Demény Péter: „Liberális” dagonya

A saját előítéleteink rendben vannak, a másokéi ellen utolsó csepp vérünkig küzdünk.

Ha nagy író vagy, pofán vághatsz egy másikat.

Ez a két következtetés fogalmazódott meg bennem, amikor elolvastam az alábbi hírt és a hozzászólásokat a Facebookon. „Kocsmai iszogatásból lett verekedés Tokajban. A volt LMP-s politikus állítólag szóvá tette, hogy székelyföldi kollégája hamisan énekel, akit ez annyira felháborított, hogy egy ütéssel nyolc napon túl gyógyuló sérülést okozott Kukorelly Endrének, akit kórházba kellett vinni.

Nyolc napon túl gyógyuló sérülést szenvedett Kukorelly Endre költő, író, volt LMP-s politikus, amikor a Tokaji Írótáborban leütötte őt Csender Levente, a Magyar Napló munkatársa – írta a Nol.” 

A magyar „liberálisok” olyan méltatlan kommentzuhatagot követtek el, ami minden határon túlmegy. Olyan gusztustalan „székelyezés” indult, hogy csuda. Bicskázás, magyarállampolgározás és -útlevelezés, vicceskedő románozás, Csender nevével való szellemeskedés (csendér, höhö) – ami belefér.

Azok számára, akik a szívükhöz kapnak, ha egy bűncselekmény elkövetője esetében a sajtóban „kiderül”, hogy roma volt, szemmel láthatólag semmi problémát nem jelent, ha az illető székely származását lobogtatják és azzal gúnyolódnak. Nem beszélve arról, milyen lelkesen faragott politikai ügyet a média egy olyasmiből, ami bármilyen író (és nemcsak) táborban megeshet és meg is esett. Aki székely és a Magyar Napló munkatársa, az nyilván nem is lehet más, csak Orbán hülyéje.

„Ki az a Csender Levente?” – szólt a másik magaslati kérdés. Értsd: ha te a Bűn és bűnhődés szerzője vagy, verekedhetsz. Ha nem, tűnj el innen. Mit keresel egyáltalán egy írótáborban, olyanok mellett, akik már egytől egyig klasszikusok?? Hogy is beszélgetsz te a kocsmában??

Régóta mondom: a magyar „liberalizmus” minden, csak nem liberális. Jobb pillanataiban ostoba, provinciális, xenofób. Ilyen kicsinyes cirkuszra azonban még én sem számítottam. 

Kimaradt?