Jordániában 14 ezer éves kenyérféle maradványait fedezték fel
  • 2018. szeptember 21., péntek
    Máté, Mirella
  • 17°
    Kolozsvár
    • 22°
      Csíkszereda
    • 20°
      Székelyudvarhely
    • 22°
      Gyergyószentmiklós
    • 20°
      Székelykeresztúr
    • 22°
      Kovászna
    • 22°
      Kézdivásárhely
    • 22°
      Barót
    • 23°
      Sepsiszentgyörgy
    • 23°
      Arad
    • 16°
      Gyulafehérvár
    • 23°
      Nagyvárad
    • 23°
      Beszterce
    • 20°
      Déva
    • 21°
      Nagybánya
    • 18°
      Marosvásárhely
    • 20°
      Zilah
    • 21°
      Szatmár
    • 16°
      Nagyszeben
    • 24°
      Temesvár
    • 23°
      Brassó
    • 22°
      Bukarest
  • 1 EUR = 4.6519 LEI
    • 1 USD = 3.9743 LEI
    • 1 GBP = 5.2505 LEI
    • 100 HUF = 1.4382 LEI

Jordániában 14 ezer éves kenyérféle maradványait fedezték fel


-A A+

A Jordániában talált több mint 14 ezer éves lapos kenyér maradványai a régészek szerint azt bizonyítják, hogy elődeink négyezer évvel a mezőgazdasági termelés elterjedése előtt már készítettek kenyeret.

Egy nemrégiben megjelent tanulmány szerint a kutatók a Jordánia északi részén, a Fekete-sivatagban lévő Subajka 1 nevű régészeti lelőhelyen bukkantak rá a több mint 14 ezer éves leletre, egy lapos kenyér elszenesedett maradványaira, amelyet az egykor ott élő Natúf-kultúrához tartozó vadászó-gyűjtögető emberek készítettek. A kutatók úgy vélik, hogy ez a népcsoport átmeneti korban élt: miután elkezdtek letelepedni, megváltozott az étrendjük is.

A lelet arra enged következtetni, hogy a vad gabonafélékből készített kenyér ösztönözhette a vadászó-gyűjtögető életmódot folytató embereket a gabonatermesztésre, és ez szerepet játszott a neolitikus korszak mezőgazdasági forradalmában.

A Koppenhágai Egyetem, a londoni University College és a Cambridge-i Egyetem kutatói elemezték az elszenesedett maradványokat. Tanulmányuk szerint a kéttucatnyi maradvány vizsgálatából kiderült, hogy az árpa, alakor – egyszemű búza – és zab hajdani, még nemesítetlen elődeit megőrölték, átszitálták, az így készült finomlisztet vízzel keverték és dagasztották, majd forró, lapos kövön vagy a tűzhely hamujában megsütötték.

Az elkészített lapos kenyérféle nagyon hasonlít azokhoz a kenyerekhez, amelyeket számos neolitikus és római kori régészeti helyszínen találtak már – magyarázta Amaia Arranz Otaegui, a tanulmány vezető szerzője, a Koppenhágai Egyetem archeobiológusa. Így most már biztosak abban a tudósok, hogy kenyérszerű termékek hosszú idővel a földművelés megkezdése előtt is készültek.

A korábban a közel-keleti térségben talált kősarlók és gabonaőrléshez használt kövek arra utaltak, hogy a korabeli emberek már elkezdték új módon hasznosítani a növényeket. Ám a Subajka 1 régészeti helyszínen talált lapos kenyér a legrégibb bizonyíték arra, hogy több mint 14 ezer éve már rájöttek, hogyan kell kenyeret készíteni, és a sütést még azelőtt felfedezték, mielőtt a növénytermesztés elkezdődött volna – mondta el az ásatásokat irányító Tobias Richter, a Koppenhágai Egyetem tudósa.



HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X