Húszezren dolgoznak a Wikipédia riválisának létrehozásán Kínában
  • 2018. szeptember 25., kedd
    Eufrozina, Kende
  • 10°
    Kolozsvár
    • Csíkszereda
    • 10°
      Székelyudvarhely
    • Gyergyószentmiklós
    • 10°
      Székelykeresztúr
    • Kovászna
    • 10°
      Kézdivásárhely
    • Barót
    • Sepsiszentgyörgy
    • Arad
    • 10°
      Gyulafehérvár
    • 10°
      Nagyvárad
    • Beszterce
    • Déva
    • 11°
      Nagybánya
    • 10°
      Marosvásárhely
    • 10°
      Zilah
    • 10°
      Szatmár
    • Nagyszeben
    • 11°
      Temesvár
    • Brassó
    • 14°
      Bukarest
  • 1 EUR = 4.6578 LEI
    • 1 USD = 3.9575 LEI
    • 1 GBP = 5.1941 LEI
    • 100 HUF = 1.4395 LEI

Húszezren dolgoznak a Wikipédia riválisának létrehozásán Kínában


-A A+

Több mint húszezer tudóst vontak be Kínában abba a nagyszabású programba, amelynek célja a nemzeti enciklopédia digitalizálása. Az internetes lexikon 2018-ban jelenik meg és a Wikipédia riválisának szánják a kelet-ázsiai országban.

A Kínai Enciklopédia harmadik kiadása jelenleg a legnagyobb kiadói program az ázsiai államban, az egyetemek, kutatóintézetek kutatóinak ezrei több mint 100 tudományág szócikkein dolgoznak. A nemzet első digitális enciklopédiájában több mint 300 ezer szócikk lesz, mindegyik körülbelül ezer szóban. Kétszer terjedelmesebb lesz az Encyclopedia Britannicánál, és nagyjából akkora méretű, mint a Wikipédia kínai nyelvű változata - adta hírül a South China Morning Post napilap.

„A Kínai Enciklopédia nem egy könyv, hanem a kultúra Nagy Fala” - mondta Jang Mu-zsi, a pojekt főszerkesztője, a kínai könyvkiadók szövetségének elnöke a Kínai Tudományos Akadémián áprilisban megrendezett találkozón.

Kínában a Wikipédiához való hozzáférés részben tiltott. A tudomány és a technológia területén a legtöbb szócikk olvasható, de a keresés érzékeny kulcsszavakkal, mint például a dalai láma, a szerverrel való kapcsolat bontását eredményezi. A nagy kínai internetcégek, köztük a Bajdu létrehozták saját enciklopédiájukat, ami jelentős forgalmat generál számukra.

A digitális enciklopédia projektjét még 2011-ben fogadta el a kínai államtanács, de csak a közelmúltban láttak hozzá a munkához. A Kínai Enciklopédia létrehozását az 1970-es évek végén javasolták olyan ismert tudósok, akiket bebörtönöztek vagy munkatáborba küldtek a kulturális forradalom idején, mivel a kiadványban látták az emberek tudással és modern gondolatokkal való felruházásának és a jövőbeni hasonló katasztrófák elkerülésének útját. Több száz tudós, történész, író vett részt benne, a 74 kötetes első kiadás 1993-ban 15 évi munka után jelent meg.Mivel az elkészítését a kínai kormány finanszírozta és felügyelte, a cenzorok kiszerkesztettek és eltorzítottak szócikkeket politikai okokból. Huang An-nian Egyesült Államokban dolgozó történész, akit meghívtak a digitális enciklopédia szerkesztőségébe, közölte, hogy „a régi politikai renddel” fel kell hagyni. „Az eredeti rendszer túlságosan elavult. Az új enciklopédiát a 21. század fejlődési trendjeihez kell adaptálni, tiszteletben kell tartani a történelmet és a jövőbe kell nézni” - írta a pekingi szerkesztőségnek. „Úgy vélem, hogy a világgazdaság globalizálódását, a politikai demokráciát és a kulturális sokszínűséget kell hangsúlyozni” - tette hozzá.

Jang, a projekt főszerkesztője egy tavalyi levelében a Wikipédiát versenytársnak írta le, amelyre extra figyelmet kell fordítani. Az olvasók mérvadónak, pontosnak tekintik, és „szabad enciklopédiaként hirdeti magát, amelyet mindenki szerkeszthet, ami igencsak igéző. De nekünk van a legnagyobb, a legmagasabb szintű szerzőgárdánk a világon..., és célunk nemcsak, hogy utolérjük (a Wikipédiát), hanem megelőzzük” - írta.

Kínában az internet felhasználók száma 2016-ban 731 millióra nőtt.



HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X