Kelemen Hunor: az Erdély területén élő románok ma nyitottabbak a kisebbségek irányába
  • 2018. augusztus 15., szerda
    Mária
  • 27°
    Kolozsvár
    • 25°
      Csíkszereda
    • 30°
      Székelyudvarhely
    • 23°
      Gyergyószentmiklós
    • 30°
      Székelykeresztúr
    • 25°
      Kovászna
    • 26°
      Kézdivásárhely
    • 25°
      Barót
    • 25°
      Sepsiszentgyörgy
    • 31°
      Arad
    • 27°
      Gyulafehérvár
    • 31°
      Nagyvárad
    • 24°
      Beszterce
    • 24°
      Déva
    • 30°
      Nagybánya
    • 28°
      Marosvásárhely
    • 30°
      Zilah
    • 30°
      Szatmár
    • 28°
      Nagyszeben
    • 31°
      Temesvár
    • 25°
      Brassó
    • 30°
      Bukarest
  • 1 EUR = 4.6567 LEI
    • 1 USD = 4.0594 LEI
    • 1 GBP = 5.1905 LEI
    • 100 HUF = 1.4423 LEI

Kelemen Hunor: az Erdély területén élő románok ma nyitottabbak a kisebbségek irányába


-A A+

Nem hiszem, hogy Románia problémái megoldódnának kizárólag gazdasági növekedéssel, vagy modernizálással. Jövőkép és őszinte beszéd hiányában nem lehet továbblépni, haladni és fejlődni – hangsúlyozta Marosvásárhelyen, a Dr. Bernády György Közművelődési Alapítvány centenáriumi évről szóló szemináriumán Kelemen Hunor.

Az utolsó nagy cél és projekt, amelyben a társadalom körében többnyire egyetértés volt, az a NATO-hoz és az Európai Unióhoz való csatlakozás. Azóta sem létezik hosszú távú tervezés, a politikai osztály nem tud egy asztalhoz ülni, nem tudnak megegyezni egy autópálya nyomvonalában, de a román-magyar kapcsolatok rendezésére sincs terve Romániának – taglalta előadásában az RMDSZ elnöke. Kifejtette: az sem igaz, hogy modellértékű a kisebbségvédelem Romániában. Ez csakis akkor válik igazsággá, ha maguk a kisebbségi közösségek állítják.

„Ha viszont igaz a román diplomácia állítása, akkor mégis miért gátolja Románia a Minority SafePack európai polgári kezdeményezést, miért akarnak felszámolni egy magyar iskolát?” – tette fel újra a kérdést Kelemen Hunor.

Rámutatott, az RMDSZ már tavaly javasolta a jövőről szóló párbeszédet a társadalom különböző csoportjaival: politikusokkal, újságírókkal, történészekkel, véleményformálókkal. A közös tervek és célok megbeszélése ugyanis fontosabb a múlt felidézésénél. Az őszinte beszédnek nincs alternatívája, és ennek hiányában a tartós építkezés sem elképzelhető – nyomatékosított.

A 2018-as esztendőhöz fűzött elvárások kapcsán elmondta: száz év után is meg akarják őrizni közösségi identitásukat a magyarok, versenyképes és továbbra is erős közösségként akarnak élni a szülőföldön. Ehhez pedig hosszú távú intézményesített megoldásokra van szükség, amelyeket parlamenti úton és eszközökkel akar megszerezni az RMDSZ. „A románoknak is őszintén kell elmondaniuk, milyen elvárásokat fogalmaznak meg a magyarokkal szemben, de közösen kell megfejtenünk azt is, hogyan ütik fel a fejüket a különféle előítéletek olyan fiatalokban, akiknek semmi közük a kommunizmus időszakához” – tette hozzá Kelemen Hunor.

Megemlítette azt is, hogy átfogó közvélemény-kutatást végzett a Szövetség, amelyből kiderül, hogyan vélekedik az együttélésről a többségi társadalom és a magyar közösség. 28 év után az Erdély területén élő románok nyitottabbak a magyarok és a kisebbségi közösségek irányába, legyen szó közigazgatási anyanyelvhasználatról, oktatásról, kultúráról vagy azokról az intézményekről, amelyek az identitás-megőrzést biztosítják: „az erdélyi politikusok esetében a helyzet változatlan. Ők azok, akik továbbra sem mernek előrelépni, változtatni, ha a magyar közösség jogbővítéséről van szó. A Regátban nagyobb bizalmatlanságról beszélhetünk a társadalom körében, de nyugodtabb, nyitottabb megközelítésről, ami a politikusokat illeti. A különböző autonómiaformákat – amelyek sosem az elszakadásról szólnak – pedig egy régióban sem fogadják el a többségi állampolgárok” – részletezte a közvélemény-kutatáson alapuló tapasztalatait Kelemen Hunor.

A törvényeket nagyon sok esetben nem tartják be, a megszerzett jogokat visszavonják, érvényesítésüket akadályozzák, nagyon sok esetben nem politikai, nem parlamenti eszközökkel. Ilyen értelemben egyfajta visszafejlődést tapasztalnak a 2007-es európai uniós csatlakozást megelőző időszakhoz képest a romániai magyarok – összegzett a szövetségi elnök, megemlítve a marosvásárhelyi római katolikus iskola és a MOGYE esetét.



HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X