• 2018. november 16., péntek
    Ödön
  • Kolozsvár
    • -1°
      Csíkszereda
    • Székelyudvarhely
    • -2°
      Gyergyószentmiklós
    • Székelykeresztúr
    • -1°
      Kovászna
    • -1°
      Kézdivásárhely
    • -1°
      Barót
    • -1°
      Sepsiszentgyörgy
    • Arad
    • Gyulafehérvár
    • Nagyvárad
    • -1°
      Beszterce
    • -3°
      Déva
    • -1°
      Nagybánya
    • Marosvásárhely
    • Zilah
    • -0°
      Szatmár
    • Nagyszeben
    • Temesvár
    • -1°
      Brassó
    • Bukarest
  • 1 EUR = 4.6635 LEI
    • 1 USD = 4.1283 LEI
    • 1 GBP = 5.2853 LEI
    • 100 HUF = 1.4462 LEI

Rezsicsökkentéssel is felér a csatornaszolgáltatás áfájának mérséklése


-A A+

Csökkenhet a csatornaszolgáltatás áfája, az önkormányzatok hatáskörébe kerülhet a közigazgatási területükön áthaladó gázvezetékek felügyelete, országszerte pedig 3100 vasúti átkelőhöz szerelnének sorompót a közeljövőben – többek között ezekben a kérdésekben születtek fontos döntések a parlamenti munka során az elmúlt egy hónapban. Korodi Attila képviselő és Tánczos Barna szenátor ismertette azokat a változásokat, amelyeket részben vagy egészben az RMDSZ terjesztett a plénum elé.

A szenátus első házként elfogadta az RMDSZ azon javaslatát, hogy 2019-től olcsóbb legyen a csatornaszolgáltatás azáltal, hogy az ivóvízhez hasonlóan a szennyvíz esetében is 9 százalékos áfát határoznak meg. Ezzel gyakorlatilag az összes közszolgáltatás áfája ezen az értéken állna.

„Ennek Csíkban is nagy haszna lenne, sok településen kiépítették már az ivóvíz- és szennyvízhálózatot, de utóbbira sokan nem akarnak csatlakozni, ugyanis az embereknek nehéz elfogadniuk, hogy olyasmiért fizessenek, ami addig ingyen volt, hiszen az udvaron található pöcegödörbe folyt a szennyvíz” – mutatott rá Korodi Attila.

Fontos decentralizációs döntések

Szintén első házként fogadta el a szenátus a Szövetség azon javaslatát, miszerint a helyi vagy a megyei önkormányzatoknak lehetőségük lesz a gáz infrastruktúrájának fejlesztésére. Ez a döntés Hargita megyét jelentősen érinti, ugyanis a rendszert 96 százalékban úgynevezett koncesszióban birtokoló Hargaz Harghita Gaz nem mutatott hajlandóságot arra, hogy fejlesztésekbe kezdjen a térségben.

„A törvényjavaslat értelmében lehetővé tennénk azt is, hogy állami finanszírozási programokból, például PNDL-ből (Helyi Fejlesztések Országos Programja) korszerűsítsék a rendszert. Az önkormányzatnak továbbá joga lesz koncesszióba adni a hatáskörébe tartozó hálózatot, illetve saját szolgáltatót is létrehozhat” – részletezte Tánczos Barna.

A vasúti átkelőkön történő autóbalesetek számának visszaszorítása érdekében törvénybe foglalnák azt is, hogy azokon az átjárókon, amelyek európai utakat, illetve azokra közvetlenül vezető bekötő utakat szelnek át, a Román Vasúttársaságnak kötelezően sorompót kell szereltetnie. Országos viszonylatban mintegy 3100 ilyen átkelőhely van.

Akcióterv készült a medvepopuláció szabályozására, amely szavatolja a nagyvadak természetes élőhelyének megóvását és feltérképezését, létszámuk nyomkövetését, és ökológiai folyosók létrehozását. A medvék vadászatát létszámszabályozó intézkedésként értelmezik, és újra elérhetővé teszik a kilövési kvótát. A környezetvédelmi miniszterrel folytatott tárgyalások során az embereket ért medvetámadás utáni kárpótlás, illetve a vadásztársaságok javadalmazása is napirendre került, mivel az általuk végzett munkát mindezidáig nem térítették meg. A minisztérium arra is ígéretet tett, hogy egyszerűsítik a kártérítések kifizetésének rendszerét, decentralizáltabb módon fog az zajlani, miután átszervezték a megyei környezetvédelmi ügynökségeket.

Minden javaslatot visszaküld Johannis

Az oktatás területén is fontos döntések születtek. Többek között óvodás kortól kezdődően kötelezővé tennék a gyermekek tanügyi rendszerben való részvételét, ezzel az Európai Unió elvárásainak felelnének meg. Ugyanakkor a végleges kinevezést megszerző tanárokat ezentúl arra köteleznék, hogy legkevesebb négy évig ott tanítsanak, ahová az egyébként tízéves kinevezésüket megkapták. Így visszaszorítanák azt az eddig bevett gyakorlatot, hogy a tanár elfoglalja ugyan a katedráját, de máshol tanít.

Volt továbbá az oktatási törvényben egy olyan passzus, miszerint 300 fő alatti létszámú új iskolát csak akkor hozhatnak létre, ha az román tannyelvű, ezt igyekeznek eltörölni.

A két politikus a sajtótájékoztató végén kifejtette, hogy a PSD-ALDE koalíció legújabb stratégiája az, hogy sürgősségi kormányrendeletek helyett a parlamenten keresztül igyekszik a jogszabályalkotást lebonyolítani. Ennek elsősorban politikai okai vannak, ugyanis így szeretnének a képviselőik számára még erősebb politikai elismerést kivívni. A parlamenti jogszabályalkotással az RMDSZ egyetért, azonban véleményük szerint a hátulütője az, hogy az államelnök a lehető legtöbb javaslatot küldi vissza újratárgyalásra vagy továbbítja az alkotmánybírósághoz. A fent említett, oktatási törvényt érintő módosításokkal kapcsolatban is például így cselekedett.  



HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X