Mumifikáló műhelyt és aranyozott múmiamaszkot tártak fel Egyiptomban
  • 2018. szeptember 23., vasárnap
    Tekla
  • 13°
    Kolozsvár
    • 11°
      Csíkszereda
    • 14°
      Székelyudvarhely
    • Gyergyószentmiklós
    • 14°
      Székelykeresztúr
    • 14°
      Kovászna
    • 13°
      Kézdivásárhely
    • 11°
      Barót
    • 12°
      Sepsiszentgyörgy
    • 14°
      Arad
    • 14°
      Gyulafehérvár
    • 10°
      Nagyvárad
    • Beszterce
    • Déva
    • 11°
      Nagybánya
    • 14°
      Marosvásárhely
    • 11°
      Zilah
    • 11°
      Szatmár
    • 14°
      Nagyszeben
    • 13°
      Temesvár
    • 12°
      Brassó
    • 17°
      Bukarest
  • 1 EUR = 4.6559 LEI
    • 1 USD = 3.9517 LEI
    • 1 GBP = 5.2123 LEI
    • 100 HUF = 1.4386 LEI

Mumifikáló műhelyt és aranyozott múmiamaszkot tártak fel Egyiptomban


-A A+

Az ókori 26. egyiptomi dinasztia korából származó mumifikáló műhelyt és számos sírt tárt fel egy német–egyiptomi régészcsoport Kairó közelében, egy Szakkarában folyó ásatáson. A leletek között szerepel egy mintegy 2500 éves aranyozott múmiamaszk is.

Az ásatások két éve Unisz fáraó piramisától délre kezdődtek, ahol utoljára több mint száz éve, 1900-ban végeztek kutatásokat. A Tübingeni Egyetem régészeiből és egyiptomi régészekből álló csoport a napokban számolt be felfedezéseiről egy sajtókonferencián. Elhangzott, hogy az archeológusok 3D-s technológiát használták a feltáráshoz a Nílus mentén fekvő ókori nekropoliszban.

A régészek két hónapja bukkantak rá a szaiszi-perzsa korszakból – Krisztus előtt 664–404 –, a 26. dinasztia korából származó 30 méter mély aknára, amelyben számos sírkamra, több mint harminc múmia, öt szarkofág és egy fakoporsó rejtőzött. A helyszínen egy mumifikáló műhelyt is feltártak, amelyben a balzsamozáshoz használt edényeket is találtak. A szakemberek szerint a felfedezés révén többet tudhatunk meg a 26. dinasztia korának temetkezéséről, a korabeli mumifikálásról.

A mostani lelet egy valóságos „aranybánya”, hiszen számos információt nyújt a kutatóknak, egyebek mellett megtudhatják az olajok kémiai összetételét – mondta a kutatócsoport ásatásainak vezetője, Ramadan Badry Huszein.

Egy újabb izgalmas felfedezés

A régészcsoport másik szenzációs felfedezése egy erősen sérült fakoporsóból került elő. A feltehetően 2500 éves maszk, amelyről a kairói Egyiptomi Múzeumban végzett első vizsgálatok azt mutatták ki, hogy főként ezüstből áll és részben aranyozott. Az egyiptológusok igazi ritkaságnak tartják a leletet, mivel nagyon kevés nemesfém maszk maradt fenn, az ókori egyiptomi méltóságok sírjainak többségét ugyanis már az ókorban kifosztották. Korábban két hasonló maszk került elő egyiptomi sírokból, a legutóbbi 1939-ben.

Musztafa Vaziri, az egyiptomi régészeti tanács vezetője hangsúlyozta: ez csupán a kezdete egy új felfedezésnek, a régészeti helyszínen még sok munka vár a szakemberekre. Hozzátette: az öt megtalált szarkofág közül négy érintetlenül került elő, amelyek feltárása izgalomban tartja a régészeket.



HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X