Bogdán Tibor: Sorosozás – román módra

Józan politikai megfigyelők már korábban felhívták rá a figyelmet, hogy a sorosozás – egészen pontosan: szalonzsidózás – veszélyes betegség. Amely járványszerűen terjed. Azt pedig az eddigi történelmi tapasztalatok igen jó bizonyítják, hogy mihelyt beindul a gyűlöletkeltés egy kisebbség ellen, az előbb-utóbb mészárlásba olykor népirtásba csap át. Főleg, ha a gyűlölködést már kormányszinten szorgalmazzák.

Romániába most ér el a Kelet- és Közép-Európát már megfertőző sorosozás, és máris ragályossá vált. Magyarországon sokan hallottak Sorosról, ezért, mielőtt a Soros nevetésével bajlódó kormányplakátok kikerültek volna az utcára, a Soros-ösztöndíjas fideszesek igyekeztek legalább ürügyeket találni a gyűlöletkeltő kampányukhoz. Ott volt például a Közép-Európai – Fidesz-nyelven: Soros – Egyetem, amely az Egyesült Államokban is elismert diplomákat ad ki. Az ürügy természetesen nem ez volt, (bár azért ezt is felhozták), hanem az, hogy az egyetem egyrészt a kommunista társadalmat békés úton megbuktató Soros-ideológiát (vagyis a nyitott, pluralista, tagjainak autonómiáját tisztelő és óvó, a kritika szelleme által áthatott társadalmat) szorgalmazza, másrészt pedig, hogy törvénytelenül működik, mert a magyar egyetemek által kiadott diplomákat az Egyesült Államokban nem ismerik el. Hát hogy is merészel ez a Soros olyan egyetemet pénzelni, amelynek diplomáját Magyarországon kívül másutt is elismerik…

Romániában azonban, ahol Sorosról nem hallottak túl sokan, és legfeljebb annyit tudnak róla, hogy jóformán senki által sem ismert civilszervezeteket támogat, már ürügyet sem kellett keresni arra, hogy mi rossz fát is tett a tűzre ez a – Dragnea szavaival élve – „gonosz teremtmény”. A legnagyobb kormánypárt, az ország legnagyobb pártja, a tulajdonképpeni kormányfő, Liviu Dragnea minden bizonyíték nélkül kijelenthette, hogy a brazíliai ügyleteivel, korrupciós vádjaival kapcsolatos bajai Sorostól, az általa irányított „okkult erőktől” indultak ki, mivel a „dolgok nagyon is egybevágnak”. Hogy milyen dolgok? Azt nem tisztázta, de föltételezhetjük, hogy miután már destabilizálta az egész világot, Soros unalmában ráfanyalodott Liviu Dragneára. Azt maga Dragnea is elismerte, hogy mindezt bizony még ki kellene deríteni. Azt pedig, hogy honnan értesült Soros aknamunkájáról, elintézte azzal, hogy „beszélnek róla az emberek”.

Ismerős mondat. Budapest első bombázásaikor zsidóellenes körökben beszélték, hogy az elsötétített városban elemlámpákkal jeleztek az amerikai és angol repülőknek a temetőben meglapuló (akkor még élő) zsidók.

És voltak, akik látták azt, aki hallotta mindezt.

Az új román miniszterelnök pedig sietett megerősíteni Dragnea vádjait, és azt is tudta, hogy Dragneát támadva Soros „a Szociáldemokrata Pártot, ezzel a kormánykoalíciót, vagyis magát a kormányt, így nyilvánvalóan az országot támadja”.

Persze, odáig (még) nem jutottunk, hogy divatos legyen kormánykörökben nyíltan zsidózni. A hírhedett magyarországi Soros-falragaszokat is azzal indokolja a kormány, hogy Sorost dehogyis zsidósága miatt támadják, hanem azért, mert évi egymillió migránst akar Európára – így Magyarországra is – rászabadítani. De azért a plakátrongálásra oly élénken reagáló kormányzat nem tett semmit a „büdös zsidó” és hasonló fogantatású firkákkal ellátott Soros-falragaszok eltávolításáért (nem állítom, csak elképzelem, hogy e szövegeket talán a kormány által felbérelt emberek firkálhatták rá).

Nyilatkozatában Dragnea maga sem említett nemzetiségi hovatartozást, de abban, hogy a térségben minden rosszért Sorost veszik elő, kimondatlanul is ott lebeg a „büdös zsidózók” meggyőződése, miszerint a világon minden rosszért a zsidók a felelősek.

Romániában ez a veszély fokozottan megvan. William Brustein a Gyűlölet gyökerei: az antiszemitizmus a holokauszt előtti Európában című tanulmánya szerint Románia a második ország volt Európában, ahol – a Goga–Cuza-kormány idején – bevezették a zsidótörvényeket; 1899 és 1939 között, a lakossági arányszámot tekintve Romániában került sor a legtöbb antiszemita megnyilvánulásra, a huszadik században pedig Romániában háromszor annyi zsidóellenes akcióra került sor, a Hitler előtti Németországban.

Dragnea gyanúja szerint Soros a szociáldemokraták kormányzási sikerei miatt akarja megbuktatni őt. Hogy melyek ezek a kormányzási sikerek? Nos: a Rekordok könyvébe illő saját kormánybuktatást követő második bábkormány visszavonta a választások megnyeréséhez vezető bőkezű programjának számos ígéretét, a megváltoztatott kormányprogram azóta is szinte naponta módosul. A béremelések váratnak magukra, adócsökkenés helyet újabb, a vállalatok zömét megnyomorító adókat vezettek be. Aztán a romániai vállalkozók és a nyugati nagykövetségek tiltakozása nyomán ezekről is lemondtak. A rezidens orvosok elveszítették 670 lejes ösztöndíjukat – a felháborodás nyomán Dragnea erről is letett. Az ország krónikus pénzhiányban szenved, amelyet csak elmélyít a tény, hogy az import jóval nagyobb, mint az export; a politikai bizonytalanság miatt a külföldi beruházók elkerülik az országot, Brüsszel kötelességszegési eljárásokkal fenyeget, a romániai korrupció immár nemzetközi körökben is aggodalmat kelt.

A „kormányzási siker” bizony nem több fejetlen kapkodásnál.

Dragneának nem kellene tehát egészen Amerikáig mennie ahhoz, hogy ellenséget keressen saját, a pártja, az ország számára. Soros ugyanis nem tehetett annyit a szociáldemokraták lejáratásáért, mint a maga pártelnök. Ha pedig Soros és „okkult erői” ennyire naivak, ilyen tájékozatlanok, hogy mindezt nem ismerik fel, akkor igazán nincs miért félni tőlük.

Csakhogy akkor mi másnak minősíthetnénk a szüntelen „sorosozást”, mint zsidózásnak?

Fotó: freenode.ro

Kimaradt?