Minőségi, időben elkészült tankönyvek kerülnek ezentúl a magyar iskolákba?
  • 2018. szeptember 18., kedd
    Diána
  • 26°
    Kolozsvár
    • 22°
      Csíkszereda
    • 26°
      Székelyudvarhely
    • 21°
      Gyergyószentmiklós
    • 26°
      Székelykeresztúr
    • 20°
      Kovászna
    • 23°
      Kézdivásárhely
    • 22°
      Barót
    • 22°
      Sepsiszentgyörgy
    • 29°
      Arad
    • 26°
      Gyulafehérvár
    • 28°
      Nagyvárad
    • 21°
      Beszterce
    • 22°
      Déva
    • 28°
      Nagybánya
    • 26°
      Marosvásárhely
    • 28°
      Zilah
    • 28°
      Szatmár
    • 26°
      Nagyszeben
    • 28°
      Temesvár
    • 22°
      Brassó
    • 27°
      Bukarest
  • 1 EUR = 4.6478 LEI
    • 1 USD = 3.9793 LEI
    • 1 GBP = 5.2258 LEI
    • 100 HUF = 1.4303 LEI

Minőségi, időben elkészült tankönyvek kerülnek ezentúl a magyar iskolákba?


-A A+

A nemrégiben elfogadott tankönyvtörvénytől az RMDSZ a tankönyvkiadás leegyszerűsítését és felgyorsítását reméli, az Erdélyi Tankönyvtanács ügyvezetője pedig portálunknak azt nyilatkozta, az új törvény járhat pozitív hozadékkal, azonban ez nagyban függ majd az alkalmazásától is. Emellett az sem mellékes, hogy a tankönyvek minősége is garantálva legyen – hangsúlyozta Köllő Zsófia.

Az államfő kihirdetésére váró törvény egyik legnagyobb módosítása, hogy a szerzők kiadó nélkül, saját kézirataikkal pályáznak a minisztériumhoz, a publikálásért pedig egy egységes állami tankönyvkiadó, a Didaktikai és Pedagógia Kiadó (EDP) fog felelni. Minden tantárgyból legfeljebb három alaptankönyv kerülhet nyomtatásra.

Az RMDSZ azt reméli a parlamentben elfogadott tankönyvtörvénytől, hogy leegyszerűsíti és felgyorsítja a tankönyvkiadás folyamatát – tudtuk meg Novák Csaba Zoltán szenátortól, a felsőház oktatási bizottságának alelnökétől. Kiemelte: ezennel törvényerőre emeltek olyan, a magyar okatást érintő módosításokat is, amelyek eddig csak minisztériumi szabályozások alapján működtek.

„Az elmúlt öt-hat év során akut tankönyvkrízis alakult ki Romániában” – hangsúlyozta a szenátor, idén például előfordult, hogy a harmadik osztályos magyar diákok egyetlen tankönyvvel sem rendelkeztek a tanév kezdetén. Novák Csaba Zoltán szerint a késést többek között a minisztérium bürokratikus megoldásai okozták, valamint az, hogy a tankönyvkiadás szabadpiaci rendszerben működött. Ezt a rendszert az új törvény felszámolja: a tankönyvírók kiadó nélkül, saját kézirataikkal pályáznak. A szenátor hozzátette: hasonló központosított rendszer működik Magyarországon és Lengyelországban is.

Novák Csaba Zoltán szerint amennyiben a minisztérium korrekt módon hajtja végre a projektet, nem kell sérülnie az alternativitás elvének a tankönyvkiadás új rendszerében. Minden tantárgy esetében legfeljebb három alaptankönyv kerülhet nyomtatásra. „Mi támogattuk ezt a tervezetet, mert világos volt számunkra, hogy az a rendszer, ami az elmúlt öt-hat évben működött, egy teljes kudarcot jelentett a magyar tannyelvű oktatásban” – fogalmazott az oktatási bizottság alelnöke a szövetség álláspontjáról.

A magyar nyelvű oktatást is érinti

Novák hangsúlyozta: a parlamentben elfogadott tervezetben törvényerőre emeltek olyan, a magyar okatást érintő módosításokat is, amelyek eddig csak minisztériumi szabályozások alapján működtek.

Egyrészt a törvény lehetővé teszi, hogy magyar személyek is beszálljanak az országos versenybe anyanyelvű kézirataikkal, amelyeket a minisztérium köteles lefordíttatni, így elvileg magyar tankönyvírók tollából is kerülhetnek ki országos alaptankönyvek. A politikus az RMDSZ tankönyvíró pályázatára emlékeztetett, amelynek sikere szerinte azt mutatta, hogy a magyar pedagógusok be akarnak szállni a tankönyvírásba. 

Emellett a sajátos magyar tankönyveket – például történelem, magyar nyelv és irodalom, vallás, zene – törvényesen is magyar pedagógusok és szakemberek készítik, ellenőrzik és véleményezik. Ugyanakkor a törvény értelmében amennyiben nincs megfelelő tankönyv egy adott tantárgyból a kisebbségi oktatásban részt vevő diákok számára, akár külföldről is lehet tankönyveket importálni – tájékoztatott a szenátor.

Hogyan választják ki az alaptankönyveket?

Az első szakaszban a 3657/2018-as miniszteri rendelet előírásai alapján az Országos Értékelési és Vizsgaközpont (CNEE) értékeli a kéziratokat, az elbíráló bizottságba szakemberek jelentkeznek. Az elbírálás az 5645/2017-es miniszteri rendeletben jóváhagyott kritériumok szerint történik. Egy pályázat akkor lesz tekinthető elfogadottnak, ha legalább 85 pontot elér a százból. Ezeket a munkákat egy újabb vizsgálatnak vetik alá, immár tudományos szempontból, a pályázatokat egy felsőoktatásban dolgozó személy láttamozza.

Kovács Irén Erzsébet oktatási államtitkár tájékoztatott: „Azokat a kéziratokat, amelyek tudományos szempontból nem kapják meg a jóváhagyást, egy újabb elemzésnek vetik alá. Ha a szakbizottság pozitívan értékeli az adott pályamunkát, akkor azt vagy előterjesztik nyomtatásra vagy a minisztérium tartalék listájára kerül”. Az elbírálások után a legjobb 3 tankönyv kerül nyomtatásra.

A törvénytervezet ellenzéki bírálói többek között azt kifogásolják, hogy a törvény életbe lépése előtt is készültek kéziratok a tankönyvkiadás új rendszere alapján. Arra a kérdésünkre, hogy mi lesz a sorsa a korábban, törvényes alap nélkül készült tankönyvtervezeteknek, az államtitkár azt mondta: „az eddig leadott kéziratok a jelenleg érvényben levő módszertanok és szabályozások szerint készültek el”.

A minőség is fontos szempont

Köllő Zsófia tankönyvszerző az új törvényt értékelve elmondta: a törvény pozitív hozadékkal is járhat, azonban ez nagyban függ majd az alkalmazásától is.

A tankönyvkiadás folyamatának egyszerűsítése és felgyorsítása mellett a tankönyvek minősége is fontos szempont, figyelmeztetett a szakember. „Ha az új törvény mellett kialakul egy megfelelő minőségbiztosítási rendszer, akkor reménykedhetünk, hogy időre elkészült, minőségi tankönyveink lesznek” – fogalmazott a Maszolnak a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségén belül működő Erdélyi Tankönyvtanács ügyvezetője. Emlékeztetett: az idei kiírásban rövid idő állt a tankönyvszerzők rendelkezésére a pályázatok leadására, és túl későn közöltek bizonyos kritériumokat – például formai követelmények –, ami szerinte nem tett jót a pályázatok minőségének.

A szakember ugyanakkor fontosnak tartja, hogy a pályázatok elbírálásának kritériumait minden esetben hozzák nyilvánosságra, a tudományos elbírálás szempontjai ugyanis nem voltak nyilvánosak. „A továbbiakban ezt is nyilvánosságra kell hozni ahhoz, hogy a minőség és az egyenlő verseny biztosítva legyen” – jelentette ki.

Nem állandó magyar szerkesztőséggel dolgozik a kiadó

Az Erdélyi Tankönyvtanács ügyvezetője korábban aggályokat fogalmazott meg a tankönyvkiadás új rendszerével kapcsolatban, az RMPSZ munkacsoportja ezért törvénymódosító javaslatot nyújtott be többek között annak érdekében, hogy az egységes országos tankönyvkiadóban legyen magyar szerkesztő. Azonban nem kaptak arra vonatkozó visszajelzést, hogy a javaslataikat figyelembe vették volna. Az a javaslatuk azonban visszaköszön a törvényben, amely szerint a magyar nyelvű tankönyveket ezentúl nem kell románra fordítani az elbíráláshoz.

„Tudomásunk szerint nem állandó magyar szerkesztőséggel készül dolgozni a kiadó, hanem könyvenként magyar szakembereket kérnek fel a szerkesztői munkára. Ez is lehet egy működő lépés, de amíg nem zárul le az első új rendszerű tankönyvkiadási időszak, ezt nem tudhatjuk. Ha ezt a rendszert hosszú távon szeretné működtetni a minisztérium, akkor érdemes lenne állandó testületekben gondolkodni” – érvelt a szakember.

Lesz-e magyar tankönyv a magyar gyerekek kezében?

Az új törvény értelmében tehát a sajátos magyar tankönyveken kívül úgy kerülhet magyar nyelvű tankönyv a magyar gyerekek kezébe, ha:

  • országos alaptankönyv lesz a magyar tankönyvíró által kidolgozott kéziratból;
  • időben elkészül a magyar fordítás a román nyelvű országos alaptankönyvekből;
  • ha külföldről importálnak tankönyveket.

Köllő Zsófia szerint kevés az esély arra, hogy a magyarul készült kézirat országos alaptankönyvvé váljon, ugyanis nem az eredetit, hanem ennek román fordítását mérettetik meg az eredetileg román nyelven megírt tankönyvtervezetekkel.

Ugyanakkor elmondta, a román tankönyvek magyar fordításai nem készültek el a szabadpiaci rendszerben. „A pontos okát a rendszeren kívülállóként nem sikerült megfejteni, a kiadók és a hivatalos szervek egymásra hárították a felelősséget” – magyarázta. Hozzátette, a korábban, magánkiadóknál megjelent tankönyvek fordításainak utólagos elkészítése a szerzői jogok miatt lesz nehéz. „Az új rendszerben csak akkor lehet garantálni ezek elkészülését, ha az EDP (Didaktikai és Pedagógiai Kiadó) számol a kisebbségek tankönyvigényével, és kialakítja a fordítások elkészülésének módszertanát, ami az előző rendszerbe egyáltalán nem volt »belekódolva«” – figyelmeztetett.

A külföldről importált tankönyvek lehetőségéről pedig úgy fogalmazott, ez már egy 2005-ös rendeletben is szerepelt, azonban a módszertan szerint nem járható út. „Eszerint a CNEE (Országos Értékelési és Vizsgaközpont) által meghirdetett központi pályázaton kell indulnia minden szerzőnek. Pedig az importálás több, kis példányszámú, és ezért az érdeklődés fókuszába nem kerülő tantárgy esetében jelenthetne megoldást, példaként említhetünk egyes szaktantárgyakat vagy a különböző felekezetek tankönyveit” – fogalmazott.



HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X