Bogdán Tibor: Féléves veszedelem


Bogdán Tibor: Féléves veszedelem


Array ( [0] => BogdanTibor.png [foto] => BogdanTibor.png )
-A A+

Mi lesz majd vajon szegény Európával, amikor Románia veszi át az Európai Unió Tanácsának elnökségét? Amire pedig nem egészen négy hónap múlva sor kerül majd, amikor a román miniszterelnök hat hónapon át az öreg kontinens legfontosabb politikusainak egyike lesz; a fél éven át általa vezetett intézmény ugyanis az uniós államok kormányait képviseli, tagjai az uniós tagállamok miniszterei közül kerülnek ki. Akik ebben az időszakban a román miniszterelnök vezetése alatt dolgoznak.

A román miniszterelnök pedig Vasilica Viorica Dăncilă.

Ezzel a slusszpoénnal akár be is fejezhetném a jegyzetet, ha nem érezném szükségét annak, hogy kissé részletesebben is elmagyarázzam, mi is a veszély mindebben.

A belpolitikai torzsalkodások, a kormánykoalíció korrupt politikusokat tisztára mosó igyekezete közepette Románia egyáltalán nem készült fel erre a rendkívül felelős feladatra. A miniszterelnöknek, legalábbis legutóbbi nyilatkozta szerint, még arról sincs fogalma, hogy az Európa sorsa szempontjából milyen sorsdöntő fontosságú intézmény élére kerül január elsejétől. A román kormányfő ugyanis úgy tudja, Románia számára hatalmas feladatot jelent – az Európai Tanács elnöki tisztségének betöltése.

Miniszterelnökünk gondolatban lehet, hogy oda készül, ám a jövő év elejétől mégis az Európai Unió Tanácsát kell majd vezetnie. A két intézmény pedig teljesen különböző feladatokat lát el, amit pedig tudnia kellene, hiszen kilenc évig koptatta az európai parlament „padjait”.

Az Európai Unió Tanácsa – amint már szó volt róla – az uniós tagállamok kormányainak képviseletét ellátó intézmény, uniós jogszabályokat fogad el és összehangolja az uniós szakpolitikákat.

A Tanácsban az uniós országok miniszterei uniós jogszabályokat vitatnak meg, módosítanak és fogadnak el, illetve összehangolják az uniós szakpolitikákat. A miniszterek kormányuktól felhatalmazást kapnak, hogy kötelezettséget vállaljanak a Tanács ülésein elfogadott intézkedések végrehajtására. Az Európai Parlamenttel együtt a Tanács az Európai Unió fő döntéshozatali intézménye.

Az Európai Tanács keretében viszont az uniós országok vezetői találkoznak negyedévente, hogy meghatározzák az uniós szakpolitikai döntéshozatal általános irányvonalát, az Európai Unió tevékenységének általános politikai irányvonalát és prioritásait. A testület az uniós országok állam- és kormányfőiből, az Európai Bizottság elnökéből, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjéből áll. Az Európai Tanács valósítja meg legmagasabb szinten az uniós országok közötti politikai együttműködést.

De Vasilica Viorica Dăncilă arra se törekedjék, hogy az Európa Tanácsot vezesse. Ez ugyanis az Európai Uniótól teljesen független, regionális nemzetközi szervezet, amelynek jelenleg közel ötven tagja van, és amely nyitva áll bármely olyan európai állam előtt, amely elfogadja a jogállamiság intézményét és garantálja állampolgárai számára az alapvető emberi és szabadságjogokat. Az Európa Tanács fogadta el 1950-ben az Emberi Jogok Európai Egyezményét, ennek keretében állították fel az Emberi Jogok Európai Bíróságát, amely az emberi jogok legfőbb európai bírói fóruma.

Újabb bakija nyomán a román sajtó igyekezik elmagyarázni miniszterelnökünknek mindezt, így talán remélhetjük, hogy Vasilica Viorica Dăncilă legalább ennyit tud majd az általa vezetett intézményről. (Az már más dolog, hogy a majdani elnök egyetlen világnyelvet sem ismer, a tolmácsoknak ott kell majd loholniuk a nyomában – ami azért eléggé zsenáns… Arról nem beszélve, hogy az igazi háttéralkuk többnyire az intézmény folyosóin, magánbeszélgetések alkalmával születnek meg – és nyilván, tolmács nélkül).

Ha a sajtó jóvoltából (is) kormányfőnk valamelyest fel is világosult az Európai Unió Tanácsának szerepéről, hatásköreiről, nem tudni, hogy információit közölte-e a román elnökség sikeres betöltésében szintén jelentős szerepet játszó kormánytagjaival.

Az Európai Ügyek minisztere, Victor Negrescu tudniillik a Románia EU tanácsi elnökségének előkészületeiről szóló internetes oldalon maga is összetévesztette a két intézményt, holott nemrégiben még maga is az Európai Parlamentben töltött be tisztséget. Negrescu egyébként az óvszer áfájának csökkentésére benyújtott törvénytervezetével híresült el. Meg azzal, hogy az 1957-ben elhunyt volt román politikus, diplomata, Románia moszkvai nagykövete, Grigore Gafencu 1980–1990 között jelentősen hozzájárult az Európai Unió megszilárdításához.

Románia elnöksége során ugyanakkor nagy szerep hárul majd a román külügyminisztériumra, amelynek élén az egykor minden hájjal megkent diplomata, de ma már a tárcát inkább elefánttemetőnek tekintő, emellett főnöke, Calin Popescu Tariceanu kényének-kedvének kiszolgáltatott Teodor Melescanu áll. A tárca többi tagja nagyjából rutintalan fiatal, vagy a „papa-mama kedvenceként” jól fizető állásba került aranyifjúból áll.

Románia elnöksége idején az egyik legfontosabb kérdés Nagy-Britannia uniós kilépése, a Brexit lesz – amellyel Liviu Dragnea pártfogoltja a külügyminisztérium államtitkára, Cristian Winzer foglalkozik, aki ugyan a bukaresti egyetem jogi karán végzett, mesteri képesítést viszont egy romániai magánegyetemen szerzett, sovány életrajzát pedig a Nemzetvédelmi Kollégium nevű diplomagyár oklevelével fejelte meg.

A külügyi tárca másik munkatársa, Costin Radu Cănțar a miniszter aláírása nélkül – de Olguța Vasilescu és a kormányfő protezsáltjaként – lett államtitkár, miután 2016-ban megbukott a minisztérium versenyvizsgáján.

Mindettől függetlenül azonban Vasilica Viorica Dăncilă, és vele együtt a román kormány hat hónapon át Románia meghatározó tényezőjévé válik. Ezt már jól előre elhatározták, mindez megmásíthatatlan.

Az uniós vezetők most már csak abban reménykednek, hogy az évszázadok során rengeteg megpróbáltatáson átment Európa a román elnökség hat hónapját is kibírja valahogy…                  



A Vélemény rovatban megjelent cikkek nem feltétlenül a szerkesztőség álláspontjat tükrözik