Nyilatkozatok tükrében / Összeállítás

Szövegválogatásunk, ez a rendhagyó érvelés és ösztönzés a szavazásra, egyben tájékozatató célt szolgál: felvonultat jónéhányat az idei kampány és szavazás fő témái közül. Egyben jelzés: nincs igazuk azoknak, akik szerint érdekvédelmi szervezetünk – a romániai összképbe simulva – nem mozgósított eléggé intenzíven. Hogy ez az összefogás és „hadjárat” mennyire volt hatékony, elválik vasárnap.

„Az a fontos, hogy román állam tartsa be az 1918-as ígéreteket, mert az nyilván már nem szimbolikus gesztust jelentene. Száz éve a teljes mértékű anyanyelvhasználat biztosítását ígérték az oktatásban, kultúrában, igazságszolgáltatásban, és ez a 21-ik századra lefordítva azt is jelenti, hogy Székelyföldön második hivatalos nyelvként elismerik a magyart, az ellenőrző könyveket magyar nyelven állítják ki az oktatásban, a hivatalos nyomtatványok többnyelvűek és még sorolhatnám. Tehát nem csak egy olyan szimbolikus gesztusra gondolok, hogy a parlament épületére felkerül magyarul a „parlament” felirat. Ha a Mihai Giu-féle kijelentések mögött az ígéretek betartása iránti nyitottság is van, akkor lassan csak lesznek partnerei annak, amiket mi mondunk, és lesznek partnerei a 21. századi európaiságnak a román társadalomban is.”

Kelemen Hunor szövetségi elnök – december 1., Kolozsvár, Maszol

„Vészjelzőként hatott, hogy ezekben a hetekben előbb a kolozsvári alpolgármestert, Horváth Annát érte támadás, majd a marosvásárhelyi katolikus gimnáziumot. Az elmúlt bukaresti mandátumban is sokszor próbáltak minket elgáncsolni magyarellenes törvénykezdeményezésekkel, ami azt bizonyítja, ha nincs ott az RMDSZ, és nincs szava, nincs ereje a Parlamentben, akkor nincs senki, aki megakadályozza, hogy olyan nacionalista törvények szülessenek, amelyek például a magyar nyelv betiltását szorgalmazzák a közigazgatásban”

Kovács Péter kampányfőnök – november 30., Kolozsvár, RMDSZ Tájékoztató

„Miközben 2010-2012-ig folyamatosan alakítottunk ki jogi kereteket, egy megfelelő oktatási törvény fogadtunk el, közben az azelőtti évtizedekben születtek alkotmányos rendelkezések, születtek a nyelvhasználatra vonatkozó törvénycikkelyek, utána elkezdődött ennek a jogi keretnek a lebontása. Ez nem úgy történt, hogy ezeket a jogszabályokat valaki visszavonta, hanem úgy, hogy nem alkalmazzák a törvényeket, és folyamatosan akadályozzák a törvény alkalmazását, illetve a már létrehozott intézményeknek a működését is. Olyan szemléletváltás ment végbe a román-magyar viszonyban, amely elvezetett oda, hogy fölháborító módon korlátozó intézkedések születtek. Például a magyar feliratok dolgában szerintem teljesen törvénytelenül vagy akár alkotmányellenesen jártak el. Most sorra került a római katolikus líceum működése, de már azelőtt Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen sem alkalmazták a törvényt, a szimbólumhasználattal állandó gondok vannak, és sorolhatnám. Ez nem azt jelenti, hogy valahol valaki ezeket eltervezi, és erről van egy forgatókönyv, hanem azt, hogy egy olyan változás állt elő a román-magyar viszonyban, és úgy fölerősödött a román nacionalizmus, hogy itt is, ott is egyre hangsúlyosabbak ezek a jogkorlátozások. Számolnunk kell azzal, hogy általánosan elnyomják a magyarokat Romániában, miután volt olyan időszak, hogy nem volt meg minden intézményünk, és nem voltak meg teljeséggel a jogaink, de mégis egyenlő partnerként működtünk együtt sok mindenben a románokkal. A választások egyik tétje, hogy meg tudjuk-e fordítani ezt a folyamatot, ismét visszaállunk-e egy előremutató pályára.”

Markó Béla – december 5., Marosvásárhely, Maszol

Erőteljes központosító törekvésekre lehet számítani a következőkben, ugyanis a román kormány célja már régóta az, hogy feldarabolja Székelyföldet, olyan közigazgatási régiókat kialakítva, amelyekben csupán 25 százalékot tenne ki a magyarság. „Teljesen mindegy, milyen összetételű kormányról van szó, egyikük régiósítási terve sem elfogadható a magyar közösség, különösen a székelység számára. Ahhoz képest, hogy jelenleg Kovászna és Hargita megyében közel 80 százalékos, Maros megyében csak negyven százalék a magyar lakosság száma. A régiósítási terv azt eredményezné, hogy kb. 25-27 százalék között lenne az arányunk az új mega-régióban.”

Benkő Erika – december 5., Budapest, RMDSZ Tájékoztató

Közel száz erdélyi magyar szakember dolgozott azon, hogy a csíksomlyói búcsú felkerüljön az UNESCO szellemi kulturális örökségi listájára. A kulturális miniszter és az államtitkár hat év munkáját vette semmibe az UNESCO december 1-jei ülésén. „2010-ben kezdtük el a folyamatot, és 2012-ben adtuk le először a dokumentációt. 2013-ben az UNESCO kért néhány kiegészítést, de mivel nem voltunk ott a Kulturális Minisztériumban, az illetékesek nem tettek eleget a kérésnek, annak ellenére, hogy személyesen is kértem őket, hogy ezt megtegyék, ezért elutasították a felterjesztést. 2014-ben, amint visszakerültünk a kulturális tárcához, újra elkezdtük a folyamatot, és azonnal felterjesztettük a csíksomlyói búcsút.” Az UNESCO december 1-jei ülésén egy apró szóbeli kiegészítést kért, amelyet az ország képviseletében részt vevő román kulturális államtitkár megadhatott volna helyben, ő azonban elzárkózott ettől, majd amikor kiderült, hogy a bizottság nem veszi fel Csíksomlyót a szellemi kulturális örökségi listára, még meg is köszönte ezt a döntést. Ugyanezt a kiegészítést kérték a moldvai szőttes ügyében is, és az államtitkár megadta azt, a csíksomlyói búcsú kapcsán pedig mellébeszélt. „Nem hiszek az államtitkárnak és a miniszternek, amikor azt állítják, hogy újra felterjesztik Csíksomlyót erre a listára. Nem hiszem, hogy a megszabott határidőig, jövő év március 31-ig elvégzik a szükséges munkát. Ebben az esetben is csak 2019-ben tárgyalná az UNESCO a felvételt”

Hegedűs Csilla – december 5., Kolozsvár, RMDSZ Tájékoztató

„Nem azt kell számon kérnünk a fiatalokon, hogy miért mennek el külföldre dolgozni. A cél az, hogy a külföldi munka után szerzett tapasztalataikat itthon gyarapítsák a későbbiekben. De csak akkor fognak itthon maradni vagy visszatérni, ha megteremtjük számukra a lehetőségeket ahhoz, hogy itthon, szülőföldjükön boldoguljanak. Erről szól december 11.” A román állam megnehezíti az induló vállalkozások dolgát, pedig a sikeres vállalkozások megélhetést biztosítanak és munkahelyeket teremtenek. „A fiatalok akkor fognak itthon maradni, ha jó körülményeket, lehetőségeket biztosítunk számukra. Az RMDSZ által kidolgozott törvénynek köszönhetően ma a frissen végzettek hat hónapos szakirányú szakmai gyakorlatnak minősülő periódust tölthetnek el első munkahelyükön, munkáltatójuk pedig ezért állami támogatást kap cserébe”

Csép Andrea – december 5., Harasztkerék, RMDSZ Tájékoztató

„Az elmúlt évtizedekben elkövetett nagy hibák minden területén jelentősen javított az RMDSZ: tető alá hozta az erdélyi magyar-magyar együttműködést, a külpolitikát is másképp közelíti meg, ami fontos, hiszen a román diplomácia külföldön jól elhitette, hogy megoldották a magyarság problémáit. Arra kérek minden szkeptikust, mindenkit, aki kiábrándult, mindenkit, aki úgy érzi, hogy az RMDSZ nem képviseli, vegye figyelembe, hogy a Szövetség nem egy ember, hanem egy szervezet, amely változik.” Antal Árpád – december 5., Sepsiszentgyörgy, RMDSZ Tájékoztató

„A magyar kormány és az Országgyűlés támogatása mellett jelentőségteljesnek tartom, hogy a magyarországi önkormányzatok is támogatásukról biztosították az RMDSZ jelöltjeit. A székelyföldi és partiumi, magyar többségű vidékek önkormányzatai mellett nekünk, szórványban élőknek is fontos, hogy szorosabbra fűzzük a magyarországi testvérkapcsolatainkat, amelyek erőt adnak nemcsak a mindennapokban, de az olyan kiemelt pillanatokban is, mint amilyen a december 11-i parlamenti választás. A magyarországi önkormányzatok támogatása azt is jelzi, hogy tudatosították: a parlamenti képviseletnek mekkora súlya van az erdélyi magyarság jövőjét illetően"

Winkler Gyula – december 5. Déva, RMDSZ Tájékoztató

„A kiábrándultság, széthúzás és csalódottság napjaiban arra hívom fel híveink és minden jó akaratú ember figyelmét, hogy életünk csak részben magánügy: szavainkkal és döntéseinkkel beírjuk magunkat egymás életébe. Szavaink, döntéseink mindig közösségünk ügyét is alakítják, életünk minőségét formálják. Éppen ezért jogunk és erkölcsi kötelességünk gyermekeinknek felelősségteljes, népünk és nemzetünk értékeit hűséggel és becsülettel ápoló világot átadni, amelybe leadott voksaink, szenátorokra és képviselőkre vonatkozó választásaink is beletartoznak”

Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek körleveléből – december 7., Maszol

„A részvétel nem egyszerűen személyes ügy, hanem közösségi védelmi rendszerünk is, amellyel meghatározhatjuk az elkövetkező időszakot. Fontos tehát, hogy értsük az idők jeleit és akkor, amikor cselekedni kell, ne hátráljunk meg, hanem bátran és felelősen képviseljük és vállaljuk Istentől kapott jogunkat és kötelességünket”

Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke körleveléből – december 7, Maszol

„Isten előtti felelősségünk nemzeti közösségünk védelme és ápolása. Nem mindegy, hogy kik és hogyan képviselik érdekeinket. Nem mindegy, hogy milyen nyelvet beszélünk egymással. Nem mindegy, hogy hogyan tudunk egymás szemébe nézni. Emberi és társadalmi kötelességünk élni szavazati jogunkkal.”

Adorjáni Dezső Zoltán, a Romániai Evangélikus- Lutheránus Egyház püspöke körleveléből – december 7., Maszol

(A Magyar Állandó Értekezlet tagszervezetei...)” Szorgalmazzák az anyanyelvhasználatra vonatkozó jogszabályok módosítását, a nyelvhasználati küszöb 10 százalékra csökkentését, illetve annak szabályozását, hogy az egy településen élő, 5000 főnél népesebb magyar közösségeket is megillesse az anyanyelvhasználat joga. - Aggodalommal veszik tudomásul, hogy továbbra sem alakult meg a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem önálló magyar tagozata, ennek következtében folyamatosan csökken az intézmény magyar anyanyelvű hallgatóinak aránya. Szorgalmazzák az önálló magyar tagozat mielőbbi létrehozását, az anyanyelv használatának biztosítását a felsőoktatásban és egészségügyben. - Felhívják a nemzetközi szervezetek – különösen az Európa Tanács, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet –, valamint az Európai Parlament és az Európai Bizottság, valamint az Amerikai Egyesült Államok Kormányának figyelmét a romániai restitúciós folyamat visszásságaira, illetve a romániai magyar kisebbséget diszkrimináló hatósági fellépésekre. Kérik, hogy a rendelkezésükre álló eszközökkel tegyenek meg mindent a jogbiztonság, az anyanyelvhasználat, a tulajdonhoz és szabad vallásgyakorláshoz való jog szavatolásáért. - Arra bíztatják az erdélyi magyarokat, hogy a közösségük jövőjét cselekvően alakító felelős polgárként minél nagyobb arányban vegyenek részt a 2016. december 11-én sorra kerülő parlamenti választásokon és támogassák az RMDSZ magyar összefogás listáját, az Erdély-központú politizálást. Kifejezik abbéli reményüket, hogy a választások után felálló kabinet pozitívan viszonyul majd az erdélyi magyarság kéréseihez, kiszélesíti és betartatja a törvényekben biztosított k kisebbségi jogokat.”

A Magyar Állandó Értekezlet Zárónyilatkozata

„Gratulálok ahhoz, hogy ezt az utat majdnem önerőből el tudták készíteni, s ez azt mutatja, hogy mi nehéz időkben is képesek vagyunk közösen tervezni és építkezni. Mi azt mondjuk – és ebben az időszakban sokat mondtuk, és mondjuk, míg meghallják a hangunkat –, hogy a helyben megtermelt pénzekből, értékekből sokkal többet kellene itthon tartani, ahol megtermelik, s nem Bukarestbe adóként küldeni szinte mindent, ugyanis a helyi közösségek pontosan tudják, hogy a pénzükből milyen fejlesztésekre van szükségük. A parajdiak mindig tudták, hogy ezt a közösséget hogyan kell szolgálni. Sokszor estünk a földre, sokszor megpróbálták lerombolni, amit építettünk, de a Kós Károly, Márton Áron, Sütő András nemzedéke talpon maradt, és mi is ezt tudjuk mondani, hogy nem engedjük meg, hogy elgáncsoljanak. Mi Székelyföldet, Erdélyt építjük, ezt a feladatot kaptuk. Ahhoz, hogy ezt megtehessük, össze kell fognunk”

Kelemen Hunor szövetségi elnök – december 5., Parajd, RMDSZ Tájékoztató

Fotó: mertutaznijo.cafeblog.hu

Kimaradt?