• 2017. október 20., péntek
    Vendel
  • 22°
    Kolozsvár
    • 18°
      Csíkszereda
    • 22°
      Székelyudvarhely
    • 16°
      Gyergyószentmiklós
    • 22°
      Székelykeresztúr
    • 19°
      Kovászna
    • 19°
      Kézdivásárhely
    • 18°
      Barót
    • 18°
      Sepsiszentgyörgy
    • 25°
      Arad
    • 23°
      Gyulafehérvár
    • 21°
      Nagyvárad
    • 14°
      Beszterce
    • 16°
      Déva
    • 22°
      Nagybánya
    • 22°
      Marosvásárhely
    • 22°
      Zilah
    • 22°
      Szatmár
    • 24°
      Nagyszeben
    • 25°
      Temesvár
    • 18°
      Brassó
    • 25°
      Bukarest
  • 1 EUR = 4.5975 LEI
    • 1 USD = 3.8945 LEI
    • 1 GBP = 5.1203 LEI
    • 100 HUF = 1.4922 LEI

Pontosan hatvan éve kezdődött meg az űrkorszak


-A A+



1957. október 4-én bocsátották fel a Szovjetunióból a világ első mesterséges holdját, a Szputnyik 1-et, és ezzel megkezdődött az űrkorszak.

A Szovjetunió és az Egyesült Államok a második világháború után kezdte el a legnagyobb titokban, de gőzerővel kifejleszteni az űrtechnikát, elsősorban nem tudományos, hanem katonai céllal. Az amerikai programot a náci Németországból "importált" Wernher von Braun, a Szovjetunióét Szergej Koroljov vezette, a fő cél az atombombák célba juttatására alkalmas interkontinentális rakéták kifejlesztése volt, s mindkét oldalon alkalmaztak a háború után "megszerzett", a német rakétaprogramban részt vett tudósokat. Egy idő után felmerült – a "jelentéktelen kísérletet" ellenző katonák ellenkezését legyőzve – a tudományos célú mesterséges hold Föld körüli pályára állítása is.

Eisenhower amerikai elnök 1955-ben jelentette be, hogy az 1957. július 1-jén kezdődő nemzetközi geofizikai év során mesterséges holdat akarnak fellőni, mire a szovjetuniós pártvezetés egy héttel később jóváhagyta Koroljov fél éve benyújtott, hasonló értelmű javaslatát.

A kivitelezés 1956 januárjában kezdődött öt minisztérium és a Szovjet Tudományos Akadémia bevonásával. A rendkívül nagyratörő kezdeti tervek a határidő közeledtével sokat egyszerűsödtek, mert a politikai vezetés mindenáron meg akarta előzni az amerikaiakat (a műszerekkel felszerelt, komplex műholdat 1958-ban, Szputnyik–3 néven lőtték fel). Végül úgy döntöttek, hogy egy viszonylag könnyen előállítható, egyszerű felszereltségű szatellitet indítanak útnak. A katonai célokra fejlesztett hordozórakétát először 1957 májusában tesztelték, de ez balsikerrel végződött, éppúgy, mint a második és a harmadik próbálkozás. Az augusztus végi és a szeptember eleji fellövés azonban már sikeres volt, s Koroljovnak sikerült meggyőznie a pártvezetést, hogy engedélyezzék a startot.

Az elsőség így a Szovjetunióé lett: 1957. október 4-én, 22 óra 28 perckor az "1. számú kilövési területről", a mai Bajkonurból felbocsátott, kétfokozatú R-7 8K71 hordozórakéta pályára állította a világ első mesterséges holdját. A Szputnyik-1 (magyarul útitárs) polírozott alumíniumötvözetből készült, 58 centiméter átmérőjű, 83,6 kilós gömb volt, négy csuklósan kinyíló, 280 centiméter hosszú antennával. Repülési pályája a földfelszín fölött 228 és 947 kilométer között húzódott, a Földet mintegy 29 ezer kilométeres óránkénti sebességgel 96,1 percenként kerülte meg. A Földről is látható volt, rádióadói két frekvencián (20 és 40 ezer MHz) 1 watt teljesítménnyel adtak, a jellegzetes "bip-bip" hangot amatőr rádiósok is foghatták.

A műhold 92 nap keringés után, 1958. január 4-én égett el a légkörben, de adatokat akkumulátorai lemerülése miatt csak 21 napig sugárzott. Az igazsághoz tartozik, hogy a szputnyik érzékelőkkel nem volt felszerelve, azaz a szerkezet maga új ismeretekre nem derített fényt, de megfigyelése és tanulmányozása értékes információkkal szolgált a tudósoknak, optikai megfigyelése tette lehetővé az első geofizikai méréseket a felsőlégkör sűrűségére vonatkozóan. A fellövés inkább a "szovjet szocialista tudomány" fölényét volt hivatva demonstrálni az imperialista amerikai fölött.

Az amerikaiakat sokkolta a hír, Teller Ede például így nyilatkozott: "Nagyobb és fontosabb csatát vesztettünk el, mint Pearl Harbornál". Az Egyesült Államok ugyanis nemcsak presztízsveszteséget szenvedett, hanem biztonsági pozíciói is megrendültek, mert a szovjetuniós atomfegyverek immár közvetlenül elérhették az amerikai nagyvárosokat. A szovjetuniós és az államszocialista sajtó viszont diadalünnepet ült.

Fellőtték Lajka kutyát

A Szovjetunióban egy hónappal később, 1957. november 3-án fellőtték az első űrbiológiai mesterséges holdat is: a 162 napig keringő Szputnyik–2 kabinjában indult a világűrbe az első élőlény, Lajka kutya. A cél az volt, hogy teszteljék: túlélhető-e a földi légkör elhagyása, a súlytalanság állapota. A Moszkva utcáin begyűjtött kóbor állat – a hivatalos változat szerint – hét napig szorongott a kis helyen, végül utolsó adag tápjával idegmérget kapott. (Ma már tudjuk, hogy szerencsétlen Lajka stresszes állapotban indult az űrbe, és néhány órával később megfulladt a túlhevült kabinban.) A Szputnyik–3 már "igazi", komplex műszerekkel felszerelt mesterséges hold volt, az 1327 kilogramm súlyú, napelemekkel is ellátott szerkezet 1958. május 15-től 692 napig keringett a Föld körül. A Szputnyik–1 eredetileg több példányban készült el, de ezekre már nem volt szükség: a "felesleg" múzeumba került, illetve árveréseken értékesítették.

Megalakult a NASA

A szputnyik-sokk után az Egyesült Államok minden erejét az űrtevékenység addig alábecsült területeire összpontosította, míg a Szovjetunió igyekezett megőrizni megszerzett előnyét. Washington 1958. október 1-jén állította fel az amerikai Nemzeti Légügyi és Űrhajózási Hivatalt (NASA), nyolcezer alkalmazottal és 100 millió (akkori) dolláros költségvetéssel. Az első amerikai műhold, az Explorer–1 fellövésére 1958. február 1-jén került sor, a kis gömb átmérője 15 cm, tömege alig 14 kilogramm volt. Az első ember a világűrben 1961-ben a szovjetuniós Jurij Gagarin volt, a Holdra viszont az amerikai Neil Armstrong lépett elsőként 1969-ben. A versengést mára együttműködés váltotta fel, a nemzetközi űrállomást már közös erővel működtetik az űrhatalmak.

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X


popup