Kustán Magyari Attila: Kié a Facebook?


-A A+

A címben feltett kérdésre a válasz: a jelenlegi tulajdonosaié. De ennek nem szabad így maradnia.

Kedd reggel jelezte a Facebook, hogy kilenc évvel ezelőtt regisztráltam rá, 2008. január 10-én. Egy barátom ajánlotta akkor, hogy regisztráljak, mert az Egyesült Államokban, ahol tanul, egyre népszerűbb a portál. Akkoriban még a Hi5 és a MySpace korszakát éltük itthon – mindkettő csúnya volt és döcögős, a mai standardokhoz mérten kínosan egyszerű és hasznavehetetlen. Mégis azokat használtam inkább, és a regisztráció után hónapokig nem néztem a Facebook felé, csak amikor több ismerősöm is megjelent rajta. Ma már azt mondjuk, aki nincs „fent”, az nem létezik.

Ez persze nem igaz: „csupán” 1,79 milliárd felhasználó létezik, ebből 1,18 milliárd naponta aktív, mi viszont a világ azon részén élünk, ahol valóban kevés távolmaradó embert ismerünk. Ráadásul másodpercenként 5 új felhasználót regisztrálnak.

A Facebook azonban nem csak számokban erős. Ha az internet egy falu, akkor a Facebook a piactér, ahol begyűjthetők a pletykák. Igazak, hamisak egyaránt. Innen tekintünk ki a világ dolgaira, ide járunk haza. Ez a startlapunk.

Piacterünk 53 százalékát jelenleg legismertebb alapítója, Mark Zuckerberg birtokolja, annak algoritmusát pedig, hogy mi jut el hozzánk a piac zajából, az ő csapata állítja össze, és javítgatja időről-időre, a legnagyobb titokban. A Facebook demokráciája antidemokratikus: a fejünk fölött döntenek arról, hogy legféltettebb kincsünk, a világképünk merre tereljék.

Az amerikai választások előtt és után komoly kritikákat kapott a közösségi portál, amiért zöldet adott a kamuhíreknek, ezzel is segítve – vélhetően – Donald Trump győzelmét. A Buzzfeed elemzése rámutatott: májustól a választások napjáig folyamatosan emelkedett a kamuhírek olvasottsága, végül már megelőzve a 19 nagy hírforrás cikkeinek népszerűségét. Ez utóbbiak hitelessége persze megkérdőjelezhető, de mégsem mindegy, hogy egy piaci pletyka torzít-e a valóságon, vagy kitalál egy újat.

Éppen ezért fontos elgondolkodni azon, hogy ki legyen „a világ legerősebb szerkesztője”, ahogy Mark Zuckerberget nevezte a norvég Aftenposten főszerkesztője. Ha elfogadjuk, hogy – elméletben legalábbis – egy demokratikus rendszeren keresztül hatunk az élet megannyi területére, és ezt ki kell terjesztenünk, akkor a Facebooknak sem szabad ebből kimaradnia. Persze nem kötelező regisztrálnunk rá, de egy olyan magánvállalkozás, mint a Facebook, amelyik ilyen erőteljesen hat a közvélemény alakulására, közüggyé vált, így többé nem szabad egy szűk csapat titkos machinációinak rabja legyen. Ezzel arra bólintanánk rá, hogy az életünk egy érzékeny területére beléphetnek az akaratunkon kívül. A Facebook a felhasználóié kell legyen.

Fotó: squarespace.com



A Vélemény rovatban megjelent cikkek nem feltétlenül a szerkesztőség álláspontjat tükrözik







A rovat cikkei