• 2018. november 14., szerda
    Aliz
  • Kolozsvár
    • Csíkszereda
    • Székelyudvarhely
    • Gyergyószentmiklós
    • Székelykeresztúr
    • Kovászna
    • Kézdivásárhely
    • Barót
    • Sepsiszentgyörgy
    • 11°
      Arad
    • Gyulafehérvár
    • 10°
      Nagyvárad
    • -1°
      Beszterce
    • Déva
    • Nagybánya
    • Marosvásárhely
    • Zilah
    • Szatmár
    • Nagyszeben
    • 11°
      Temesvár
    • Brassó
    • 10°
      Bukarest
  • 1 EUR = 4.6590 LEI
    • 1 USD = 4.1340 LEI
    • 1 GBP = 5.3404 LEI
    • 100 HUF = 1.4427 LEI

A medvekérdésről Tusványoson: a medveturizmus és a kilövési kvóta a megoldás


-A A+

Minőségi vadgazdálkodás, vadmegfigyelés, medve és ember viszonya címmel Hargita, Maros és Kovászna megye önkormányzatainak elnökei, valamint vadgazdálkodásban és természetvédelemben jártas szakemberek vitáztak a medvekérdésről csütörtökön, Tusványoson. A felek egyetértettek abban, hogy jól kidolgozott vadgazdálkodási rendszerre van szükség, illetve jó lehetőségek rejlenek a medveturizmusban.

A beszélgetést a Hargita megyei önkormányzat elnöke, Borboly Csaba nyitotta meg, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy az idén a medvék által megtámadott emberek száma meghaladja az előző évek átlagát. Szerinte a legfontosabb, sürgősen megoldásra váró kérdések a vadkárok megtérítési rendszerének kidolgozása, valamint a medveállomány szabályozása. Véleménye szerint, amíg nem lesz decentralizáció, addig a medvekérdésnek sem lesz megoldása, mert Bukarestben nem törődnek azzal, ami nem a közvetlen közelükben történik.

Péter Ferenc, a Maros Megyei Tanács elnöke a vadgazdálkodás, és azon belül is a vadászok munkájának fontosságát hangsúlyozta. Mint mondta, a legfontosabb kérdés, amelyre mielőbb meg kell találni a választ, hogy mekkora a térségben a medveállomány. Illetve a legfontosabb probléma, amire sürgős megoldásra vár, hogy egyre gyakoribbak a medve és az ember találkozásai, a nagyvadak egyre közelebb húzódnak az emberek által lakott településekhez, ez pedig aggasztó.

„A medvékkel kapcsolatban meghozott döntéseknek elsősorban a közösség érdekeit kell szolgálniuk. Ugyanakkor hasznot is kell tudnunk húzni abból, hogy Európában ebben a térségben található a legtöbb medve” – vélte a Maros megyei önkormányzat elnöke.

Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke szerint az székely ember megtanult együtt élni a medvével, de manapság évről évre szaporodnak a  medvék és velük együtt a károk is, hiába tudja jól a székely ember, hogy a medve nem játék. Hozzátette, a sokak által hangoztatott vádakkal ellentétben nem az erdős területek szűkültek össze a Székelyföldön, hanem a medvék élettere változott meg. Az ember hibája az, hogy az élőhelyeket feldarabolta, rengetegen járják az erdőt és zavarják a vadak nyugalmát, elszaporodtak a juhászkutyák. Hozzátette, nem akkor van gond, amikor a természetben találkozunk a medvével, hanem, amikor azok látogatnak be a településekre, mert már nem félnek az embertől.

Szin János tusnádfürdői medvepásztor hangsúlyozta, hogy a székelyföldi medvékben kihasználatlan turisztikai potenciál rejlik. Finnországot hozta fel példaként, ahol fele annyi medve él, mint Romániában, jóval hatalmasabb területen, mégis a medvelesek köré kiépült turizmus tavaly mintegy 7 millió eurót hozott a konyhára.

Dezső László vadgazda, természetfotós véleménye szerint mi, emberek nem tudunk harmóniában élni a medvékkel, hiszen az erdőben járva elűzzük a tápláléka mellől, és felmerül a kérdés, hogy a medvének hol van a helye.

Szép Róbert, az Országos Környezetőrség főbiztosa kifejtette, hogy mielőbb kézzelfogható megoldásokat kell találni, ezek közül az egyik legfontosabb, hogy visszavezessék a sürgősségi és megelőzési kvótákat. Sajnálatát fejezte ki, hogy régen a kapitális hímeket lőtték ki.

Rámutatott, hogy a néhány héttel ezelőtt a Szent Anna-tó környékéről a zernyesti rezervátumba szállított Sanyi névre keresztelt medve helyébe öt újabb nagyvad jelent meg a környéken. A szakember megállapítása szerint vissza kellene jutni oda, hogy a medveállomány önmagát tudja szabályozni. Meglátása szerint a medvekérdés rendezésében a helyi önkormányzatoknak és a közbirtokosságoknak nagyobb szerepet kellene vállalniuk.

Végezetül azt mondta, hogy vissza kellene térni ahhoz a régen megszokott rendszerhez, hogy minden vadásztársaságnak saját kilövési kvótája van, ugyanakkor a döntéseket úgy kell meghozni, hogy mindig az emberek biztonságát tartsák szem előtt.      



HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X