• 2018. január 19., péntek
    Sára, Márió
  • Kolozsvár
    • -1°
      Csíkszereda
    • Székelyudvarhely
    • -3°
      Gyergyószentmiklós
    • Székelykeresztúr
    • -4°
      Kovászna
    • -1°
      Kézdivásárhely
    • -1°
      Barót
    • -5°
      Sepsiszentgyörgy
    • Arad
    • Gyulafehérvár
    • Nagyvárad
    • -0°
      Beszterce
    • Déva
    • Nagybánya
    • Marosvásárhely
    • Zilah
    • Szatmár
    • Nagyszeben
    • Temesvár
    • -5°
      Brassó
    • Bukarest
  • 1 EUR = 4.6614 LEI
    • 1 USD = 3.7984 LEI
    • 1 GBP = 5.2814 LEI
    • 100 HUF = 1.5077 LEI

Már sokkal hamarabb is lehetett élet a Földön, mint gondoltuk


-A A+



A földi élet kezdete 3,5 milliárd évnél korábbra nyúlik vissza – állítják amerikai kutatók, akik a valaha talált legrégebbi megkövesedett maradványokként azonosították azokat a mikrofosszíliákat, amelyeket egy csaknem 3,5 milliárd éves kőzetben fedeztek fel Nyugat-Ausztráliában.

Az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) közzétett tanulmány szerint más kutatócsoportok ugyan jóval régebbi, 3,95 milliárd éves fosszíliákról is beszámoltak már, ám eredményeiket vagy csak a mikrofosszíliák alakjával, vagy csupán bizonyos kémiai nyomokkal tudták alátámasztani, a kettővel egyszerre sosem. "Ezen tanulmányok egyike sem tekinthető bizonyítéknak a földi élet legkorábbi megjelenésére" – szögezte le John Valley, az amerikai Wisconsin-Madison Egyetem professzora, az új tanulmány vezető szerzője, hozzátéve, hogy a nyugat-ausztráliai az első olyan lelet, amely morfológiai és kémiai bizonyítékkal is szolgál.

A PNAS-cikket ismertető tudományos hírportálok szerint a kutatók 11-féle mikrobát azonosítottak a kőzetben. A mikroorganizmusok mindegyike jellegzetes hengeres, illetve kígyószerű formában maradt fenn. A beazonosított baktériumok egy része mára kihalt, másik részük nagyon hasonlít ma élő társaira.

A kőzetleletet még 1982-ben fedezték fel egy nyugat-ausztráliai lelőhelyen. Azóta két tanulmány is megjelent a benne rejlő mikrofosszíliákról: az első 1993-ban, a másik 2002-ben. A kritikusok azonban mindvégig kitartottak amellett, hogy a kutatók nem az élet jeleire bukkantak, csupán élőlényekre emlékeztető furcsa ásványokra.

Valley és kollégái egy évtizeden át dolgoztak egy olyan technológia kifejlesztésén, amely lehetővé tette a mikrofosszíliák roncsolás nélküli alapos vizsgálatát. A szakemberek a mikrofosszíliák szénizotóparányainak vizsgálata révén bizonyították, hogy kétség kívül mikroorganizmusokról van szó. A mikrobák egy része valószínűleg a Nap révén termelt energiát, míg másik részük metánt fogyasztott, amely a Föld korai atmoszférájának jelentős részét alkotta az oxigén előtt. "Ez egy jól fejlett mikrobiális közösség volt" - jegyezte meg Valley.

Pontosat senki nem tud mondani

William Schopf, a Kaliforniai Egyetem Los Angeles-i tagintézményének (UCLA) professzora szerint az, hogy ennyiféle mikroorganizmus létezett 3,5 milliárd évvel ezelőtt egyrészt azt mutatja, hogy "az életnek az eddig véltnél jóval korábban – senki sem tudja, hogy mennyivel korábban – kellett kialakulnia, másrészt megerősíti, hogy a primitív életformák könnyen kialakulnak és nem jelent számukra nagy kihívást, hogy jóval fejlettebb mikroorganizmusokká alakuljanak".

Valley és csapatának korábbi tanulmányai szerint 4,3 milliárd évvel ezelőtt – vagyis a most ismertetett mikrobák létezése előtt több mint 800 millió évvel és a Föld kialakulása után mindössze 250 millió évvel - már voltak folyékony óceánok a Föld felszínén. "Nincs rá ugyan közvetlen bizonyítékunk, hogy volt élet a bolygón 4,3 milliárd évvel ezelőtt, de nincs rá okunk, hogy kizárjuk ennek a lehetőségét" – húzta alá Valley.

A kutatók reményei szerint az általuk kifejlesztett technikát a jövőben más mikrofosszíliák, talán még a Földön túli kozmikus objektumokról származó leletek vizsgálatára is használni fogják.

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X


popup