• 2018. november 13., kedd
    Szilvia
  • Kolozsvár
    • -4°
      Csíkszereda
    • Székelyudvarhely
    • -4°
      Gyergyószentmiklós
    • Székelykeresztúr
    • Kovászna
    • Kézdivásárhely
    • -4°
      Barót
    • -2°
      Sepsiszentgyörgy
    • 10°
      Arad
    • Gyulafehérvár
    • 12°
      Nagyvárad
    • -1°
      Beszterce
    • Déva
    • Nagybánya
    • Marosvásárhely
    • Zilah
    • Szatmár
    • Nagyszeben
    • 10°
      Temesvár
    • -2°
      Brassó
    • Bukarest
  • 1 EUR = 4.6599 LEI
    • 1 USD = 4.1469 LEI
    • 1 GBP = 5.3479 LEI
    • 100 HUF = 1.4438 LEI

Kibertámadások, dezinformáció és álhírek fenyegetik az EP-választást


-A A+

Kibertámadások és az interneten terjesztett álhírek, illetve félrevezető információk fenyegetik a 2019-es európai parlamenti választás kampányának tisztaságát – figyelmeztetett az Európai Bizottság biztonsági unióért felelős tagja egy szerdai nyilatkozatában.

Julian King a Berliner Morgenpost nevű német lapnak elmondta, hogy a brüsszeli bizottság a 2019 májusában tartandó választásra készülve a tagállamokkal együtt fokozza védelmi erőfeszítéseit. A brit uniós biztos azt mondta:

„Valamennyi tagállamnak komolyan kell vennie a demokratikus folyamatok és intézmények kibertámadások általi fenyegetettségét, és nemzeti tervet kell készítenie a veszély megelőzésére. Meg kell akadályoznunk, hogy állami és nem állami szereplők aláássák demokratikus rendszereinket és azokat fegyverként használják ellenünk.”


 

Az Európai Unió külön honlapon tárja fel a dezinformációs kísérleteket, ezekről itt lehet bővebben olvasni.


Rámutatott, hogy az online média egyre fontosabb a választási kampányokban, a bizottság számításai szerint a kampányokra fordított összegeknek már az egyharmadát költik el a közösségi portálokon. Az álhírek, a dezinformáció és a külső beavatkozás veszélyének jelentőségét pedig a legutóbbi amerikai elnökválasztás és Európai Unió és Ukrajna közötti – Hollandiában népszavazáson elutasított – társulási szerződés ügye is jelzi.

Az EP-választás különösen érzékeny ügy, mivel 27 nemzeti, tagállami szintű választást jelent, vagyis egyszerre 27 ország médiarendszerében fordulhatnak elő a választói magatartás befolyásolására irányuló rejtett, „alattomos és káros” törekvések – mondta az uniós biztos, aki szerint ezért nagyon fontos, hogy a közösségi portálok üzemeltetői következetesebben lépjenek fel a manipulációval és a dezinformációval szemben. Átláthatóságra, hitelességre és világos felelősségi viszonyokra van szükség az online térben, el kell érni, hogy a felhasználó tudja, ki hozta létre, ki finanszírozta és kinek az érdekét szolgálja mindaz, ami a képernyőn megjelenik előtte.

Julian King azt mondta, a bizottság elvárja az üzemeltetőktől, hogy „gondoskodjanak arról, hogy a közösségi médiát ne használhassa senki fegyverként a demokrácia ellen”.

Az EU eredeti tervei alapján július végéig kellett volna kidolgozni egy magatartási kódexet, ami rögzíti a portálüzemeltetők feladatait, de az általuk beterjesztett első változatot a bizottság nem találta megfelelőnek. A javaslat jelentős előrelépést jelent, de tovább kell még dolgozni rajta – mondta Julian King. Az új tervek szerint szeptemberig készítik el a magatartási kódexet 



HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X