• 2018. október 17., szerda
    Hedvig
  • 10°
    Kolozsvár
    • Csíkszereda
    • 10°
      Székelyudvarhely
    • Gyergyószentmiklós
    • 10°
      Székelykeresztúr
    • Kovászna
    • Kézdivásárhely
    • Barót
    • Sepsiszentgyörgy
    • 11°
      Arad
    • 10°
      Gyulafehérvár
    • 14°
      Nagyvárad
    • Beszterce
    • Déva
    • 13°
      Nagybánya
    • 11°
      Marosvásárhely
    • 12°
      Zilah
    • 13°
      Szatmár
    • Nagyszeben
    • 12°
      Temesvár
    • Brassó
    • 18°
      Bukarest
  • 1 EUR = 4.6667 LEI
    • 1 USD = 4.0359 LEI
    • 1 GBP = 5.3037 LEI
    • 100 HUF = 1.4477 LEI

Már sokkal hamarabb is lehetett élet a Földön, mint gondoltuk


-A A+

A földi élet kezdete 3,5 milliárd évnél korábbra nyúlik vissza – állítják amerikai kutatók, akik a valaha talált legrégebbi megkövesedett maradványokként azonosították azokat a mikrofosszíliákat, amelyeket egy csaknem 3,5 milliárd éves kőzetben fedeztek fel Nyugat-Ausztráliában.

Az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) közzétett tanulmány szerint más kutatócsoportok ugyan jóval régebbi, 3,95 milliárd éves fosszíliákról is beszámoltak már, ám eredményeiket vagy csak a mikrofosszíliák alakjával, vagy csupán bizonyos kémiai nyomokkal tudták alátámasztani, a kettővel egyszerre sosem. "Ezen tanulmányok egyike sem tekinthető bizonyítéknak a földi élet legkorábbi megjelenésére" – szögezte le John Valley, az amerikai Wisconsin-Madison Egyetem professzora, az új tanulmány vezető szerzője, hozzátéve, hogy a nyugat-ausztráliai az első olyan lelet, amely morfológiai és kémiai bizonyítékkal is szolgál.

A PNAS-cikket ismertető tudományos hírportálok szerint a kutatók 11-féle mikrobát azonosítottak a kőzetben. A mikroorganizmusok mindegyike jellegzetes hengeres, illetve kígyószerű formában maradt fenn. A beazonosított baktériumok egy része mára kihalt, másik részük nagyon hasonlít ma élő társaira.

A kőzetleletet még 1982-ben fedezték fel egy nyugat-ausztráliai lelőhelyen. Azóta két tanulmány is megjelent a benne rejlő mikrofosszíliákról: az első 1993-ban, a másik 2002-ben. A kritikusok azonban mindvégig kitartottak amellett, hogy a kutatók nem az élet jeleire bukkantak, csupán élőlényekre emlékeztető furcsa ásványokra.

Valley és kollégái egy évtizeden át dolgoztak egy olyan technológia kifejlesztésén, amely lehetővé tette a mikrofosszíliák roncsolás nélküli alapos vizsgálatát. A szakemberek a mikrofosszíliák szénizotóparányainak vizsgálata révén bizonyították, hogy kétség kívül mikroorganizmusokról van szó. A mikrobák egy része valószínűleg a Nap révén termelt energiát, míg másik részük metánt fogyasztott, amely a Föld korai atmoszférájának jelentős részét alkotta az oxigén előtt. "Ez egy jól fejlett mikrobiális közösség volt" - jegyezte meg Valley.

Pontosat senki nem tud mondani

William Schopf, a Kaliforniai Egyetem Los Angeles-i tagintézményének (UCLA) professzora szerint az, hogy ennyiféle mikroorganizmus létezett 3,5 milliárd évvel ezelőtt egyrészt azt mutatja, hogy "az életnek az eddig véltnél jóval korábban – senki sem tudja, hogy mennyivel korábban – kellett kialakulnia, másrészt megerősíti, hogy a primitív életformák könnyen kialakulnak és nem jelent számukra nagy kihívást, hogy jóval fejlettebb mikroorganizmusokká alakuljanak".

Valley és csapatának korábbi tanulmányai szerint 4,3 milliárd évvel ezelőtt – vagyis a most ismertetett mikrobák létezése előtt több mint 800 millió évvel és a Föld kialakulása után mindössze 250 millió évvel - már voltak folyékony óceánok a Föld felszínén. "Nincs rá ugyan közvetlen bizonyítékunk, hogy volt élet a bolygón 4,3 milliárd évvel ezelőtt, de nincs rá okunk, hogy kizárjuk ennek a lehetőségét" – húzta alá Valley.

A kutatók reményei szerint az általuk kifejlesztett technikát a jövőben más mikrofosszíliák, talán még a Földön túli kozmikus objektumokról származó leletek vizsgálatára is használni fogják.



HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X