• 2018. június 23., szombat
    Zoltán
  • 17°
    Kolozsvár
    • 12°
      Csíkszereda
    • 17°
      Székelyudvarhely
    • Gyergyószentmiklós
    • 17°
      Székelykeresztúr
    • 14°
      Kovászna
    • 14°
      Kézdivásárhely
    • 12°
      Barót
    • 12°
      Sepsiszentgyörgy
    • 20°
      Arad
    • 18°
      Gyulafehérvár
    • 19°
      Nagyvárad
    • Beszterce
    • 13°
      Déva
    • 15°
      Nagybánya
    • 17°
      Marosvásárhely
    • 15°
      Zilah
    • 15°
      Szatmár
    • 18°
      Nagyszeben
    • 20°
      Temesvár
    • 12°
      Brassó
    • 19°
      Bukarest
  • 1 EUR = 4.6686 LEI
    • 1 USD = 4.0026 LEI
    • 1 GBP = 5.3249 LEI
    • 100 HUF = 1.4420 LEI

Felmérés: a magyarok bíznak a legkevésbé a sajtóban, Románia sem jár élen


-A A+

A magyarországiak különösen bizalmatlanok a legtöbb hírforrással szemben, de a romániaiak sem feltétlenül hisznek el mindent, amit látnak vagy olvasnak – derül ki az Eurobarometer felméréséből, amely a kamuhírekre és azok felismerésére, valamint hatásaira is rákérdezett.

A kutatásból kiderült, hogy a hagyományos hírforrásokat továbbra is a többség tartja hitelesnek: a rádiót 70 százalék, a televíziót 66, a nyomtatott lapokat és magazinokat 63 százalék. Az online sajtót 47, a videómegosztókat és podcasteket 27, a közösségi oldalakat és csevegőalkalmazásokat 26 százalék tartotta megbízhatónak.

Megállapították ugyanakkor, hogy a magasabb iskolázottsággal bírók még inkább bíznak a különböző forrásokban, míg a fiatalabbak, a 15-24 év közöttiek elsősorban az online tartalmakat tartják hitelesnek.

37 százalék mondta, hogy találkozott már (általa felismert) kamuhírrel minden nap vagy majdnem minden nap, 71 százalékuk pedig úgy érezte, hogy biztosan felismeri, melyik hír igaz és melyik nem.

A megkérdezettek 85 százaléka tekintette a kamuhíreket problémának saját országában, 83 százalék pedig a demokráciára nézve általában. Meglátásuk szerint a kamuhírek megállításában az újságírók (45 százalék), az országos hatóságok (39 százalék) és a sajtóért meg műsorszórásért felelős menedzsment (36 százalék) felelősek.

Magyarország bizalmatlan, Románia abban bízik, amiben talán nem kellene

Országokra bontva is számos érdekes információt találni: a rádióban például leginkább a finnek (91 százalék) bíznak meg, őket követik az írek, majd svédek, dánok. A lista legalján Magyarország (50 százalék) áll, Románia (66 százalék) is az EU-s átlag alatt van.

A televíziókkal szembeni bizalom is a finnekre (90 százalék) jellemző leginkább, majd a svédekre, hollandokra, míg a lista másik végén a görögök (40 százalék) állnak és a magyarok (48 százalék). Románia az EU-s átlagnak felel meg, bár némileg erősebb a teljes bizalom a tévécsatornákkal szemben.

A nyomtatott sajtót ismét a finnek (90 százalék) tisztelik meg leginkább a bizalmukkal, őket köevtik Luxemburg és Hollandia. A magyaroknál (33 százalék) a legrosszabb a helyzet. Románia a negyedik legrosszabb helyezést érte el, itt 45 százalék bízik ezekben a sajtókiadványokban.

Az online sajtóval szembeni bizalom élén a dánok (71 százalék) állnak, őket követik a hollandok és finnek. Magyarország (28 százalék) ismét a lista végére került, Románia hátulról a harmadik helyre, 37 százalékkal.

A videómegosztókkal és podcastekkel szembeni bizalom listája felrúgja a korábbi "szabályokat": bár Magyarország Németországgal (20 százalék) együtt került az utolsó helyekre, Románia (33 százalék) az EU-s átlag fölött van, a lista élére pedig a horvátok, a portugálok és szlovákok kerültek.

Románia különösen bízik a közösségi oldalakban és csevegőappokban: a portugálok (41 százalék) és horvátok után következnek (39 százalalék), míg Magyarországon ez 28 százalék, azaz az EU-s átlag fölötti. Az utolsó helyre Ausztria (17 százalék) került.

Találkozott kamuhírrel? Felismeri vajon?

Az észtek (53 százalék) után a magyarok (52 százalék) találkoztak a legtöbbször naponta vagy szinte naponta vélt hamis hírekkel. Románia is az Eu-s átlag (37 százalék) fölé került 41 százalékkal. A legkevésbé a finnek szembesültek a jelenséggel (18 százalék) – ami nem feltétlenül jelenti azt, hogy nem képesek észlelni a kamuhíreket, hanem jelentheti, hogy nem igazán találkoznak ilyesmivel.

A dánok 87 százaléka magabiztos abban a kérdésben, hogy felismerne-e egy kamuhírt, és a románok 79 százaléka is – szemben az EU-s 71 százalékos átlaggal. A magyarok csupán 57 százaléka vallott így, a lista élén álló spanyoloknak pedig 55 százaléka.

Probléma mindez?

A Ciprusi Köztársaságban megkérdezettek 91 százaléka vallotta, hogy saját roszágukra nézve problémát jelentenek a kamuhírek. Magyarország a negyedik helyre került 89 százalékkal, Románia picivel az EU-s átlag fölé 86-tal. A lista végén a belgák álltak 70 százalékkal.

Amikor arra kérdeztek rá, hogy általában a demokráciára nézve mennyire problémásak a kamuhírek, szintén a ciprusiak (89 százalék) jártak élen, a magyarok (83) éppen az EU-s átlag fölé kerültek, Romániában 82 százalék gondola ezt. Észtországban (74 százalék) gondolják így a legkevesebben.

A felmérés során 26576 személyt kérdeztek ki, minden EU-s országot érintve, február 7 és 9. között.


HIRDETÉS
loading...







EZT OLVASTA MÁR?

X