• 2018. május 27., vasárnap
    Hella
  • 28°
    Kolozsvár
    • 20°
      Csíkszereda
    • 26°
      Székelyudvarhely
    • 18°
      Gyergyószentmiklós
    • 26°
      Székelykeresztúr
    • 19°
      Kovászna
    • 19°
      Kézdivásárhely
    • 20°
      Barót
    • 18°
      Sepsiszentgyörgy
    • 28°
      Arad
    • 28°
      Gyulafehérvár
    • 22°
      Nagyvárad
    • 19°
      Beszterce
    • 21°
      Déva
    • 27°
      Nagybánya
    • 27°
      Marosvásárhely
    • 27°
      Zilah
    • 27°
      Szatmár
    • 27°
      Nagyszeben
    • 27°
      Temesvár
    • 18°
      Brassó
    • 25°
      Bukarest
  • 1 EUR = 4.6288 LEI
    • 1 USD = 3.9524 LEI
    • 1 GBP = 5.2780 LEI
    • 100 HUF = 1.4479 LEI

Fontos európai intézmény ülésezik hamarosan Bálványoson


-A A+

Erős hazai ellenszélben szervezik május 30. és 31. között a háromszéki Bálványoson, az Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusa önkormányzati bizottságának ülését – mutattak rá csütörtöki sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatón a háromszéki elöljárók.

Grüman Róbert, a Kovászna megyei tanács alelnöke, a több mint 500 európai régió önkormányzati képviselőjét tömörítő európai bizottság alelnöke elmondta, hogy tavaly októberben született a döntés, hogy Bálványoson szervezik az ET önkormányzati kongresszusi bizottság kihelyezett ülését, amelynek kiemelt témája a kisebbségi nyelvhasználat az európai helyi és regionális önkormányzatokban.

Ugyanakkor a 47 európai ország képviselőinek részvételével sorra kerülő háromszéki konferencia egy új, kisebbségi nyelvhasználatról szóló jelentés kezdete is lesz, mondta Grüman Róbert, aki szerint a rendezvény megvalósulását a romániai küldöttség vezetője, a Prahova megyei tanács alelnöke próbálta megakadályozni – ezekről a kihelyezett bizottsági ülést követően részletesen is beszámolnak majd, ígérik a háromszéki önkormányzati vezetők.

A sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatón jelen lévő Vincze Lóránt, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) elnöke emlékeztetett, hogy tavaly a román kormány hasonló módon próbálta elszigetelni és elutasítani a kolozsvári FUEN - kongresszust. „Az Európai Unió több tagállamában megfordulnak hasonló fórumok, és normális kellene legyen, hogy az Európa Tanács egy szervezete nálunk is megjelenik. Romániában, viszont nem látják szívesen az ilyen rendezvényeket, mert felvetnek kényes és kellemetlen kérdéseket”, mutatott rá Vincze Lóránt. Hozzátette: az európai közemberek nem is értik, hogy mi a baja egy államnak, azzal, hogy a területén élő kisebbségek felvetik a helyzetük javítását célzó problémákat, hiszen a többség érdeke lenne, hogy a nemzeti kisebbségek jól érezzék magukat az adott országban. A FUEN elnöke rámutatott: Európában sok helyen vannak még gondok a kisebbségek életében. Az Európai Unió sok más típusú kisebbség helyzetére figyel, de nem foglalkozik az őshonos kisebbségekkel, ezért született meg a Minority Safe Pack az őshonos kisebbségek jogegyenlősége is az unió témái közé kerüljön.

A háromszéki önkormányzat elnöke, Tamás Sándor elmondta, hogy a bálványosi eseményre meghívták a miniszterelnök asszonyt és a külügyminisztert is. „Nincs takargatnivalónk és világosak a céljaink. Azt szeretnénk, hogy Székelyföldön a román mellett a magyar is legyen hivatalos nyelv. Ezt a célt korábban is megfogalmaztuk és nemzetközi dokumentumok is javasolják Románia számára. Az ehhez vezető egyik eszköznek tekintjük az ET önkormányzati kongresszusa bizottsági ülését”, mutatott rá a háromszéki tanácselnök, aki szerint a bálványosi konferencia szervezése 50 000 euróba kerül, amelyből 10 000 eurót áll a háromszéki önkormányzat, a többit az Európa Tanács fedezi.

A bálványosi rendezvény célja, hogy a 47 európai ország önkormányzati képviselőit tájékoztassák arról, hogy Románia kettős mércét alkalmaz. Teszi ezt külföld irányába is, amikor azt mutogatják, hogy milyen előrehaladott a kisebbségek helyzete, miközben a gyakorlat egészen mást mutat. Másrészt tapasztaljuk, hogy országon belül számos esetben is kettős mércét alkalmaznak. Tamás Sándor szerint az elmúlt 99 év tapasztalata, az, hogy ahogy a többség szeretné, hogy éljünk, az nekünk a vesztünket jelentené. A háromszéki politikus emlékeztetett, hogy Európában több helyen működik és természetes, hogy több hivatalos nyelv is létezik az országban vagy egyes régiókban. Ezzel szemben Romániában az alkotmány lehetőséget teremt a kisebbségi nyelvek használatára, de a vonatkozó törvények nem egyértelműek, vagy pedig nem is lépnek életbe, mivel nem készítik el az alkalmazási módszertant. Ilyen például az a jogszabály, amely az egészségügyi és szociális intézményekben kötelezővé teszi az anyanyelv használatot, de nem alkalmazható, mert a szakminisztérium nem készítette el a végrehajtó rendelkezéseket. Probléma még, hogy a nyelvhasználatot biztosító törvények nem írnak elő szankciókat is arra az esetre, ha az előírásokat nem alkalmazzák. Gondot jelent továbbá, hogy nincs többletforrás rendelve a kétnyelvűséget biztosító rendelkezésekhez.

„Románia közép-európai ország. Erdély száz éve Románia része. Erdélyben ezer éve élnek magyarok, sajnos az európai emberek döntő hányada ezt a három alap információt sem tudja rólunk” – állapította meg a sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatón Horváth Anna. Az RMDSZ önkormányzati alelnöke szerint a bálványosi fórum jó lehetőség információt közölni magunkról, illetve a nyelvi jogaink hiányáról olyan embereknek, akik keveset tudnak rólunk, de arra is lehetőség, hogy nemzetközi jó példákat megismerve, mások tapasztalataiból tanuljunk.

Horváth Anna szerint a romániai magyar közösség gondjainak egy részét felsorolta Tamás Sándor, de ezek mellett egyik legfőbb problémánk, hogy Romániában a kisebbségi és nyelvi jogok esetlegesek, ezek elfogadtatása és alkalmazása mindig a többség kénye-kedvétől és a politikai kontextustól függ. Az elmúlt években az „egyet előre, kettőt hátra” folyamatnak lehettünk részesei. Az RMDSZ önkormányzati alelnöke szerint a bálványosi konferencia során olyan nemzetközi véleményformálókat tudnak maguk mellé állítani, akik zászlóvivői lehetnek a törekvéseinknek. A Minority SafePack is azt a célt szolgálja, hogy az esetlegességet felszámolva, az uniós ajánlások szintjéről a kötelező jogi felelősség szintjére emeljék az európai kisebbségi és nyelvi jogokat, mondta Horváth Anna. Hozzátette: mindez szemléletváltást jelent, amely szerint az elmúlt száz év és a történelem siratása helyett a következő száz évre koncentrálnak, hogy olyan jogi kereteket alakítsanak ki, amelyek szavatolják, hogy gyerekeink és unokáink is ugyanilyen közösségként élnek majd Erdélyben és Székelyföldön.

HIRDETÉS









EZT OLVASTA MÁR?

X