• 2018. november 16., péntek
    Ödön
  • Kolozsvár
    • -1°
      Csíkszereda
    • Székelyudvarhely
    • -3°
      Gyergyószentmiklós
    • Székelykeresztúr
    • -2°
      Kovászna
    • -3°
      Kézdivásárhely
    • -1°
      Barót
    • -2°
      Sepsiszentgyörgy
    • Arad
    • Gyulafehérvár
    • Nagyvárad
    • -2°
      Beszterce
    • -2°
      Déva
    • Nagybánya
    • Marosvásárhely
    • Zilah
    • Szatmár
    • Nagyszeben
    • Temesvár
    • -2°
      Brassó
    • Bukarest
  • 1 EUR = 4.6639 LEI
    • 1 USD = 4.1179 LEI
    • 1 GBP = 5.2762 LEI
    • 100 HUF = 1.4490 LEI

Meg akarnak tanulni románul a Hargita megyei diákok, csak nem segítik ebben őket


-A A+

A Hargita megyei diákok és szüleik véleménye szerint a román nyelv megtanulása fontos, és ennek a leglényegesebb haszna az kellene legyen, hogy itthon könnyedén boldoguljanak a mindennapi életben, míg a vizsgákon való sikeres szereplés ehhez képest csak másodlagos.

A román nyelv megfelelő oktatásának lehetőségeit, valamint a diákok, a tanárok és szülők erre vonatkozó igényeit felmérő, Hargita megyére vonatkozó reprezentatív közvélemény-kutatást készített a Hargita Megyei Tanfelügyelőség és Hargita Megye Tanácsa közös munkacsoportja, amelyet pénteken ismertettek a sajtóval a csíkszeredai megyeházán.

Az elmúlt egy évben készült felmérés eredményei jó kiindulópontot jelenthetnek a román nyelv megtanulását célzó programok megszervezésében, viszont a felmérést végző intézmények legfőbb célkitűzése vele kapcsolatban, hogy eljuttassák az eredményeket az Országos Értékelő és Vizsgaközpontnak, valamint az Oktatási Minisztériumnak.

A kutatómunkát Bartolf Hedwig tanfelügyelő vezetésével végezték el, amely megfelel a szociológiai kutatás követelményeinek, így annak eredményeit véglegesnek, és a tanulmány alapján megfogalmazott követeléseket jogosnak tartják – mutatott rá a tanfelügyelő.

A felmérés készítői az összes Hargita megyei magyar tannyelvű iskolába ellátogattak, és a kérdésekre 833 tanuló, 799 szülő és 136 romántanár válaszolt. A romántanárok közül 43-an román anyanyelvűek, míg 93-an magyarok. A kérdésekre hetedik és tizenegyedik osztályos diákok válaszoltak.

Érteni és értve lenni

A kérdésekre adott válaszokból érdekes információkat kaphatunk arról, hogy az egyes csoportok (diákok, szülők, tanárok) hogyan viszonyulnak a román nyelv oktatásához. A három csoportnak egyébként más-más kérdésekre kellett válaszolniuk.

A diákok arra a kérdésre, hogy mit tartanak az erősségüknek a románnyelv-ismeretükből, döntő többség az írást (43,1 százalék) választotta, nem pedig a beszédet (17,41 százalék), a nyelvtant (14,17 százalék) vagy az irodalmat (3 százalék). Bartolf Hedwig szerint beszédes a válasz, mert azt bizonyítja, hogy a román órákon még mindig sokat diktálnak a diákoknak, esszéket íratnak velük, ahelyett, hogy a beszédtanulásra fektetnék a hangsúlyt. A diákok szerint elsősorban azért fontos megtanulniuk a nyelvet, hogy szabadon kifejezhessék magukat, ezután következik, hogy megértessék magukat minden helyzetben, és csak harmadik helyre szorul a vizsgákon való sikeres részvétel. A diákok a nyelvtanulásban a legnagyobb akadályt abban látják, hogy nincs lehetőségük az élő nyelvet beszélni, illetve túl sok a tananyag.

A szülőknek feltett kérdésekre adott válaszokból kiderül, hogy a gyermekek sokkal jobban szeretik a magyart és az angolt, mint a románt, ugyanakkor a többségük beismeri, hogy a csemetéjük kizárólag az iskolában használja a nyelvet. A szülők közel fele beismerte, hogy ők sem beszélik jól a románt.  

Érdekesség, hogy a tanárok körében a vizsgákon való sikeres részvétel a második legfontosabb kérdés, ugyanakkor beismerik, hogy túl sok a tananyag, és a legnagyobb gond, hogy a diákoknak nincs lehetőségük az élő nyelvet beszélni. Arra a kérdésre, hogy mit tehetnek a tanárok, hogy javuljon a diákok nyelvtudása, többségében azt a választ adták, hogy keresniük kell a hatékony nyelvtanítás lehetőségeit, illetve törekedniük kell a tanítványok folyamatos motiválására.

Bartolf Hedwig kiemelte, hogy a tanulmány témájához felelősen, pozitívan viszonyultak a megkérdezettek, és válaszaikkal hozzájárultak a probléma mérsékléséhez. Sem a tanulók, sem szüleik, sem a romántanárok nem okolják pusztán a diákokat a szerény vizsgaeredményekért.

Gyökeresen kell változtatni a rendszeren

A kutatást végző két intézmény egyet ért abban, hogy továbbképzési lehetőségeket kell biztosítani a tanítók és tanárok számára. A diákoknak nyelvtáborokat kell szervezni a vakáció idejében, ahol a képzését végző tanároknak nemcsak román, hanem más idegen nyelvet oktatóknak is kell lenniük a tapasztalatcsere érdekében. Szintén hasznos lenne, ha csereprogramokat szerveznének a román vidéken élő román gyermekekkel, ugyanakkor az iskolaidő alatt is lehetővé kell tenni, hogy szórakozva tanulhassák a nyelvet.

A sajtótájékoztatón Borboly Csaba ígéretet tett arra, hogy a megyei önkormányzat a közeljövőben esedékes költségvetés-kiigazításkor bizonyos összegeket erre a célra fordít majd.

Ferencz Salamon Alpár, a megyei tanács oktatási szakbizottságának elnöke, a csíkszeredai József Attila Általános Iskola igazgatója rámutatott arra, hogy mennyire fontos lenne, ha a román nyelvet kifejezetten idegen nyelvként, annak megfelelő módszerekkel oktatnák az iskolában. Ezt bizonyítja, hogy az angolt sokkal jobban szeretik a diákok, mivel hozzájuk közelebb álló módon tanítják azt nekik. Az iskolaigazgató szerint ártalmas a viszonyulás a román fél részéről, hogy nem idegen nyelvként hanem egyszerűen „nem anyanyelvként” (limbă nematernă) határozzák meg a románt a kisebbségi anyanyelvű diákok számára, holott a cél az lenne, hogy az idegen nyelvek ismeretének európai szintmeghatározását (A1-től C2-ig) kövessék, és az alapján támasszanak elvárásokat a diákokkal szemben.  



HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X