ebből, de a kódot nem írtam be sehova, így reméltem, hogy megúsztam a kétlépcsős banki azonosításnak köszönhetően, és nemsokára el is felejtettem a történetet.

Egészen addig, amíg nem próbáltam más ügy miatt hozzáférni a bankkártyámhoz, és csak hosszú értetlenkedés során sikerült megtudni (a bankfióknál állították, hogy a kártyának működnie kéne, nem látnak problémát) a bank bukaresti központjától, hogy a kártyámat letiltották jogosulatlan hozzáférési kísérlet miatt. Egy egzotikus országból próbáltak leszedni a számlámról 50 eurót, tájékoztatott az ügyfélszolgálatos. Végül tisztáztam a bankkal a történetet, új bankkártyát adtak, és immár ismét az enyém az uralom a számlám felett.

Bár én megúsztam néhány kellemetlen beszélgetéssel, és pár heti kártyaböjttel, gondoltam kicsit utánajárok a dolognak. Rájöttem, hogy nem tudok olyan magyar nyelvű könyvcímet beírni a keresőbe, amelyikre ne jönne ki az enyémhez hasonló találat, ami azt sejteti, hogy ingyen hozzáférhetünk egy digitális könyvhöz. A séma a következő: a gyanútlan linkre kattintva bejön egy firebaseapp.com című weboldal a könyv borítójával, fülszövegével, valamint egy letöltési és egy online olvasási lehetőséggel. Bármelyikre is kattintsunk, az ebookbit.com oldalon landolunk, ahol ugyancsak a borító, a könyv adatai, fülszövege található három másik gombbal: „PDF”, „ePub”, „Olvasás online”.

Én a „PDF”-re kattintottam, de bármelyik másikra kattintva ugyanaz történik, mint az esetemben. Itt már csalafintábbá válik a csalás, ugyanis innen véletlenszerűen egy olyan felületen találjuk magunkat, ahol egy filmstreamelőre regisztrálhatunk, ami egyhetes ingyenes szolgáltatást ígér. Nem sikerült az összes landolási oldalt összegyűjtenem, de mindegyik webcím egy megbízhatónak tűnő grafikával és filmgyűjteményre utaló webnévvel igyekszik meggyőzni a gyanútlan odatévedőt. Mindegyikben közös, hogy montreali telefonszámot adnak meg elérhetőségként, amelynek szerkezete a következő: +1 (438) 338-10XY. A két utolsó szám weboldalanként változik, de az XY helyére kerülő számok a csaló oldalak egyfajta sorszámozásaként is felfogható. A következőket sikerült azonosítanom (a zárójelben levő számok az adott weboldalhoz tartozó telefonszám utolsó két számjegye, amit az előző telefonszám XY helyére kell behelyettesíteni): cineble.com (06, tehát a telefonszám: +1 (438) 338-1006), filmlush.com (07), reelhd.com (09), cinemaden.com (11), itshd.com (12), moviease.com (13), movielush.com (14), flixaddict.com (15), cinamuse.com (16), reelvidz.com (17). Egyedül a pushplay.com oldalán található telefonszám (+1 (514) 448-6340) nem illett a sorba, de ez is egy montreali hívószám.

A weboldalakat értékelő fórumokon angol nyelven kommunikáló pórul jártak hosszasan szidják a felsorolt címeket és az üzemeltetőiket, de a módszer láthatóan él és virul. A lehúzott 50 euró éppen elég, hogy kellemetlenül érintse az áldozatokat, de kevés ahhoz, hogy hosszas pereskedésbe fogjanak érte. Főleg, hogy ott a kérdés: kivel?

Valahol, valakik modern „Robin Hoodokként” fosztják ki a digitális könyvtolvajokat, komoly bevételre téve szert. Bár kétlem, hogy az összeget szétosztanák a szegények között.



A Vélemény rovatban megjelent cikkek nem feltétlenül a szerkesztőség álláspontjat tükrözik