Zsugorodik az ózonlyuk: utoljára 1988-ban volt ilyen kicsi
  • 2018. szeptember 21., péntek
    Máté, Mirella
  • 14°
    Kolozsvár
    • 14°
      Csíkszereda
    • 14°
      Székelyudvarhely
    • 14°
      Gyergyószentmiklós
    • 14°
      Székelykeresztúr
    • 14°
      Kovászna
    • 14°
      Kézdivásárhely
    • 14°
      Barót
    • 14°
      Sepsiszentgyörgy
    • 18°
      Arad
    • 14°
      Gyulafehérvár
    • 16°
      Nagyvárad
    • 15°
      Beszterce
    • 15°
      Déva
    • 17°
      Nagybánya
    • 14°
      Marosvásárhely
    • 16°
      Zilah
    • 17°
      Szatmár
    • 13°
      Nagyszeben
    • 19°
      Temesvár
    • 14°
      Brassó
    • 17°
      Bukarest
  • 1 EUR = 4.6519 LEI
    • 1 USD = 3.9743 LEI
    • 1 GBP = 5.2505 LEI
    • 100 HUF = 1.4382 LEI

Zsugorodik az ózonlyuk: utoljára 1988-ban volt ilyen kicsi


-A A+

A Földet a Nap UV-sugárzásától védő ózonrétegen az Antarktisz felett keletkezett lyuk 1988 óta nem látott méretűre zsugorodott, írja az MTI az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) információi alapján. A Föld légkörét védő ózonrétegen keletkezett rés idei legnagyobb kiterjedését szeptemberben érte el, amikor 19,6 millió négyzetkilométer volt, majd a hónap közepétől kisebb lett.

2017-ben az ózonlyuk maximum kiterjedése majdnem kétszer akkora volt, mint az Egyesült Államok területe, mégis nagyjából kétmillió négyzetkilométerrel kisebb a tavaly, és 5,3 millió négyzetkilométerrel kisebb a 2015-ben mértnél.Paul Newman NASA-nál dolgozó tudós szerint az atmoszféra alsó rétegeiben tapasztalt viharos időjárás felmelegítette a levegőt, és ezzel elejét vette a bróm- és klórvegyületek ózont pusztító hatásának.

Mínusz 78 Celsius-fokon kialakulnak úgynevezett sztratoszférikus felhők, amelyek az emberi tevékenység következtében a környezetbe került fluorklór-szénhidrogének (FCKW-k) révén lebontják az ózont. Az FCKW-k önmagukban kisebb mértékben okoznak ózoncsökkenést, a nagy hideg hatására viszont agresszívvé válnak.

A szakember rámutatott arra, hogy az idén a csökkenés javarészt természetes okokra vezethető vissza, ugyanakkor nem elhanyagolható az 1987-ben aláírt sztratoszférikus ózonréteg védelmét szolgáló Montreali Jegyzőkönyv óta tapasztalható, kisebb léptékű, de folyamatos javulást mutató trendnek a szerepe sem.

Az ózonlyuk legnagyobb eddigi kiterjedését 2000-ben jegyezték fel, az UV-sugaraktól védő pajzson akkor közel 30 millió négyzetkilométeres rés tátongott.

Az ózonréteg feladata az élővilág szempontjából a Napból érkező káros ultraibolya sugárzás elnyelése. Az ózon magas napvédő faktorszáma nélkül nem létezne a szárazföldi élet, az ultraibolya sugárzás darabokra törné az élő szervezetek DNS-ét, és felbontaná a sejtjeikben lévő kémiai kötéseket. 



HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X