• 2017. december 12., kedd
    Gabriella
  • Kolozsvár
    • -5°
      Csíkszereda
    • Székelyudvarhely
    • Gyergyószentmiklós
    • Székelykeresztúr
    • Kovászna
    • -3°
      Kézdivásárhely
    • -5°
      Barót
    • -1°
      Sepsiszentgyörgy
    • 12°
      Arad
    • Gyulafehérvár
    • 14°
      Nagyvárad
    • Beszterce
    • Déva
    • Nagybánya
    • Marosvásárhely
    • Zilah
    • Szatmár
    • Nagyszeben
    • 11°
      Temesvár
    • -1°
      Brassó
    • Bukarest
  • 1 EUR = 4.6332 LEI
    • 1 USD = 3.9274 LEI
    • 1 GBP = 5.2548 LEI
    • 100 HUF = 1.4739 LEI

Terveiket ismertették a kolozsvári RMDSZ-es jelöltek


-A A+



Konkrét céljairól és terveiről, valamint azok megvalósításának lehetőségeiről tájékoztatta a sajtó képviselőit László Attila, az RMDSZ 2-es számú választási körzetének szenátorjelöltje, illetve Csoma Botond és Kinizsi Zoltán képviselőjelöltek csütörtökön, a Lakatos (Lăcătuşului) utca 9. szám alatti kampányiroda megnyitása alkalmával.kolozs masolat

„Az államelnök és a kormányfő közti konfliktusból is kitűnik, hogy az alaptörvényt módosítani kell. Választ szeretnénk adni arra, hogy Románia milyen államformát kíván működtetni: elnöki, fél-elnöki vagy parlamentáris köztársaságot. Ugyanakkor az Alkotmány módosítása során meg kell határoznunk a fejlesztési régiókat is” – fejtette ki Csoma Botond.

A szövetség álláspontja szerint az eredetileg tervezett 8 régió helyett 16-ot kell kialakítani a megyék megtartásával, ezek a történelmi határvonalakat követnék, a többségében magyarok lakta régiókban pedig a magyar nyelvet hivatalossá kell tenni – magyarázta a képviselőjelölt, hangsúlyozva, hogy a régiókat bizonyos közigazgatási jogkörökkel és feladatokkal ruháznák fel. „Az Alkotmány első pontját is szeretnénk módosítani, hiszen Románia nem egységes nemzetállam, a kifejezés nem fedi a valóságot és az etnikai sokszínűségét az országnak” – mondta Csoma Botond.

László Attila hozzátette: függetlenül a lakosság számától, jelenleg a megyéknek ugyanazokat az intézményeket kell működtetniük, illetve szolgáltatásokat kell nyújtaniuk. Bár az átalakítás időszakára, körülbelül 2020-ig meg kell maradniuk a megyéknek, de meg kell találni egy olyan intézményformát, amely ugyan ellenőrzi a jogszabályok tiszteletben tartását a régión belül, de nincs alárendelve a kormánynak. Az alkotmánymódosítás másik aspektusa a közös célok meghatározása: jelenleg azt tapasztaljuk, hogy a NATO és az EU-csatlakozás után Románia új kihívások nélkül maradt.

Kinizsi Zoltán képviselőjelölt Lengyelország példáján keresztül ismertette, hogyan lehetne minél több EU-s támogatást lehívni, majd rátért az egészségügyi rendszer hiányosságainak bemutatására. A képviselőjelölt, aki két évig az egészségügyi miniszter tanácsosaként dolgozott, kifejtette: az országos átlaghoz képest Kolozs megye és környéke jó helyzetben van, de tagadhatatlan, hogy az egészségügyi infrastruktúra elavult, és az ellátás nem kielégítő. Úgy vélte: ha Románia nem tudja magasabb szintre emelni az egészségügyi rendszer működtetését, többen fogják majd választani a külföldi ellátást, és a hazai egészségügy pénz nélkül marad.

László Attila a sajtótájékoztatón hangsúlyozta: nem az állam feladata a munkahelyteremtés, de az igen, hogy a vállalkozók számára létrehozza a megfelelő körülményeket. A szenátorjelölt kifejtette, hogy több alapvető kritériumnak kell teljesülnie ahhoz, hogy egy befektetés létrejöjjön. Először a vállalkozók bizalmát kell növelni az ország vagy a település iránt, amely főleg a törvények stabilitásán nyugszik – vélekedett az RMDSZ politikusa, hangsúlyozva: a vállalkozókat az engedélyek megszerzése során tapasztalt bürokrácia is elriaszthatja. László Attila továbbá kifejtette: az állami támogatások rendszerét úgyszintén világossá kell tenni.

Hogy a befektetők bizalommal ruházzanak be, többéves költségvetési tervre van szükség.

„Elgondolásunk szerint az ÁFÁ-t 19 százalékra kell csökkenteni, ugyanis csak az ÁFA 54 százalékát sikerül behajtani” – mondta a szenátorjelölt. Felhívta a figyelmet arra, hogy a társadalombiztosítási járulék jelenlegi változata formális alkalmazásokra kényszeríti a vállalkozókat. Először 3,5 százalékkal, majd újabb 2 százalékkal csökkentenék a munkaadók kiadását, illetve 2,2 százalékkal az alkalmazottakra rótt terhet.

László Attila fontosnak tartja, hogy az állami költségvetésbe befizetett összegek legalább 80 százaléka visszajusson a helyi önkormányzatokhoz, a megyei intézményekhez és a helyi vállalkozókhoz, ezáltal biztosítva a régió fejlődését. Kolozs megyében jelenleg 67 különböző állami intézmény van, amelyek hatásköre és feladatai gyakran fedik egymást – mondta László Attila.

A Kogălniceanu Programot és az Első házra nyújtott támogatást folytatni kell – jelentette ki a szenátorjelölt. Magyarországon a kilencvenes években jól működött a fiataloknak nyújtott kamatmentes támogatás, illetve az alacsonyabb kamattal folyósított hitelek rendszere. Ezt kell itthon is megvalósítani, hiszen így az ingatlanpiac is fellendülne – hangsúlyozta László Attila, hozzáfűzve: érdemes elgondolkodni azon is, hogyan lehetne jutalmazni azokat a vállalkozásokat és magánszemélyeket, akik mindig pontosan, késedelem nélkül fizették be éveken keresztül az állami illetékeket.

Gábora Attila bemutatta az RMDSZ önkénteseinek eddigi tevékenységét. Elmondása szerint öt nap alatt a kétszáz önkéntes szórólapokkal kereste fel a 2-es választási körzet magyar családjait, akik barátságosan fogadták őket, és örültek annak, hogy elbeszélgethetnek a fiatalokkal. A három csoportba osztott önkéntesek célja legalább két alkalommal, de ha lesz rá lehetőség, akár háromszor is felkeresni a lakosokat.

HIRDETÉS







Kapcsolódó anyagok

EZT OLVASTA MÁR?

X


popup