• 2017. október 20., péntek
    Vendel
  • 16°
    Kolozsvár
    • 20°
      Csíkszereda
    • 18°
      Székelyudvarhely
    • 19°
      Gyergyószentmiklós
    • 18°
      Székelykeresztúr
    • 21°
      Kovászna
    • 21°
      Kézdivásárhely
    • 20°
      Barót
    • 20°
      Sepsiszentgyörgy
    • 20°
      Arad
    • 17°
      Gyulafehérvár
    • 18°
      Nagyvárad
    • 15°
      Beszterce
    • 17°
      Déva
    • 19°
      Nagybánya
    • 16°
      Marosvásárhely
    • 18°
      Zilah
    • 19°
      Szatmár
    • 22°
      Nagyszeben
    • 22°
      Temesvár
    • 20°
      Brassó
    • 23°
      Bukarest
  • 1 EUR = 4.5921 LEI
    • 1 USD = 3.8901 LEI
    • 1 GBP = 5.1168 LEI
    • 100 HUF = 1.4895 LEI

Először azonosították az állati szervezet bonyolultságát meghatározó géneket


-A A+



Először azonosították az állati szervezet összetettségét meghatározó géneket, vagyis azokat, amelyek miatt például az ember sokkal bonyolultabb, mint egy muslica vagy egy tengerisün.

A Portsmouthi Egyetem Colin Sharpe vezette kutatócsoportjának tanulmánya a PLoS One tudományos lapban jelent meg. Egy állat szervezetének egy sejtje lényegesen komplexebb lehet egy másik fajhoz tartozó állat hasonló sejtjénél. A tudósok szerint ez olyan fehérjék számlájára írható, amelyek a sejtmagban zajló "eseményeket" irányítják.

"Abban a legtöbben egyetértünk, hogy az emlősök, köztük az ember sokkal bonyolultabb, mint egy féreg vagy egy muslica, anélkül, hogy pontosan tudnánk, miért" - mondta Sharpe a ScienceDaily.com tudományos-ismeretterjesztő portálnak. "A komplexitás egyik gyakori fokmérője az állaton belüli sejttípusok száma, arról azonban keveset tudunk, hogy genetikailag mi okozza ezt az összetettséget. Nem a genomon belüli génszám, mert ez alig változik a soksejtes állatok között" - tette hozzá.

A kutatócsoport kilenc faj - többek között ember, makákó, fonálféreg és muslica - genetikai adatait vizsgálta meg. Összehasonlították, a gének szintjén mennyire térnek el egymástól. Találtak néhány fehérjét, amelyek a többinél jobban hatnak egymásra más fehérjékkel és a kromatinnal, a sejtmagban található DNS és fehérje komplex anyagával. Eredményeik azt mutatják, hogy ezek a fehérjék irányíthatják a sejtmag kromatinját, ami az élőlény bonyolultságának fontos tényezője.

A felfedezés többek között az emberi betegségek kutatásában fontos, melyeket állatmodelleken tanulmányoznak, és gyakran kérdéses, hogy az egyszerűbb szervezetben tapasztaltak hogyan alkalmazhatók az emberre.

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X


popup