• 2018. október 20., szombat
    Vendel
  • 17°
    Kolozsvár
    • 11°
      Csíkszereda
    • 15°
      Székelyudvarhely
    • Gyergyószentmiklós
    • 15°
      Székelykeresztúr
    • 12°
      Kovászna
    • 11°
      Kézdivásárhely
    • 11°
      Barót
    • 11°
      Sepsiszentgyörgy
    • 16°
      Arad
    • 15°
      Gyulafehérvár
    • 16°
      Nagyvárad
    • 12°
      Beszterce
    • 12°
      Déva
    • 15°
      Nagybánya
    • 16°
      Marosvásárhely
    • 15°
      Zilah
    • 15°
      Szatmár
    • 13°
      Nagyszeben
    • 17°
      Temesvár
    • 11°
      Brassó
    • 18°
      Bukarest
  • 1 EUR = 4.6669 LEI
    • 1 USD = 4.0761 LEI
    • 1 GBP = 5.3090 LEI
    • 100 HUF = 1.4425 LEI

Székelyföldön is bűncselekményre kényszeríti a kormány az iskolákat


-A A+

Bűncselekményre kényszeríti a kormány az iskolákat azzal, hogy nem hagy jóvá annyi pénzt az oktatási intézményeknek, amelyből teljes mértékben fedezni lehetne a megemelt béreket - erősítette meg megkeresésünkre a Hargita megyei tanfelügyelőség. A csíkdánfalvi Petőfi Sándor Szakközépiskola igazgatója, Kajtár Csaba elmondta, tisztában van azzal, hogy az iskola bármelyik alkalmazottja perbe foghatja az intézményt, amiért nem utalják át időben a társadalombiztosítási hozzájárulásokat.

Bűncselekményt követ el a munkaadó azzal, ha nem utalja át időben a bérek után a társadalombiztosítási hozzájárulásokat - mondta a Maszolnak a Kovászna megyei munkafelügyelőség vezetője, Ördög Lajos. Emlékeztetett, azzal, hogy január elsejétől a kormány teljes mértékben átruházta a társadalombiztosítási járulékok fedezését a munkavállalóra, a munkaadónak kötelessége azonnal utalni a járulékokat az államnak. "Eddig kihágásnak minősült, ha a munkaadó nem utalt. Január elsejéig a társadalombiztosítási járulékok körülbelül felét a munkaadó, és felét a munkavállaló fedezte. Most, hogy ez teljes mértékben a munkavállalóra hárult át, a munkaadó már a munkavállaló pénzével játszik, azaz az alkalmazott magántulajdonával él vissza, ha nem utalja időben a járulékokat" - hangsúlyozta Ördög Lajos.

Az iskolák igyekeztek törleszteni az adósságaikat

Mint arról már korábban beszámoltunk, a kormány márciustól húsz százalékkal emelte meg a tanügyben dolgozók fizetését, ám a többletkiadást nem mindenhol fedezi a fejkvóta alapján kiszámolt minisztériumi finanszírozás. A Hargita megyei tanintézmények közül hat iskola küszködik a fenntartáshoz szükséges alacsonyabb költségvetéssel. A hat Hargita megyei iskola 30-40 százalékkal kap kevesebb finanszírozást az államtól, mint amennyire szüksége lenne többek között a megemelt bérek miatt.

A kevés pénz ellenére az alkalmazottak nettó bérét minden tanintézmény biztosította eddig úgy, hogy a társadalombiztosítási járulékokat nem fizették be teljes egészében az államkasszába. Görbe Péter Hargita megyei főtanfelügyelő a Maszolnak elmondta, az iskolák vezetősége tisztában van azzal, hogy ezzel bűncselekményt követnek el, és akár azt is kockáztatják, hogy a munkavállaló bepereli őket. Ugyanakkor hozzátette, eddig szerencséjük volt, mert ha az utolsó pillanatban is, de a minisztérium minden hónapban utalt annyi többletpénzt, amiből végül sikerült minden járulékot kifizetni.

Az áprilisi bérek és járulékaik kifizetéséhez szükséges hiányzó összeg kiutalásáról éppen kedden tájékoztatta a tanfelügyelőséget a minisztérium. „Ebben a hónapban a minisztérium maradéktalanul megadta azt az összeget, amit kértünk. Persze ezt minden hónapban ugyanígy el kell játszani, tehát a helyzet messze nincs megoldódva. Tudomásom szerint mindegyik iskola kifizette a bérek járulékos költségeit, ha egy-egy iskolának van is 100-150 lej elmaradása, azt a hitelutalványozó kifizeti maga. De eddig szerencsére nem merültek fel törvényszegési gondok” – magyarázta a főtanfelügyelő.

Hozzátette, sok szempontból igazságtalan a fejkvótás rendszer, hiszen vannak olyan nagy létszámú, jól teljesítő iskolák, amelyeknek többet utalnak, mint amennyire feltétlenül szükségük lenne, míg mások alig kapnak többet a szükséges felénél. A tanfelügyelőség ezt két módon is próbálja ellensúlyozni. Egyrészt a beérkező pénzeket úgy csoportosítják át, hogy a kevesebb pénzre jogosult iskolák többletben részesülnek abból az összegből, amelyet a jól teljesítő, nagy létszámú iskoláknak szántak eredetileg. Másrészt – „hogy a minisztérium is lássa bennünk a jó szándékot” – javaslatot fogalmaztak meg még áprilisban, hogy hol és mennyi állást kellene megszűntetni a megye iskoláiban a költségek lefaragásához.

„Ezt a legtöbb iskolában úgy oldották meg, hogy néhány alkalmazottat részmunkaidőben foglalkoztatnak ezentúl, illetve, ha valaki időközben elment nyugdíjba, annak az állását nem hirdették meg újra. Továbbá tisztáztuk a munkaviszonyokat, ugyanis sok tanár órabérért cserébe pluszba is dolgozik, ezen a téren pedig voltak csúszások. Esetükben a könyvelők és titkárok nagyobb figyelmet fordítanak arra, hogy hány óradíjas pluszórát hagynak jóvá, illetve, hogy tényleg annyit is fizessenek ki, amennyit a pedagógus ledolgozott” – részletezte a főtanfelügyelő.

Patthelyzetben érzik magukat a tanintézmények

A csíkdánfalvi Petőfi Sándor Szakközépiskola egyike azon tanintézményeknek, amelyeknek a fejkvóta alapján kiszámolt költségvetése alig fedezi a valós igények 70 százalékát. Az elmúlt öt évben körülbelül 60 százalékkal csökkent az iskola diáklétszáma, ez leépítésekhez vezetett. Kajtár Csaba igazgató portálunknak elmondta, tudatában vannak, hogy az alkalmazott perbe foghatja az iskolát, ha nem fizetik ki időben a bérek utáni társadalombiztosítási járulékokat.

„Ettől függetlenül nem lehet tudni pontosan, hogy mi a megoldás, de igazságtalan, hogy ezt nekünk kell megkeresnünk, pedig nem mi okozzuk a problémát. Aggasztó, hogy soha nem tudjuk előre, hogy mi lesz a következő hónapban. Én is kedden tudtam meg a főtanfelügyelőtől, hogy a minisztérium jóváhagyott plusz pénzt az iskoláknak. Sajnos egyáltalán nincs rálátásunk arra, hogy mi történik odafenn, hogy születnek meg a döntések” – mutatott rá az intézményvezető.

Kajtár Csaba úgy tájékoztatott, hogy a tanfelügyelőség javaslata alapján egy teljes munkakört építettek le a Petőfi Sándor Szakközépiskolában: ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy két személy mostantól fél normában dolgozik. Az igazgató meglátása szerint ez a kényszerhelyzet minden alkalmazottal szemben méltánytalan: két ember az eddigi fizetésének a felét kapja, míg a többi alkalmazottnak kell elvégeznie a megszűnt álláshoz kapcsolódó feladatköröket, viszont ezért nem jár nekik többletjuttatás.

Feketén dolgozunk, ha nem utalják a járulékokat?

Amennyiben a munkaadó tudtunkon kívül mégsem utalja át az államnak a bérünk után a társadalombiztosítási járulékokat, attól még biztosítottak maradunk – mondta a Kovászna megyei munkafelügyelőség vezetője, Ördög Lajos. Amennyiben van egy érvényben lévő munkaszerződés, akkor a munkavállaló részesül ennek minden előnyéből – hangsúlyozta.

Hozzátette, amennyiben észrevesszük, hogy a munkaadó nem teljesíti a kötelességét, forduljunk a munkafelügyelőséghez. A munkaügyi felügyelőség kirendel egy ellenőrt, aki kivizsgálja az esetet, és eldönti: szükséges-e a bűntető-feljelentés. Mielőtt erre kerülne sor, kötelezheti a munkaadót, hogy záros határidőn belül utalja át a járulékokat. Amennyiben ez nem történik meg, jöhet az ügyészségi feljelentés. "Minden munkavállalónak azt tudom javasolni, hogy minden év végén kérjen egy igazolást arról, átutalta-e a megfelelő adókat, járulékokat a munkaadó. Most nincs munkakönyv, több és különböző helyeken lévő elektronikus adatbázisokban tartják nyilván az adatainkat, így egyáltalán nem árt, ha az éves igazolással igazolni tudjuk, mikor, hol és mennyiért dolgoztunk" - mondta a szakember.



HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X