• 2018. július 19., csütörtök
    Emília
  • 28°
    Kolozsvár
    • 20°
      Csíkszereda
    • 28°
      Székelyudvarhely
    • 20°
      Gyergyószentmiklós
    • 28°
      Székelykeresztúr
    • 20°
      Kovászna
    • 20°
      Kézdivásárhely
    • 20°
      Barót
    • 18°
      Sepsiszentgyörgy
    • 27°
      Arad
    • 26°
      Gyulafehérvár
    • 27°
      Nagyvárad
    • 22°
      Beszterce
    • 19°
      Déva
    • 24°
      Nagybánya
    • 28°
      Marosvásárhely
    • 25°
      Zilah
    • 23°
      Szatmár
    • 24°
      Nagyszeben
    • 27°
      Temesvár
    • 18°
      Brassó
    • 24°
      Bukarest
  • 1 EUR = 4.6549 LEI
    • 1 USD = 4.0128 LEI
    • 1 GBP = 5.2150 LEI
    • 100 HUF = 1.4325 LEI

Székelyföldi kutatók járulnak hozzá az orvostudomány fejlődéséhez – interjú


-A A+

Jelentősen hozzájárulhat az orvostudomány fejlődéséhez egy sepsiszentgyörgyi kutatócsapat. A Pro Vitam diagnosztikai- és kezelőközpontban zajló orvosi kutatás célja egy olyan szoftver fejlesztése, amellyel könnyedén lemodellezhető, hogyan működnek kémiai folyamatok. A kutatás részleteiről Dr. Antal Zoltán kutatóval beszélgettünk.

A kutatások a Pro Vitam klinikán belül folynak. Hogyan fonódik össze az intézmény a tudományos munkátokkal?

Ez a klinika az alapja mindennek, a „Nagy Testvér”, amelyik a hátteret adja, az irodákat, számítógépeket és így tovább. Miután Dr. Fejér Szilárd kutatótársam hazatért külföldről, a klinikán kezdett el dolgozni és pályázatokat írt. Így született meg a kutatásokkal foglalkozó Pro-Vitam Alapítvány, majd ebből kinőtt Ab Initio mint magáncég, amely a pályázatokhoz szükséges. Azt meg szeretném jegyezni, hogy aki saját tőkéből próbál EU-s pályázatokkal támogatott kutatásokat végezni, az készüljön fel, hogy komoly összegek kell a zsebében legyenek. Itt jön be a képbe az anyacég mint nélkülözhetetlen támogató.

Jelenleg egy szoftver fejlesztésén dolgoztok. Miről szól ez a munka?

Egy eladható termék kifejlesztése a cél, egy olyan szoftveré, amelyet majd széles körben használhatnak a gyógyszerkutatástól a toxikológiai kutatásokig és így tovább. Sok olyan műveletet lehet végezni számítógépen, amelyeket gyakorlatban lehetetlen: egy protein-molekulából nem fogunk csak úgy kivenni egy atomot és helyettesíteni egy másikkal. A gyógyszerkutatások is számítógépes tervezésekkel kezdődik, és a szintetizálás csak később történik meg.

A kulcskérdés számunkra az, hogy az emberi testben levő proteineket hogyan lehetne lemodellezni. Ezek nagyon sok atomból állnak és nagyon komplexek, az interakciók sokaságának modellezése pedig leterhelő a mai számítógépeknek. Ha például beazonosítunk egy vírust, az még nem elégséges – szükség van számítógépes modellezésre és így megkeresni, hogy például melyik molekulával lehetne megállítani a vírus bejutását az emberi szervezetbe. Ezzel a lépéssel meg lehet előzni a fertőzést.

Hogyan zajlik a kutatás, mikorra kell elkészüljön a kész termék?

A projekt két éves, ez pedig két fázisra van lebontva. Az első a kutatási fázis, a második pedig a fejlesztési. Október elsejétől kezdtük el a kutatást. Egy nehézkesen működő, primitív szoftvert vettünk alapul, amelynek a funkcionalitását kell kibővítenünk, például, hogy többféle molekulára és műveletre legyen alkalmazható. Gyorsítjuk is a meglévő funkcionalitásokat, belekódolunk lehetőségeket, amelyek például a toxikológusokat segíthetnek, és további praktikus kérdéseket célzunk meg, amelyekre igény van a tudományos piacon.

A fejlesztés akkor kezdődik, amikor funkcionálisan minden benne van a szoftverben. Felmerül a kérdés, hogy milyen operációs rendszert használnak a legtöbben? Ezt nem nehéz megválaszolni, így aztán meg kell írni a programot Windows-ra, mégpedig úgy, hogy felhasználóbarát legyen. Aztán, hogy minden platformon, rendszeren elérhető legyen, webalapú szoftver is készül, aminek eredményeképpen internetes szolgáltatást is nyújthatunk majd.

Egyébként hogyan sikerült „megfognotok” egy ilyen fontos kutatási lehetőséget?

Románia egyáltalán nem kutató-ország, de mi vagyunk példa arra, hogy még itthon is folynak kutatások. Kevés a befektetés itthon, és még az EU-s pénzeknek is csak a tíz százalékát hívjuk le kutatásra. Az általam elnyert kutatást sem volt más, aki lehívja a magas követelmények miatt. Ráadásul egy 200 ezer eurós pályázathoz legalább 30 ezer euró a zsebedben kell legyen, és ahogyan említettem már, ezért fontos segítség nekünk a klinika. Csapatot kell alkotni, mert egyedül nagyon nehéz pályázni.

Egy személyes kérdésre válaszolj még, kérlek. Ahogyan a tudományos kutatásotok hátteréről beszéltél, azon gondolkodtam, hogy vajon bosszant-e téged például a homeopátia jelensége? Miközben a ti kutatásotoknak pontos tudományos háttere van, a homopátia működéséről legfennebb annyit tudnak mondani, hogy „elfogadott, egységes álláspont erre a tudomány mai állása szerint még nincs”.

Biztos vagyok abban, hogy van aki hisz ebben az eladók közül is, de szerintem a nagy részük előbb marketing-szakember, mint homeopata. Felállítottak egy sikeres bizniszt, amely működik és egyre szélesedik, én pedig ahelyett, hogy káromkodnék vagy irigykednék, inkább felteszem a kérdést, hogy mit tanulhatnék el tőlük arról, ahogyan ők eladják a terméküket.

A tudomány felhasználóinak és élvezőinek tábora azért jóval szélesebb, mint azoké, akik a homeopátiát használják – utóbbi a Facebookon terjesztett dolog, és sajnos gyakran veszélyes is. Dehát mindig lesznek olyanok, akik nem abban hisznek, ami előttük van és kézzelfogható. Az, hogy a várható átlagos emberi élettartam 30-40 évről alig száz év alatt 70 fölé emelkedett, a higiéniának és oltásoknak köszönhető. Hét emberből hat köztünk sem lenne, hogy a homeopátia mellett beszéljen, ha az orvostudományok és természettudományok nem léteznének.



HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X