Ambrus Attila: Macron terv mikróban


-A A+

Nagy érdeklődés előzte meg az elmúlt hetekben Emmanuel Macron francia elnök tervét, az Európai Unió átalakításáról. A nemzetközi közvélemény figyelme némiképp alábbhagyott a németországi választások végkimenetelének és Angela Merkel kormányalakítási lehetőségeinek ismeretében, ám Macron továbbra is hisz abban, hogy ő lehet az EU újraalakításának (vagy újralapításának?) az apostola.

„Újjá kell alapítanunk az európai tervet az emberek által és az emberekért” – mondta saját populizmusától megrészegülten Emmanuel Macron. Kedden, amikor a párizsi Sorbonne-on francia és más európai diákok ismertette a reformterveit.

Ezek a tervek éppen annyira nem eredetiek, mint az emberek által az emberekért politikai közhely, mégis érdemes górcső alá venni, hiszen mindannyiunk jövőről szóló elképzelések egy napóleoni pózban tetszelgő, nagyravágyó, de könnyen megtörténhet, hogy kisstílű vezetőtől.

Nem mintha a szimbolikus politizálás bevallott híve lenne, de Macron bejelentette: hat kulcs lenne az új EU nyitja.

Első – milyen érdekes, hogy a legtöbb államfő szerint is az – a biztonság. Akárcsak a hidegháború idejében, ma is a katonai kiadások növelését, a fegyverek felhalmozását tekintik egyre többen a béke biztosításának zálogaként. Macron szerint létre kell hozni a közös egységeket. Ezek ugyan papíron már léteznek, de a gyakorlatban nem bevethetőek. Egy uniós hírszerzési akadémiát, valamint bűnözés és terrorizmus elleni európai platformot is létre hozna a francia elnök. Ilyesféle az Europol. Macron nem részletezte, hogy az általa javasolt testület miben lenne hatékonyabb, inkább a közös európai polgári védelemmel küzdene az éghajlatváltozás miatt egyre gyakoribb katasztrófákkal.

Másodiknak a migráció szabályozásának szükségességéről beszélt. Aki valóban menekült, azzal bánjanak méltósággal, de a többieket küldjék haza. Macron egy uniós menekültügyi ügynökséget szeretne, nemrég ezt javasolta az Európai Bizottság is. Közös uniós határőrséget is felállítana, akkor is, ha ilyen is van már.

Harmadszor a fejlesztéseket támogatná.

Negyedszer Macron széndioxid-adót vetne ki és támogatná az elektromos autókat.

Ötödször az innovációt segítené egy külön uniós ügynökséggel, ami egyébként már működik is Budapesten.

A hatodik kulcs az alkotmány átszabása és elfogadtatása. A francia elnök csökkentené a bizottsági tagok számát (a 28 – tagállamonként egy-egy – tag helyett az Európai Bizottságban, csak 15 személy ülne) és az uniós bürokráciát is megnyesné. Ez a kétsebességes unió alapvetése. Amit további ötletei erősítenének: az euróövezet országait leválasztaná a keleti blokktól, olyannyira, hogy nem csupán külön uniós költségvetésük lenne az eurót használó országoknak, hanem akár külön euróövezeti parlamentjük is.

Kiváló populistaként Macron természetesen nem két-, hanem többsebességes EU-ról beszél, de mindenki érti, amit mond. Víziójában vannak egyenlő és egyenlőbb tagállamok. Látomása rögeszmévé válhatott volna, ha a németországi választásokon Angela Merkel nem szerez tíz százalékkal kevesebb szavazatot a vártnál, illetve ha nem bukik hatalmasat a szociáldemokrata tábor és nem vonul ellenzékbe.

Egyelőre úgy tűnik, hogy Angela Merkelnek az euroszkeptikus liberálisokkal kell paktumot kötnie, s erről az eshetőségről maga Emmanuele Macron maga jegyezte meg még a nyár elején: „Ha [Angela Merkel] az FDP-vel áll össze, halott vagyok.”

Macron pártja, a La République En Marche (A Köztársaság Mozgásban) természetesen nem csak a németekkel számol. Az EU-szerte keresik a szövetségeseket, hogy egy európai En Marche-t építhessenek.

Előbb azt kellene bizonyítania Macronnak, hogy saját hazájában, Franciaországban működnek az általa javasolt reformok. Mikróban érdemes kipróbálni azokat, mielőtt egy kontinensre kiterjesztenék.



A Vélemény rovatban megjelent cikkek nem feltétlenül a szerkesztőség álláspontjat tükrözik









popup