• 2018. november 14., szerda
    Aliz
  • Kolozsvár
    • -4°
      Csíkszereda
    • Székelyudvarhely
    • -4°
      Gyergyószentmiklós
    • Székelykeresztúr
    • Kovászna
    • Kézdivásárhely
    • -4°
      Barót
    • -1°
      Sepsiszentgyörgy
    • 10°
      Arad
    • Gyulafehérvár
    • 11°
      Nagyvárad
    • Beszterce
    • Déva
    • Nagybánya
    • Marosvásárhely
    • Zilah
    • Szatmár
    • Nagyszeben
    • 10°
      Temesvár
    • -1°
      Brassó
    • Bukarest
  • 1 EUR = 4.6599 LEI
    • 1 USD = 4.1469 LEI
    • 1 GBP = 5.3479 LEI
    • 100 HUF = 1.4438 LEI

Még egy hétig figyelik a fogasfarkú szöcskék vonulását Hargita megyében


-A A+

Még mindig tart Hargita megye egyes vidékein a fogasfarkú szöcskék szokatlan mértékű elterjedése, azonban a megelőző intézkedéseknek köszönhetően valamelyest csökkent a számuk. Továbbra is Gyergyószárhegy, Gyergyóditró és Gyergyóújfalu a leginkább érintett települések. 

A szöcskék két héttel ezelőtt jelentek meg Gyergyószéken, illetve Kápolnásfalu határában és a Homoród völgyében. Utóbbi terület inkább erdős, így onnan nem érkezett panasz és nem igényeltek permetezést sem, azonban a gyergyói gazdák körében kisebb riadalmat keltett a szöcskék inváziószerű megjelenése.

Kíméletes vegyszert használtak

A Hargita Megyei Prefektusi Hivatal szóvivője, Adrian Pănescu arról tájékoztatta a Maszolt, hogy a mintegy 2000 hektárnyi elárasztott területből mindössze 25 hektárt permeteztek le, figyelve arra, hogy olyan szert használjanak, amely nem ártalmas a többi élőlényre, elsősorban a méhekre és madarakra.

„Az első permetezés után egy héttel egy újabb 5-6 hektáros sávot permeteztünk le Szárhegy határában annak érdekében, hogy a szöcskék ne haladjanak tovább a bevetett mezőgazdasági területek felé. A vegyszer körülbelül másfél nap alatt fejti ki a hatását. A szöcskék megjelenésétől számítva 21 napig a mezőgazdasági igazgatóság felügyelet alatt tartja a területet, tehát még egy hétig jelen lesznek, és szükség esetén újra beavatkoznak” – részletezte a prefektusi szóvivő.

Hargita megyében használják a legkevesebb permetezőszert

A Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság egyik név nélkül nyilatkozó munkatársától megtudtuk, hogy ritkán fordul elő az, hogy ilyen mértékben megjelennek a fogasfarkú szöcskék, ezért még szakirodalom sem igazán született a hasonló helyzetek kezelésével kapcsolatban. A gazdák igényelték a permetezést, és a mezőgazdasági igazgatóság megtette a szükséges lépéseket.  

„Az idei szöcskejáráshoz több körülmény is hozzájárul: tavaly nagy volt a meleg, gyenge volt a tél, már április elején megérkezett a nyárias időjárás, továbbá a március végi hirtelen fagy több gólyát is elpusztított a térségben. Ha ezután is hasonló időjárási körülmények lesznek, akkor a következő évben még nagyobb gradációra számíthatunk. A permetezéskor figyeltünk arra, hogy olyan vegyszert alkalmazzunk, amely nem káros a méhekre, ezért a méhészek köszönetet is mondtak nekünk. Ezt a szert egyébként ők maguk is használják, ezzel irtják ugyanis a kaptárak kártevőit” – mutatott rá a mezőgazdasági szakember.

A szöcskék kártevésével kapcsolatban kijelentette, hogy sajnos valamilyen mértékben a vetett mezőgazdasági területeken is (krumpli, uborka, káposzta, lucerna) megjelentek a rovarok, nem csak a kaszálókon. De egyébként utóbbiakon jelentős kárt okozhatnak, egy hektáron akár kettő-négy tonna széna is kárba veszhet. Ugyanakkor a madarak jelenléte áldásos, hiszen a fogasfarkú szöcskét szívesen elfogyasztják.

A szakember hangsúlyozta, hogy a kíméletes vegyszerrel az érintett területek kevesebb mint 10 százalékát permetezték le, és érdekességként hozzátette, hogy Hargita megye egyébként is az ország egyik leginkább vegyszermentes megyéje: a mezőgazdasági terültek 88 százalékát nem permetezik évek óta. Ezzel szemben Magyarországon és Csehországban védett állat a fogasfarkú szöcske, ott azért nem tudnak így elszaporodni, mert minden lehetséges területet megművelnek, a szöcskék által kedvelt búvóhelyeket, az út menti árkokat rendszeresen kaszálják, és a permetezés is bevett eljárás arrafelé.

Láthatóan csökkent a szöcskék jelenléte 

Gyergyószárhegy polgármestere, Danguly Ervin közölte, hogy a szöcskék száma láthatóan csökkent az utóbbi napokban. A érintettek azt tapasztalják, hogy a szöcskék folyamatosan vonulnak, így arra már időben figyeltek, hogy a (prefektusi szóvivő által is említett) sávos permetezést ott hajtsák végre, ahol a vetett kultúrák találhatóak.

„Fontosnak tartottuk a megelőzést, hiszen a gazdák számára jelentős kárt okozott volna, ha a krumplit, répát és különösen a káposztát megtámadták volna. Szerencsére most hűvösebbre és esősebbre fordult az időjárás, így a szöcskék is elhúzódtak” – mondta a káposztatermesztéséről híres falu polgármestere.

Puskás Elemér, Gyergyóditró elöljárója elmondta, hogy már a szöcskék megjelenésének idején sikerült a terjedésüket megfékezni a község közigazgatási területén kívül.

„Permetezéssel értük ezt el, a szöcskék Szárhegy felől érkeztek Ditró irányába. Jelen pillanatban a falu határában egészséges rétzajt lehet hallani, ez is bizonyítja, hogy a rovarirtással nem pusztítottuk el az élővilágot” – jegyezte meg a polgármester. Hozzátette, azért avatkoztak be ilyen gyorsan, mert a falu szélén található vendéglőt két héttel ezelőtt, csütörtökön teljesen elárasztották a rovarok, ez pedig aggodalomra adott okot.

147 éve dokumentáltak először szöcskejárást Gyergyóban

A fogasfarkú szöcske „tetemes számban” történő elszaporodását 1871-ben jelezték először „Ditró és Szárhegy erdélyi (csík-széki) községek határában”, ugyancsak májusban (Természettudományi Közlöny, 1872). Ez volt egyben az első dokumentált eset, amikor erről az Európa-szerte elterjedt fajról feljegyezték, hogy tömeges elszaporodásra (ún. gradációra) képes. Az 1890-es évek elején Kolozs-, Szatmár- és Csík vármegyékben, Felvidéken és Sopron környékén, Kolozs megyében 1948-ban szaporodott el tömegesen, ugyanekkor Nyugat-Magyarországon is gradációja volt. Azóta a Kárpát-medencében nem dokumentálták, jelezték ennek a fajnak a tömeges megjelenését – közölte tanulmányában Máthé István (Sapientia EMTE, Csíkszereda) és Puskás Gellért (Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest) biológus.

Pete alakban telelnek át, általában március végén jelennek meg a lárvák, amelyek öt vedlés után érik el a felnőtt kort és főképpen májusban – júniusban aktívak. Hegyvidéken a fejlődés későbbre tolódhat és nyár végéig is elhúzódhat. A kifejlett egyedek hossza 24-42 mm, szárnyuk rövid, nem tudnak repülni. Többnyire zöld színűek, gradáció esetén gyakoriak a tarka, sötétebb színű egyedek.

Kétszikű növényekkel táplálkoznak, ritkán kisebb rovarokat is megesznek. Gradáció esetén előfordulhat, hogy károkat okoznak kaszálókon és legelőkön, ritkán gabonaföldeken vagy takarmányrépában, káposztában, burgonyában, lucernásban, lóherésben.

Egy nőstény fogasfarkú szöcske legfeljebb 40-60 tojást tesz le néhány milliméter mélyre a kaszálók, legelők talajába. A petéi többnyire 1-3, kivételesen akár 4-5 évig is átmeneti nyugalmi állapotban (ún. diapauzában) maradhatnak a talajban. Általában a talajban lévő peték nem egyszerre, hanem kisebb-nagyobb mennyiségben kelnek ki az egymást követő években. Bár egyértelműen nem ismert, hogy pontosan milyen környezeti tényezők váltják ki a tömeges elszaporodást, de korábbi megfigyelések szerint a peték nagy számban való kikelésének kedvez az enyhe tél, elárasztásnak kitett folyó- vagy patakpart, tavaszi szárazság.

Már a XIX. századi szöcskejárások idején megemlítik, hogy ezeken a területeken nagy számban jelentek meg madarak, főként seregélyek, pásztormadarak, csókák, varjak, és a legtöbb madárfajjal együtt „féktelen szöcskelakomába” kezdtek. A mostani szöcskejárásos területeket is sokfele ellepték a madarak, közülük nagy tömegben jelentek meg Gyergyóújfalu környékén az amúgy vidékünkön ritka nyári vendégnek számító, rózsaszínes-feketés tollazatú pásztormadarak (Pastor roseus). Ez a madárfaj elsősorban sáskákkal és szöcskékkel táplálkozik, innen ered a sáskamadár népies nevük is.



HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X