Bogdán Tibor: Szabadlábon – sajnos – életfogytiglanig


-A A+

Ha nincs elég bajunk, csinálunk mi magunknak. Miután felismertük, hogy nem kell tartanunk a hírek szerint robbantgató, gyilkolgató, nőket megerőszakoló, tolvaj-rabló migránsoktól (ők ugyanis messze elkerülik vagy csak tranzitországnak használják Romániát), hát kiengedjük a börtönből a nőket megerőszakoló elítélteket, gyilkosokat, rablásra szakosodott, besurranó és zsebtolvajokat, azzal az álságos hivatkozással, hogy rendkívül rosszak a börtönkörülményeik.

Így aztán minden „rossz körülmények” között letöltött egy hónap után hat napot, azaz egyötödöt elengednek büntetésükből. Ezzel pedig enyhülne a börtönök túlzsúfoltsága is – vélik a törvénykezők. Humánus embernek tehát nincs miért berzenkednie azon, hogy jócskán megszaporodik a szabadlábon lévő bűnözők tábora, hiszen emberi körülmények között kell élnie az elítéltnek is, aki maga ember, még ha gazember is. És mindennek még az az előnye is megvan, hogy ezentúl nagyobb gonddal vigyázunk majd értékeinkre, házainkra, zsebünkre, lányainkra-asszonyainkra.

A szabadon bocsátottak nyilván csak „mellékes haszonélvezői” a kormánykoalíció igazságszolgáltatás elleni „végső harcának”. Amelynek végső célja az, hogy valahogy kihúzza a csávából a börtön elkerüléséért kétségbeesett harcot folytató Liviu Dragneát. És persze vele együtt – ugyancsak mellékes haszonélvezőként – a szociáldemokraták kiskirályait is.

Azt senki sem tudja megmondani, hány lopásért, rablásért erőszakos akcióért bebörtönzött kerül szabadlábra, az pedig még a törvény fő megalkotóját, Tudorel Toader igazságügyi tárcavezetőt is igencsak meglepte, hogy már az első napokban ilyen sokan szabadultak ki a rácsok mögül. Arról ugyanis – amint lazán bevallotta – fogalma sem volt, hogy a törvény végül is hány személyt érint. Pedig a sajtó már korábban megírta, hogy mintegy 30 ezer fogvatartott helyzetét kell majd felülvizsgálni az új rendelkezések szellemében, és – igaz utólag – a tárcavezető szintén a médiából értesülhetett arról, hogy már az első napon 47 erőszakos akciókért, 33 gyilkosságért, 184 lopásért, 135 rablásért elítélt fogvatartott nyerte vissza szabadságát.

Derűlátó vélemények szerint 3-4000 személy kerül szabadlábra. Borúlátóak szerint azonban év végéig legalább 8-10 ezer ember részesülhet majd az új törvény „jótéteményeiből”. És azt is tudjuk, hogy a pesszimista nem más, mint a tájékozott optimista…

Az igazságügyi miniszter, mondom, lazán veszi a történteket, neki ugyanis a fő, mondhatni: egyetlen feladata úgy alakítani az igazságügyi törvényeket, hogy Liviu Dragnea megmeneküljön a lesitteléstől. A lakosságot viszont igencsak aggasztja, hogy újabb ezrekkel szaporodik a szabadon garázdálkodók amúgy is népes tábora, aminthogy a Börtönök Országos Adminisztrációjának Szakszervezeti Szövetségét is nyugtalanítja az a tény, hogy – statisztikáik szerint – a szabadon bocsátottak nagyjából nyolcvan százaléka rövid időn belül visszakerül a rács mögé, így aztán a börtönök túlzsúfoltsága sem oldódik meg. Az ilyen törvények csak bűncselekményekre bátorítják az elkövetőket, akik tudják, ha ismét rossz körülmények közé kerülnek a börtönben (erre pedig minden esélyük adott), ismét könnyen megszabadulnak majd a büntetés egy részétől.

És aggodalmaskodnak az ügyészek, a bírók is, akik úgy vélik, ez a jogszabály arculcsapását jelenti az igazságszolgáltatásnak, hiszen ők elítélik a vétkeseket, az új törvény értelmében pedig szabadlábra helyezik őket, jóval büntetésük letöltése előtt.

Az állam pedig semmit sem tesz az elítéltek átneveléséért, kiszabadulásuk után sem törődik a társadalomba történő beilleszkedésükkel, így szinte természetszerű, hogy a szabadon bocsátottak hamarosan ismét a börtönben végzik.

Az új jogszabálynak megfelelően az elítélteknek elengedik büntetésük egyötödét, ha mondjuk a cellában nem jut minden egyes személyre legalább négy négyzetméternyi hely; ha a megengedettnél kevesebb időt tölthetnek a szabadban; ha a cella nem rendelkezik természetes megvilágítással; ha a hőmérséklet az előírtnál alacsonyabb vagy magasabb; ha a cella falai nyirkosak, vizesek. Ügyvédek szerint a büntetés megrövidítéséhez elegendő egy kis penészfolt is a falon.

Persze, javítani kell a börtönviszonyokon – csak hát felmerül a kérdés: mi történik azokkal a milliókkal, akik semmiféle bűntényt nem követtek el? Akik nem a börtönben, hanem „szabadon” élnek penészes, nyirkos lakásban, többedmagukkal összezsúfolva egy picinyke szobában, és akik számára az optimális hőmérsékletet, a „légkondicionálást” maga a természet biztosítja, nyáron fullasztó meleget, télen pedig dermesztő hideget árasztva. Akik nem hónapokat vagy éveket, hanem „életfogytiglanit” kaptak, hiszen rajtuk nem segít semmiféle törvény: ártatlanként nem részesülhetnek amnesztiában sem…



A Vélemény rovatban megjelent cikkek nem feltétlenül a szerkesztőség álláspontjat tükrözik









popup