Lehet, hogy a hétvégi óraátállítás lesz az utolsó?
  • 2018. szeptember 20., csütörtök
    Friderika
  • 27°
    Kolozsvár
    • 23°
      Csíkszereda
    • 27°
      Székelyudvarhely
    • 22°
      Gyergyószentmiklós
    • 27°
      Székelykeresztúr
    • 22°
      Kovászna
    • 23°
      Kézdivásárhely
    • 23°
      Barót
    • 23°
      Sepsiszentgyörgy
    • 27°
      Arad
    • 27°
      Gyulafehérvár
    • 28°
      Nagyvárad
    • 22°
      Beszterce
    • 22°
      Déva
    • 26°
      Nagybánya
    • 27°
      Marosvásárhely
    • 26°
      Zilah
    • 27°
      Szatmár
    • 26°
      Nagyszeben
    • 28°
      Temesvár
    • 23°
      Brassó
    • 24°
      Bukarest
  • 1 EUR = 4.6519 LEI
    • 1 USD = 3.9743 LEI
    • 1 GBP = 5.2505 LEI
    • 100 HUF = 1.4382 LEI

Lehet, hogy a hétvégi óraátállítás lesz az utolsó?


-A A+

Február végén iktatták a szenátusban azt a törvénytervezetet, amely véget vetne Romániában az óraátállításnak. Ezzel párhuzamosan az Európai Bizottság is elkezdte annak vizsgálatát, hogy szükség van-e a nyári időszámításra vonatkozó irányelvre. Lehet, hogy a hétvégi óraátállítás lesz az utolsó?

Február 26-án iktatták a parlamentben azt a törvénytervezetet, amely véget vetne Romániában az óraátállításnak. A javaslat támogatói között szerepel Vass Levente. Az RMDSZ-es képviselő elmondta, az óraátállítás egészségre gyakorolt hatása miatt látta el névjegyében a tervezetet.

A képviselő szerint jó hatással lenne az emberi szervezetre, ha most hétvégén, március 25-én nem kellene az órákat hajnali 3 órakor 4 órára állítani, mert ezzel veszíteni fogunk egy órát például az éjszakai alvás idejéből. „Egyértelműen bizonyított, hogy a kelet-európai zónában az órának a tavaszi előreállításával az alvás minősége, teljessége romlik. Átlagosan nyolc-kilenc százalékos romlást írnak le. Ezt az egészséges ember nem érzi meg, ám az idős betegek, a gyermekek szervezete már annál inkább. Nagyon sok időskori betegnél a felhalmozott alvásproblémák kardiológiai, szívérrendszeri, hormonális, neurológiai problémákat okoznak” – magyarázta Vass Levente, aki polgári foglalkozása szerint orvos.

Hozzátette, az alvási periódus mellett a kortizolszintre, a stresszhormonszintre is jó hatással lenne az átállítás leállítása. A magas kortizolszint fáradtsággal, fejfájással, menstruációs panaszokkal járhat.

A képviselő elmondta, mivel a nyári időszámításra vonatkozó uniós rendelkezést Románia is elfogadta, ezért a 2001-es irányelvet nem írhatja felül a román parlament, ám a benyújtott törvénymódosítás jó alkalom lesz a társadalmi vitára. Hozzátette, a jogszabályjavaslat átfutási idejét simán össze lehet hangolni azzal a döntéshozatali mechanizmussal, amelyre uniós szinten kerül sor.

Az uniós irányelv szerint a belső piac hatékony működéséhez fontos, hogy a tagállamok egységesen alkalmazzák a nyári időszámítást.

Mi indokolja még módosítást?

A szenátusban iktatott törvénymódosítás indoklása szerint a nyári időszámítás indokai ma már nem állják meg a helyüket. Az óraátállítást 1916-ban vezettek be az első világháborúval adódó gazdasági megszorítások miatt. Száz évvel ezelőtt úgy gondolták, hogy a nyári időszámítással villamos- és hőenergiát tudnak megspórolni. Az indoklás szerint ma már ezzel nem lehet jelentőset spórolni, sőt a tömegközlekedésben adódó menetrend-módosítások miatt az átállás zavart okoz, ráadásul az egészségre is káros. Az indoklás utal arra, hogy korábban az Európai Parlament állásfoglalásban kérte az irányelv kiértékelését.

Romániában a 20/1997-es kormányrendelettel vezették be a nyári időszámítást.

A lavina elindult?

Az Európai Parlament február végén szavazta meg azt az állásfoglalást, amelyben az évente kétszer esedékes óraátállítás szükségességének felülvizsgálatát kezdeményezte. Az állásfoglalást, amelyet Winkler Gyula EP-képviselő is megszavazott, 384 igen szavazattal, 153 ellenszavazattal, 12 tartózkodással fogadták el.

A dokumentum rámutat arra, hogy számos tanulmány sikertelenül próbálkozott meggyőző eredményt elérni a szabályozás előnyeit illetően, negatív hatásokat azonban rendre kimutattak az emberi egészségre nézve. Az EP-képviselők állásfoglalásukban felszólították az Európai Bizottságot, hogy végezzen alapos értékelést a nyári időszámításról szóló irányelvről, és szükség esetén tegyen javaslatot annak felülvizsgálatára.

Az Európai Bizottság január végén döntött arról, hogy információkat gyűjt arról, mi indokolhatja az óraátállításra vonatkozó irányelv módosítását. Az uniós bizottság tájékoztatása szerint a közlekedésre, az energiamegtakarításra és az emberi egészségre gyakorolt hatását mérlegelik.

Az óraátállítás kérdésének napirendre tűzését Finnország kezdeményezte.

Winkler Gyula is megszavazta

Megkeresésünkre Winkler Gyula elmondta, ő maga sem látja, hogy ma már milyen előnyei lennének az óraátállításnak. Emlékeztetett, hogy száz évvel ezelőtt abból a meggondolásból döntöttek emellett, hogy minél több gazdasági, ipari és egyéb tevékenységet lehessen természeten napfénynél megvalósítani. Így kevesebbet kellett a munkahelyek, lakások kivilágítására, fűtésére költeni. „Ha körülnézünk, ma a klimatizált, mesterséges fénnyel megvilágított munkahelyeken teljesen mellékes, hogy kint süt-e a nap, hogy van-e elég fény. Tehát ez az indok ma már, a 21. században nem áll fenn" - magyarázta Winkler.

Emlékeztetett: száz évvel ezelőtt elenyésző hatása volt a maihoz képest annak, hogy az időátállás miatt meg kellett változtatni a vonatok, a tömegközlekedés menetrendjét. Ma már az óriásivá duzzadt tömeg- és áruszállításnál komoly fennakadást okoz az évenkénti kétszeri átállás. "Minden évben a számítógépes rendszereket kell átállítani, mert hurcolunk magunkkal egy száz évvel ezelőtt bevett szokást. Ha megnézzük az akkori kor sajtóját, ez már akkor is vitákat okozott" - mondta a képviselő.

Hozzátette, az Európai Parlament arra kérte fel az Európai Bizottságot, hogy ennek a kérdésnek minden aspektusát vizsgálja meg, a cél az, hogy közös állásfoglalás alakulhasson ki az Unióban.

Mi a procedúra?

Információink szerint rendes jogalkotási eljárás szükséges, hogy az Unió lemondjon az óraátállításokról. A jogalkotási kezdeményezés joga az Európai Bizottságnál van, amely javaslatot nyújt be az Európai Unió Tanácsnak és az Európai Parlamentnek. A Tanács és a Parlament vagy első, vagy második olvasatban fogadhatja el a jogalkotási javaslatot.

Ha a két intézmény második olvasatban sem jut megállapodásra, akkor összehívják az egyeztetőbizottságot. Amennyiben az egyeztetőbizottságban kialakított szöveg mindkét intézmény számára elfogadható a harmadik olvasatban, akkor a jogalkotási aktust elfogadják. Amennyiben a jogalkotási javaslatot az eljárás bármelyik szakaszában elutasítanak, vagy a parlament és a tanács nem tud kompromisszumra jutni, akkor a javaslatot nem fogadták el és az eljárás véget ér.



HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X