Rostás-Péter István: Pattolás


-A A+

Kormányprogramot olvasgatni, netán jegyzetelve átlapozni kell ugyan hozzá némi mazochista elszántság, de a nyári házi lektűrök évadnyitójára nem épp szokványos bemelegítő. Bele is fogtam volna, hogy az alaposan informált sajtómunkás szakmai kisugárzását garantáljam, csak hát a fejlemények olyan ritmusban kezdtek torlódni, hogy fél szemmel a doksit, maradék pupillakapacitással a hírfluxust követni... nos, ez már megerőltető menet. Ezért döntöttem a Grindeanu kabinet félévi tevékenységének elemzése mellett: szép powerpointos dizájn, színes, nagybetűs, majdhogynem magától olvastatja magát. Belőle sok minden kiderül: ahhoz képest, hogy már jó hónapja felröppent a hír, miszerint átvilágítás lesz, elemzés, komoly számonkérés, a tegnap közzétett iratban a durva helyesírási hibákon kívül van néhány értelme(zhete)tlen tétel, és tucatnyi logikai bukfenc; olyan feladatot kér számon a frissen bizalmat vesztett kabinettől, amiről maga a pártvezér is nyilvánosan lemondott, vagy amit csak jövőre, vagy a mandátum végére lehetne felróni a Victoria-palotának.

A kormányépület előtti tér év elején tüntetésektől volt hangos, fórummá hízta ki magát, a sumákoló hatalom híveinek fellegvárává. Most –   vagyis csütörtök délelőttig – a placc üres, jól rálátni a kormányépületre. Pedig tegnap derült ki, hogy amit ígértek, annak több mint felét nem teljesítették.

Teljesült viszont a párt–kormány huzavona kiterebélyesedésének majd minden feltétele: Liviu Dragnea átkaroló hadművelete elakadt, hiszen a kormányfő nem várta meg, míg bezárul a kör; jó időérzékkel távozott a plénum „sortüze” elől, és még be is olvasott az őt atyai szigorral és fokozódó aggodalommal pátyolgató Dragneának. Aki úgy véli, hogy, máris léphet egyet az utód nevesítésével és a parti feladására kényszerítheti az egykori Temes megyei tanácselnököt.

A válságból vezető kiút vagy ösvény óhatatlanul elvezet Cotroceni mellett, de a ház ura épp külföldön lesz, pár napig igazoltan hiányzik, ezért Grindeanunak sem kell igyekeznie a lemondott tárcavezetők cseréjével.

A bizalmatlansági indítvány lenne a legbiztosabb eszköz arra, hogy a szocdemek és Tăriceanu pártja dűlőre vigye ezt a sakkjátszmát. (Csakhogy a bizalmatlansági indítvány sikerében ők maguk sem bíznak oly töretlenül.) Szaknyelven szólva, most az van előnyben, akinek erős a végjátéka.

Míg a bábokat kimozdítják ebből a patthelyzetből, marad időnk befejezni olvasmányunkat, a decemberben hatalomra került koalíció ígérethalmazát, és megejthetjük saját érdemi elemzésünket, amihez nem kell pártkönyv, kvórum, szakértői bizottság, sőt a powerpoint is mellőzhető.



A Vélemény rovatban megjelent cikkek nem feltétlenül a szerkesztőség álláspontjat tükrözik









popup