A medve- és a szöcskekérdés is terítékre került a Vibe Kolin
  • 2018. szeptember 21., péntek
    Máté, Mirella
  • 19°
    Kolozsvár
    • 22°
      Csíkszereda
    • 22°
      Székelyudvarhely
    • 22°
      Gyergyószentmiklós
    • 22°
      Székelykeresztúr
    • 22°
      Kovászna
    • 22°
      Kézdivásárhely
    • 22°
      Barót
    • 23°
      Sepsiszentgyörgy
    • 25°
      Arad
    • 19°
      Gyulafehérvár
    • 24°
      Nagyvárad
    • 23°
      Beszterce
    • 20°
      Déva
    • 24°
      Nagybánya
    • 20°
      Marosvásárhely
    • 23°
      Zilah
    • 24°
      Szatmár
    • 19°
      Nagyszeben
    • 25°
      Temesvár
    • 23°
      Brassó
    • 23°
      Bukarest
  • 1 EUR = 4.6519 LEI
    • 1 USD = 3.9743 LEI
    • 1 GBP = 5.2505 LEI
    • 100 HUF = 1.4382 LEI

A medve- és a szöcskekérdés is terítékre került a Vibe Kolin


-A A+

Három szakember részvételével zajlott le kerekasztal-beszélgetés szombaton Marosvásárhelyen,  a Vibe Koli keretében a romániai természetvédelemről, nemzeti parkokról, az ember-természet együttéléséről. A medve- és a szöcskekérdés is terítékre került.

A beszélgetést Markó Bálint biológus, a BBTE rektorhelyettese a medvék elszaporodásához kapcsolódó kérdéssel indította: "Védhető-e a természet úgy, hogy mindenki jól járjon?" Papp Tamás, a Milvus Madártani és Természetvédelmi Egyesület elnöke válaszul elmondta, szükség van egy akciótervre a medvepopuláció védelmébe, ugyanakkor fontos az is, hogy a medve által okozott károk esetén lehessen kártérítést igényelni.

Domokos Csaba, a Milvus tagja kiemelte: medveügyben a józan észnek kellene győznie, nem helyes érzelmi alapokon dönteni. A szakember szerint jelenleg nem lehet tudni, hogy mekkora Románia medvepopulációja. A legfontosabb szerinte egy hatékonyságra, kiegyensúlyozottságra összpontosító stratégia kidolgozása. „Sajnos hatósági akarat sincs a legtöbb esetben a medveügy megoldására”- jelentette ki.

Domokos emlékeztetett arra, hogy a medve Európa szinten is védett faj, és éppen emiatt sokkal többet kéne fordítani az akcióterv kidolgozását megelőző kutatási folyamatokra. Szerinte a medvekérdést az intenzív mezőgazdasági folyamatok is befolyásolják. A falvakban mára elterjed a nagy kiterjedésű földek megművelése. Amióta a területalapú uniós támogatásokat folyósítják, legalább háromszorosára nőtt a mezőgazdasági felületek terjedelme és a juhnyájak nagysága is. „A régi pásztorgenerációk az újakkal ellentétben ismerték azokat a természetes folyamatokat, amelyek ember-természet tengelyen kiegyensúlyozottságot teremtettek” – magyarázta.

Domokos emlékeztetett arra is, hogy a természetvédőknek két ellentétes véleménnyel kell megküzdeniük: vannak, akik a medve kilövése mellett, és vannak, akik ellenelépnek fel. „Mindkét esetben a túlzások károsak lehetnek, akár a medvepopulációt nézzük, akár a mezőgazdasági tevékenységeket” – fogalmazott. Példaként említette, hogy a törvény tiltja a 100 kg fölötti medvék kilövését Szlovákiában. Svédországban is nagy gondot fordítanak az állatvédésre, de ott is van kilövési kvóta.

„Természetesen sehol sem lehet anyamedvét, bocsokat kilőni. Ugyanakkor érdemes azt is megfogalmazni, hogy az anyamedve már nem csak két évig tartja maga mellett a bocsokat, hanem három évig is, mert ez számára védettséget jelent. Bizonyos értelemben az állat megtanulta, hogy ha a bocsok mellette vannak, védve van” – részletezte Domokos Csaba.

A permetezés megbontja az ökoszisztémát

Az előadás során a szakemberek felhívták a figyelmet a permetezés hosszútávú káros hatásaira, amelyek megbontják a természetes ökoszisztémát. A rovarirtás, a méhek pusztulása olyan tények, amelyek elsősorban az újfajta mezőgazdálkodás, állattenyésztés következményei – hangzott el.

A hagyományos mezőgazdasági folyamatokat felváltó vegyszeralkalmazás hosszútávon sokkal károsabb lesz, mint azt most esetleg fel tudnánk mérni – emelte ki a Milvus elnöke. Annak érdekében, hogy megmaradjanak a hagyományos természetbarát mezőgazdasági formák, egy olyan agrárcsomag kidolgozását kezdeményezték, amelyek hosszútávon hatékonynak bizonyulhatnak.

A beszélgetés befejező részében az előadók kiemelték, hogy Románia számos nyugat-európai tagállamnál sokkal jobb helyzetben van, ami természeti értéket illeti. „Nekünk még természetes az itthoni biodiverzitás. Szükség van egy olyan mentalitásváltásra, amely által a mindennapi értékben képesek leszünk meglátni a rendkívüli értéket” – hangzott el.



HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X