Ambrus Attila: A jó szekus


Ambrus Attila: A jó szekus


Array ( [0] => AmbrusAttila.png [foto] => AmbrusAttila.png )
-A A+

Azok a fiatalok, akik 1989 után születtek, nem értik, hogy az idősebb korosztály miért nem kiáltja egyhangúan velük együtt, hogy „Vigyen el a KÜ!” Nem érti, hogy miért nem rajong velük együtt a binom – a Korupcióelleni Ügyészség és a Román Hírszerző Szolgálat – nemrég még törvényes közös hadjáratáért, miért gyanakszik arra, hogy némikor és néhol az boszorkányüldözésbe csaphatott át.

Mi, akik megéltük a kommunista titkosszolgálat, a Szekuritáté sötét korszakát – sokan közülünk, csak a nyolcvanas éveket, de néhányan az ötvenes éveket is –, hajlamosak vagyunk arra, hogy elfogadjuk, inkább meneküljön meg egy-két gazember a felelősségre vonástól, mint hogy egy-két ártatlant meghurcoljanak, törvénytelen eljárás nyomán zárjanak börtönbe. Ez a mi terhes örökségünk: nem szívleljük az erőszakszervezetek túlkapásait. Szeretnénk végleg lezárni, végleg elfelejteni a múltat, megbizonyosodni, hogy annak káros gyakorlata nem  tér soha vissza. Talmi vágyaink nekünk is vannak, mint azoknak a fiataloknak, akik hiszik, hogy a politikai osztály úgy tisztulhat meg, ha  valamennyi tagját sittre vágják, helyüket pedig átvehetik a tiszták és szeplőtlenek...

A legnagyobb tévedés lenne abban bízni, hogy a korrupcióellenes harc akkor is célravezető, ha lovagjai nem éppen lovagias módon, sőt törvénysértően kaszabolják le válogatás és következmények nélkül a korruptakat és gyanúsítottakat, esetleg a titkosszolgálatokat is segítségül hívva. (Már az is szomorú, hogy Romániában a gyanúsított páriává vált,  emberi jogaitól megfosztottá lett már az ítélet kimondása előtt. Az ártatlanság vélelme szétfoszlott.)

A Román Hírszerző Szolgálat felügyeletét ellátó ellenőrző bizottság eredetileg mára tervezte Florian Coldea tartalékos altábornagy, az RHSZ volt operatív vezetőjének kihallgatását. Ezt jövő hétre halasztották ugyan, de – amellett, hogy valószínű nem sokat tudunk meg a binom együttműködéséről – mégis fontos momentum ez a Parlament történetében. Jelzi, hogy a törvényhozás nem hunyhat a végtelenségig szemet, ha törvénytelenség gyanúja merül fel a titkosszolgálatoknál. S hogy valami ilyesmi merült fel, annak bizonyítéka Coldea beidézése.  Amivel azt is az RHSZ tudomására hozzák, hogy szeretnének véget vetni annak a gyakorlatnak, hogy a szolgálatnak senkinek sem kell számot adnia tevékenységéről. Még ha utólag is, de a titkosszolgálati vezetőknek – a napokban hallgatták ki George Maior RHSZ-főnököt is – el kell számolniuk tevékenységükkel.

George Maior és Florian Coldea kihallgatása is azt a nyugtalanító kérdést próbálja tisztázni, hogy beavatkozott-e a titkosszolgálat a politikai pártok életébe, Románia belpolitikájának alakulásába, és azt kívánja sugallni, hogy ezt nem teheti meg. Akkor sem, ha ezt egyes politikusok, közvélemény formálók kívánatosnak tartják. Sőt, azt próbálják meg elhitetni – elsősorban azokkal, akik 1989 után születtek –, hogy aki ezt nem így látja, az a korruptak védelmezője, a Nyugat ellensége, Putyin barátja, az illiberalizmus híve. Azt szajkózzák, hogy a Román Hírszerző Szolgálat és a Szekuritáté tevékenysége nem hasonlítható össze. És valóban nem, csakhogy az RHSZ egyes új keletű módszerei – melyek Florin Coldea idejében váltak megszokottá –   veszélyesen kezdtek hasonlítani valamiféle jó szekus módszereihez: egyre kevésbé a demokratikus vitát támogatja, egyre inkább tolódik el a manipulatív, megszorító megoldások felé.

Aki ezt megengedően, sőt bátorítóan szemléli, annak komolyan kellene vennie a figyelmeztetést, hogy ez fölöttébb veszélyes álláspont.

Az emberi jogok védelmében és az ország érdekében is fontos, hogy a titkosszolgálatok ne avatkozzanak be a politikai élet alakításába. Bármilyen nagy is a kísértés és bármilyen kedvezőek is a lehetőségek. Ezeknek az elutasítása biztosíthatja a titkosszolgálatok hatékony működését és a katasztrófákkal járó kisiklások elkerülését.



A Vélemény rovatban megjelent cikkek nem feltétlenül a szerkesztőség álláspontjat tükrözik