Ambrus Attila: Hétszer hét

Az elmúlt hét hét fontos, érdekes, meglepő eseménye. Péntektől péntekig sokan mondtak csütörtököt. Nézzünk vissza haraggal, s maradjunk humorunknál!

1.

A hét legtöbb vitát kiváltó, legtöbb indulatot felkavaró eseménye kétségkívül a katalán függetlenségi népszavazás volt. Az eredmény nem vitatható, azon azonban érdemes elgondolkodni, hogy a népek önrendelkezésének wilsoni elve máig érvényes maradt-e a nyugati kancelláriákban vagy az is a posztigazság korszakának a martalékává vált.

A hazai ellenző elemzőknek talán el kellene gondolkodniuk azon is, hogy Spanyolország a mai – nemzetállami álmokat kergető – Romániához vagy a száz évvel korábbi Osztrák–Magyar Monarchiához hasonlítható. Azon is, hogy a katalán törekvések mennyivel állnak közelebb a száz évvel korában kinyilvánított román akarathoz, mint a jelenlegi erdélyi magyar önrendelkezési kívánságokhoz. S végül azon, hogy valóban a barcelonai rendőri fellépéshez vezető  karhatalmi megoldás-e a célravezető taktika a többség számára a kisebbségi (v)iszony rendezésére.

2.

A tárgyalások hetén vagyunk túl. A reformáció 500. évfordulójának erdélyi központi ünnepére érkező Orbán Viktor magyar miniszterelnök megbeszéléseket folytatott Kelemen Hunor RMDSZ-elnökkel. Szinte egyidőben Szijjártó Péter magyar, illetve Teodor Meleșcanu román külügyminiszter egyeztetett a két ország együttműködésének kilátásairól. Orbán Viktor – a külügyminiszterek találkozójának alaphangját leütve – azt nyilatkozta, hogy jól jár a Kárpát-medencében, aki együttműködik a magyarokkal.

Még jobban járnának az erdélyi magyarok, ha kooperálnának, s lám erre is nyílnak lehetőségek. Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke dialógust folytatott Kelemen Hunor RMDSZ elnökkel, és egyetértettek abban, hogy vannak olyan közös célok, amelyek együttes fellépést követelnek.

3.

Azért ne legyünk túlzottan derűlátóak! Az alsóház – noha általában ez a megnevezés tiszteletből kerülendő, ezúttal használata ajánlott – jogi, közigazgatási és emberjogi (!) bizottsága zsigerből utasította vissza az RMDSZ törvénymódosító javaslatát az anyanyelv-használati küszöb mértékéről. Amelybe emberjogvédő honatyáink alaposan belebotlottak.

4.

Elhunyt a hírhedt Szekuritáte utolsó parancsnoka, aki az 1989-es decemberi forradalom idején vezette a kommunista diktatúra politikai rendőrségét. Nevét leírni sem érdemes. Elég annyit megjegyezni róla, hogy édesapját is feljelentette, mert templomba ment.

A főszekus elhunyt, de a jelek szerint a Szekuritáte él!

5.

Nagy bajban van a költségvetés. A kormány ezért a munkavállalókra hárítaná a társadalombiztosítási és nyugdíjilleték befizetését. Aminek az eredménye az lehet, hogy a legtöbb ágazatban dolgozók jövő évtől kevesebb pénzt kapnak, mint a fizetésemelés előtt. Az infláció hamarosan felkúszhat 4 százalékra. Ilyen tigris Románia: papírtigris…

6.

Az ellenzék pénzügyi szakértője, a liberális Varujan Vosganian a súlyos gazdasági krízist úgy látja elkerülhetőnek, ha megszűnik az a káros gyakorlat, hogy a falusi gazdaságokban tartott tyúkok adómentesen tojnak tojást. A Vosganian jó ismerőseként bemutatkozó neves közgazdász szerint a liberális honatya valójában a cujkára gondolt.

Nos, ilyen közgazdászokkal nem csoda, ha csődbe jut az ország.

7.

Kommentár nélkül: A Német Demokrata Fórum nem támogatja az Európai Kisebbségek Föderatív Uniójának kisebbségvédelmi kezdeményezését, a Minority SafePacket.

Kimaradt?