„Ilyen oktatási rendszerrel viaskodhatunk akárhány évig, ez lesz az eredmény”
  • 2018. szeptember 24., hétfő
    Gellért, Mercédesz
  • 16°
    Kolozsvár
    • 17°
      Csíkszereda
    • 17°
      Székelyudvarhely
    • 16°
      Gyergyószentmiklós
    • 17°
      Székelykeresztúr
    • 24°
      Kovászna
    • 21°
      Kézdivásárhely
    • 17°
      Barót
    • 22°
      Sepsiszentgyörgy
    • 13°
      Arad
    • 17°
      Gyulafehérvár
    • 12°
      Nagyvárad
    • 12°
      Beszterce
    • 14°
      Déva
    • 11°
      Nagybánya
    • 17°
      Marosvásárhely
    • 13°
      Zilah
    • 12°
      Szatmár
    • 18°
      Nagyszeben
    • 12°
      Temesvár
    • 22°
      Brassó
    • 27°
      Bukarest
  • 1 EUR = 4.6559 LEI
    • 1 USD = 3.9517 LEI
    • 1 GBP = 5.2123 LEI
    • 100 HUF = 1.4386 LEI

„Ilyen oktatási rendszerrel viaskodhatunk akárhány évig, ez lesz az eredmény”


-A A+

A magyar anyanyelvű diákok érettségi átlaga évek óta folyamatosan lemarad az országos átlagtól. A végleges eredmények szerint idén a magyar tanulók 60,83 százaléka vizsgázott sikeresen, míg országosan 69,7 százalékos ez az arány. A lehetséges okokat kerestük Szén Jánossal, a csíkszeredai Kós Károly Építőipari Szakközépiskola igazgatójával és Bukur Tamással, a Romániai Magyar Középiskolások Szövetségének elnökével.

A kisebbségi oktatásért felelős államtitkári kabinet tájékoztatása szerint román nyelv és irodalomból teljesítettek a leggyengébben a tanulók: a vizsgázók 69,53 százaléka írt átmenő jegyet. Matematikából 76,61 százalék, történelemből 98,95 százalék, magyar nyelv és irodalomból 96,35 százalék, a választott vizsgatantárgyból pedig 92,17 százalék. A tavalyi eredményekhez viszonyítva az idén érettségiző magyar diákok 5,41 százalékpontos lemaradást produkáltak. Egy magyar diák sem ért el színtizes átlagot.

A gyengén teljesítő megyék, régiók képviselői az óvások utáni eredmények közzététele után próbáltak magyarázatot találni az eredményekre. Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök például azon a véleményen van, hogy nem lehet az, hogy „csak a Hargita megyei diákok buták”, és mielőbbi megoldásokat sürget a tanügyminisztériumnál, ugyanakkor szerinte az aktuális tanterv nem teszi lehetővé a magyar diákok számára a román nyelv elsajátítását. Mint ismert, Hargita megyében közel 5 százalékkal nőtt ugyan az átmenési arány a megóvott dolgozatok újrajavítása után, az 58,04 százalékos arány még mindig több mint 10 százalékos lemaradást jelent az országos eredményekhez képest.

Görbe Péter Hargita megyei tanfelügyelő is a románban látta a legnagyobb lemaradást. Kiss Imre Kovászna megyei tanfelügyelő pedig a végleges eredmények közzététele után arról beszélt, hogy a marosvásárhelyi javítóközpontban jócskán alulértékelték a háromszéki diákok román vizsgadolgozatait, hiszen nagy különbségek voltak az eredeti és az új minősítések között.

Barna Gergő szociológus Kiss Tamás és Márton János szakemberekkel együtt készített tavalyi tanulmányában a 2012 és 2016 közötti kisérettségi és érettségi eredményeit elemezte ki, amelyben rámutattak a magyar diákok konstans alulmaradásának legfőbb okaira: a román nyelv mellett a strukturális különbségeket – az érettségi esetében a szakoktatás, a teológiai - és a tanítóképzés is rosszul tejesít –, a magyar pedagógusok szakképesítését, felkészültségét – amely elmarad a románokhoz képest –, a kisebb diáklétszámú iskolákat – ugyanis ahhoz, hogy a magyar diákoknak lehetőséget biztosítsanak az anyanyelvi oktatásra, ezt sok helyen a kisebb létszámú osztályok működésével lehet megoldani –, valamint a romák helyzetét említette, hogy a felzárkóztatásuk milyen módon történik.

„Látni kell, hogy annyira jelentős és konstans a lemaradás a magyar diákok teljesítményében, hogy bármilyen reform is lesz a romániai oktatásban, (gondolok egy új oktatási törvényre, a tanárok béremelésére), ahhoz, hogy a magyar versenyképességén javítani lehessen, valamilyen plusz kell” – fejtette ki korábban portálunknak a szociológus, a teljes interjút itt olvashatják.

A magyar szakközépiskolák még inkább lemaradnak

„A teljes oktatási rendszert hibáztatom, nincs igazi megújítás, csak itt-ott kozmetikázzák” – jelentette ki a Maszolnak a csíkszeredai Kós Károly Építőipari Szakközépiskola igazgatója, Szén János, akit arról kérdeztünk, hogy meglátása szerint mit kellene változtatni a szakoktatásban a jobb eredmények elérésének érdekében. A csíkszeredai szakiskolában az írásbeli vizsgára beiratkozott 80 diákból 14-en értek el idén átmenő átlagot, tehát a tanulók kevesebb mint 20 százaléka tudott megbírkózni a tételekkel. Szén János igazgató azonban még reménykedik abban, hogy ha nem is látványosan, de a pótérettségin még javulni fog ez az eredmény. Tavaly 30 százalékos volt az átmenési arány a Kós Károly Építőipari Szakközépiskola diákjainak körében.

A fizika szakos tanár szerint a probléma már a gimnáziumban kezdődik. „Nagyon a memorizálásra hajtunk rá, és a funkcionális analfebatizmus csak tovább nő” – fogalmazott. Meg kellene tanítani a gyerekeket tanulni, és a gyengébb diákokat nem megbuktatni kellene, hanem plusz órákon segíteni felzárkóztatni őket azokból a tantárgyakból, amelyekből nem érték el az átmenőt, vélekedett. „El kellene fogadni, hogy nem minden gyermek halad egyszerre” – nyomatékosított.

„Egy jó eredménnyel végzett tanuló nem fog szakközépiskolában tanulni”

Kérdésünkre, hogy az oktatási rendszer hibáztatása mellett hol marad a tanárok felelőssége, az iskolaigazgató elmondta: a tanárok osztályozásával is probléma van. Tapasztalata szerint nagyok a különbségek a diákok tanév közben elért minősítései és az érettségi vizsgán kapott jegyek között. „Erőltetjük, hogy a tanár adja meg az átmenő ötöst”, viszont ez azzal is jár, hogy aki egy kicsit jobbacska tanuló, már 7-es tanulónak számít. A tanár által adott minősítés az országos vizsgaeredményekben is meg kellene mutatkozzon, nem 3-4 jegyes különbségek kellene hogy legyenek, magyarázta.

A szakiskolák helyzetén többrétű megoldással lehetne változtatni. Szén János szerint nyolcadik osztály végén az elméleti iskolákba kerülnek a jó diákok, és a gyengébb tanulók a szakközépiskolába mennek, akiket a tanárok végigvisznek a líceumon – mert ha megbuktatnák őket, akkor a tömeges buktatások miatt szállnának rá az iskolára –, majd a végén kiteszik őket egy egységes vizsgáztatásnak, ismertette a problémákat.

„Egy jó 5–8-as eredménnyel végzett tanuló nem fog szakközépiskolában tanulni, egyik szakmai képzés sem olyan kecsegtető vagy jó elhelyezkedési lehetőséget biztosító” – utalt az iskolaigazgató arra, hogy a diákok nem célirányosan iratkoznak a szakiskolákba. Rámutatott: „mindaddig, amíg így osztják szét a gyerekeket nyolcadik osztály után, a szakközépiskolák gyenge eredményeket fognak produkálni, nem fog javulni a teljesítmény”.

A Kós Károly Építőipari Szakközépiskola vezetője jónak látja a magyarországi gyakorlatot, hogy ott van alap- és emelt szintű érettségi. „Az, aki nem mérnökként vagy a matematikában fog elhelyezkedni, hol használja majd fel azt a szintű matematikát, amit az érettségin kértek?” – tette fel a kérdést. A fizika szakos tanár elképzelhetőnek tartaná, hogy az érettségin különböző témák szerint mérjék fel a diákok általános műveltségét, például nyelv és irodalom, ember és társadalom, tudományok és matematika. „Ilyen rendszerrel viaskodhatunk akárhány évig, ez lesz az eredmény” – összegzett Szén János.

Nincs motiváció sem a diákban, sem a tanárban

A diákokban nincs motiváció, a tanárok és szülők részéről pedig nem érkezik elegendő támogatás – vélekedett Bukur Tamás, a Romániai Magyar Középiskolások Szövetségének (MAKOSZ) elnöke a magyar diákok lemaradásának lehetséges okairól.

„Általában azokban a magyar iskolákban történnek a legtöbb bukások, ahol nem feltétlenül a teljesítmény a cél. A nagy, nívós iskolákban is voltak azért bukott diákok, de az természetes, hogy legyenek néhányan” – fogalmazott a diákvezető, aki tavaly érettségizett. A tanárok megfelelő tanulmányi és morális felkészítést kellene hogy nyújtsanak, a szülők esetében pedig azt kellene elérni, hogy fontosnak tartsák, hogy gyermekük sikeresen érettségizzen. Hozzátette, tapasztalata szerint sok olyan diák is van, aki az iskola elvégzése után inkább úgy dönt, hogy az otthoni gazdaságban segít, vagy valamilyen fizikai munkát vállal.

Bukur Tamás szerint változtatni kellene a tanárképzésen is. „Fontos lenne, hogy ne legyen egy erős polarizálódás, ami most megfigyelhető, hogy a jó iskolákba kerülnek a jó tanárok, a gyengébb iskolákba pedig a gyengébb tanárok” – mondta a MAKOSZ-elnök, aki úgy látja, a gyengébb iskolákban sokkal nagyobb szükség lenne olyan oktatókra, akik fel tudják emelni a gyengébben teljesítő diákokat. Minden tanárt megfelelően kellene képezni arra, hogy bármilyen diákkal foglalkozni tudjon, és felkészíteni arra a szintre, amit elvárnak az érettségi vizsgán, tette hozzá.

Kiemelte a tanári pályára készülő fiatalok motiváció hiányát is, akik elsősorban az alacsony fizetések miatt riadnak el a szakmától. „Vissza kellene térnünk ahhoz a régi helyzethez, amikor a tanári pályára a legjobb diákok mentek, és nem azok, akik nem tudnak máshol elhelyezkedni a munkaerőpiacon. A jelenlegi alacsony tanári fizetés a legjobb diákokat nem motiválja arra, hogy tanítsanak, hanem inkább elhelyezkednek valahol máshol, ahol sokkal nagyobb fizetést kapnak” – magyarázta a diákvezető.

Magyar, de versenyképes is az oktatás?

A Civil Elkötelezettség Mozgalom (CEMO) az óvások előtt közzétett érettségi eredmények alapján megvizsgálta, hogy Maros, Hargita és Kovászna megyében a média szerint rangsorolt első 100 és utolsó 100 diák között hány magyar anyanyelvű van. Maros megyében 8 diák került az első száz közé, Hargita megyében  47, Kovászna megyében pedig 53. Többen vannak azonban a sereghajtók, Maros megyében 25 magyar tanuló, Hargita megyében 78, Kovászna megyében pedig 68 magyar diák szerepel az utolsó 100 között.

A 2011-es népszámlálás adatai szerint 38,1, 84,61 és 73,79 százalék a magyarság aránya az említett megyékben.

A MAKOSZ elnöke úgy látja, a magyar diákokban nincs meg az ambíció, hogy minél magasabb átlagot érjenek el, hiszen tudják, az egyetemi felvételin úgysem a román diákokkal kell versenyezniük. „A román diákok többen vannak, ők egymással versenyeznek, és ez a verseny egészséges abból a szempontból, hogy nagyon fejleszti az eredményeket. Jónéhány román egyetemen sokkal nagyobb a felvételi átlag, sokkal nehezebb bejutni, mint a magyar szakokra. Az egyetemi oktatásban is látszik, hogy a magyar diákok nem annyira jó képességűek, mint ahogyan az elvárható lenne, és ezért a tanárok is enyhítenek a tananyagon” – fogalmazta meg tapasztalatait, majd rögtön hozzátette, a megoldás semmiképpen nem az, hogy szűnjön meg az anyanyelven való oktatás.  

„A nyolcadikos vizsga eredményei is rosszabbak, mint a román diákoknál, még a legjobb magyar iskolában is alacsonyabb a legjobb bejutási átlag, mint a jó román iskolákban” – tette hozzá, majd elmondta: a munkaerőpiacon a verseny elkerülhetetlen lesz a magyarok és a románok között.



HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X