Ambrus Attila: Klassz Johannis?

Eldőlt. Klaus Johannis lesz a keresztény liberálisnak átkeresztelt jobboldal jelöltje, a szocialista Victor Ponta ellenfele a novemberi elnökválasztásokon. (Cătălin Predoiu nem állhat a jelenlegi szebeni polgármester útjába.)

Tekintsünk el most attól, hogy milyen is az politikai szövetség, amely egyszerre kereszténydemokrata és neoliberális, mert már Dimitrie Cantemir leírta: amolyan struccteve. Foglalkozzunk inkább azzal, hogy klassz lesz-e Klaus.

Van olyan erdélyi magyar elemző, újságíró, aki szerint a kaméleon Ponta helyett feltétlen bizalmat Johannisnak kell szavaznunk. Mert ő kisebbségi. Német. Átérzi a kisebbségi lét gondjait, sejti azok megoldásának lehetőségét, és mint minden valamire való szász, cselekedni is fog.

Megerősítheti az optimisták vélekedését az elnöki önjelölt, Ioan Ghişe. A brassói liberális szenátor Victor Pontának is jó szolgálatott tett, amikor burkoltan, ám egyértelműen árulással vádolta meg Klaus Johannist amiatt, hogy a napokban átvette a Német Szövetségi Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét. A liberális szenátor azzal riogatott, hogy ha a szász nemzetiségű Johannis megszerzi az államfői tisztséget, már csak a német államtól kapott magas rangú kitüntetése okán sem Románia, hanem Németország érdekeit képviseli majd. „Lám, mekkora veszélyekkel fenyeget, ha Johannist választanák meg államelnöknek!” – nyomatékosította a szolgálatos honfi.

A német származású Károly királyról, az újkor legjelentősebb román államfőjéről szinte semmit sem tudnak hálás alatvalóinak utódai, így Johannis legnagyobb hátránya a Victor Ponta elleni párharcban éppen a származása lesz. Ami egyébként eddigi legnagyobb előnye volt, hiszen sokan Johannist a szász munkabírás, a német pontosság megtestesítőjének tartják. Ráerősít erre már-már modortalan szótlansága. Sokan úgy vélik, hogy Johannisra ráillik az „Ein Mann ein Wort” jelző, így a jobboldal elnökjelöltje adott szavához következetesen ragaszkodó, nagyon megbízható ember hírében áll.

Vannak azonban olyanok is, akik kétségbe vonják Johannis emberi kvalitásait. Ellenfelei a háta mögött ragadozó nyúlnak hívják, aki sokáig úgy tett, mintha pártjának a problémáin rágódna, de az alkalmas pillanatban beleharapott jótevője, a virágnevű és efemer világszemléletű és ingatag erkölcsű Crin Antonescu kezébe.

Klaus Johannist a nagypolitikába Crin Antonescu vezette be. 2009-ben ő volt annak a Băsescu-ellenes koalíciónak a csaliembere, miniszterelnök-jelöltje, amelyet a baloldal kovácsolt össze, és amelyet Dan Voiculescu vezényelt. A szörnyszövetség elbukott, s a baloldalon szerencsét próbáló Johannis évekre eltűnt az országos politikából. Crin Antonescu élesztette újra. Idén tavasszal a jobboldal miniszterelnök-helyettes jelöltjeként tűnt fel. Valamit megsejtettek a szociáldemokraták az ártalmatlan nyúlként lapuló Johannis igazi ragadozói természetéről, mert visszautasították a jelölését, így a szociálliberális szövetség is felbomlott. Crin Antonescu – aki attól tartott, hogy ha a szövetségben marad, nem lesz államelnök – továbbra is fel akarta használni Johannist álmainak eléréséhez. Kinevezte őt pártelnökké, lehetséges miniszterelnök-jelölté. Johannis azonban csúcsragadozó módjára terítette le Antonescut, aki mára teljesen elvérzett. És hasonló módon darálja majd be a Nemzeti Liberális Párt elnökeként a szövetségét, barátságát kereső demokrata liberálisokat is.

Attól tehát, hogy megválasztasa esetén Klaus Johannis valamiféle német munkamódszert, politikai morált vezetne be a romániai nagypolitikába, aligha kell bárkinek is tartania. Ízig vérig balkáni politikus, aki saját érdekeit eredményesen érvényesíti, átgázol ezért akár barátain is.

Nekünk, erdélyi magyaroknak pedig egyenesen veszélyes lehet, ha Johannis igyekszik majd kompenzálni azt, hogy származása szerint ő nem román. Minden bizonnyal megismétli majd azt a tételét, miszerint – germanizmussal szólva – a kisebbségi kérdés meg van oldva Romániában.

Másrészt a kampányban – ellentétben Kelemen Hunorral – szófogadó kisebbségiként viselkedik majd, valóságos románként, aki nem követel holmi önrendelkezési jogot közösségének, mert az ő választott közössége a többség. Ezzel az RMDSZ jelöltjének is jócskán beszűkítheti a többség felé nyítni kívánó kommunikációs csatornáit.

Nem is olyan klassz ez a Klaus!

Miként a mi helyzetünk sem az. Egy kaméleon és egy ragadozó nyúl között választhatunk a második fordulóban. Mint mindig, két rossz közül a kisebbiket. 

Kimaradt?