Ma ünnepeljük, hogy elrugaszkodtunk a Földről
  • 2018. szeptember 23., vasárnap
    Tekla
  • 13°
    Kolozsvár
    • 12°
      Csíkszereda
    • 14°
      Székelyudvarhely
    • 12°
      Gyergyószentmiklós
    • 14°
      Székelykeresztúr
    • 15°
      Kovászna
    • 15°
      Kézdivásárhely
    • 12°
      Barót
    • 13°
      Sepsiszentgyörgy
    • 14°
      Arad
    • 14°
      Gyulafehérvár
    • 11°
      Nagyvárad
    • 10°
      Beszterce
    • 11°
      Déva
    • 11°
      Nagybánya
    • 14°
      Marosvásárhely
    • 12°
      Zilah
    • 12°
      Szatmár
    • 14°
      Nagyszeben
    • 14°
      Temesvár
    • 13°
      Brassó
    • 18°
      Bukarest
  • 1 EUR = 4.6559 LEI
    • 1 USD = 3.9517 LEI
    • 1 GBP = 5.2123 LEI
    • 100 HUF = 1.4386 LEI

Ma ünnepeljük, hogy elrugaszkodtunk a Földről


-A A+

Jurij Gagarin űrbe küldésével beelőzték az amerikaiakat – április 12-én tartjuk az űrhajózás világnapját. Rövid összefoglalót írtunk arról, mi történt a közelmúltban, és mire számíthatunk hamarosan.

" />

55 évvel ezelőtt, 1961. április 12-én emelkedett az égbe a Szovjetunióbéli Bajkonurból az első, embert szállító úrhajó. A hatalmas jelentőségű eseményre emlékezve – amely során az oroszok Jurij Gagarin űrbe küldésével beelőzték az amerikaiakat – április 12-én tartjuk az űrhajózás világnapját. Rövid összefoglalót írtunk arról, mi történt a közelmúltban, és mire számíthatunk hamarosan.

Az űrutazás története nem túlságosan hosszú, de annál gazdagabb. Ha csak a két végletet vesszük figyelembe: Robert Goddard, a rakétatudomány egyik úttörője 90 éve és egy hónapja, 1926. március 16-án indította útnak az első sikeres, folyékony hajtóanyagú rakétáját, az Elon Musk alapította Space X néhány nappal ezelőtt – a sokadik próbálkozás után – sikeresen hozta vissza a Falcon-9-es űrrakéta első fokozatát.

Az űrutazás számos, egyre kevésbé hihetetlen célt tűzhet ki maga elé, bolygók kolonizálásától az űrbányászatig. A közeljövő minden jel szerint a Marsról fog szólni, és nemcsak azért, mert Matt Damonnek sikerült krumplit termesztenie és robbantgatnia a vörös bolygón, hanem mert amit a filmben láttunk, azt a NASA is fontolgatja. Mint korábban megírtuk, a perui nemzetközi burgonyaközponttal együtt folytatott kísérletben laboratóriumban hozzák létre a marsi légkört, a vetéshez a vörös bolygón talált anyaghoz igen hasonló közeget, a Pampas de La Joya-sivatag talaját használják.

Márciusban Scott Kelly amerikai és Mihail Kornyijenko orosz űrhajós egy év után tért vissza az űrből. Az ezt követő vizsgálatok azt szolgálják, hogy a szakemberek többet tudjanak meg az emberi test tűrőképességének határairól, mielőtt egy hosszabb feladatra, a Marsra küldenének űrhajósokat.

Amerikai, orosz, kínai jövő

Az oroszok jelenleg egy új űrhajón dolgoznak, amelyet egy többfordulós szavazás után Federacijának neveztek el (a név utolsó vetélytársa a Gagarin volt). Az űrhajó többször felhasználható, az orbitális pályára történő repüléseknél 6 fős személyzetet bír majd el, bolygóközi utazásoknál négyet.

A NASA részéről jó és rossz hírek is érkeznek. Egyrészt két éven belül nyugdíjba küldik a 26 éve szolgálatba állított Hubble űrtávcsövet, és az utódján dolgoznak, a százszor többet látó WFIRST (Wide Field Infrared Survey Telescope) távcsövön, másrészt az év elején elodázták az idénre tervezett Mars- expedíciót. Az InSight nevű Mars-kutató robot várhatóan 2018. május 5-én indul útjára, és előreláthatólag 2018. november 26-án landol a vörös bolygón.

A misszió célja, hogy feltérképezzék a Mars belső magját, köpenyét és kérgét olyan mértékben, ahogyan a Földön kívül még egy bolygónál sem sikerült. Az InSight mélyen belefúr a Mars felszínébe, hogy ismereteket szerezzen a bolygó belsejének működéséről.

Márciusban jelentette be a kínai űrrepülési központ, hogy 1630 napnyi szolgálat után Kína első űrlaboratóriuma, a Tienkung-1 beszüntette adatszolgáltatását. A Tienkung-1 felbecsülhetetlen értékű volt a kutatóknak, hogy részletesen feltérképezhessék egy űrállomás konstrukciójának és működtetésének körülményeit. Kína több milliárd dolláros űrprogramjának célja állandó emberi jelenléttel támogatott űrállomás kialakítása 2020 környékére.

Áprilisban pedig kínai és európai együttműködésben megvalósított különleges kísérlet is startolt a kínai Sicsien-10 műholddal. A műhold fedélzetén magas nyomású kapszulákban kőolajat juttattak alacsony Föld körüli pályára. A súlytalanságban végzendő kísérletek célja, hogy a szénhidrogén-molekulák viselkedését vizsgálják, szimulálva ezzel a több ezer méter mélyen a földfelszín alatt fekvő mezőkben levő kőolaj egyes tulajdonságait. Azt szeretnék tudni, hogyan rendeződnek át a molekulák, a kőolaj különféle összetevői nem egyenletes hőmérséklet-eloszlás mellett.

Címlapi illusztrációnk forrása: telegraph.co.uk



HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X