Felmérés: mihez kezdenének érettségi után a Hargita megyei végzősök?
  • 2018. szeptember 25., kedd
    Eufrozina, Kende
  • Kolozsvár
    • Csíkszereda
    • Székelyudvarhely
    • Gyergyószentmiklós
    • Székelykeresztúr
    • Kovászna
    • Kézdivásárhely
    • Barót
    • Sepsiszentgyörgy
    • Arad
    • Gyulafehérvár
    • Nagyvárad
    • Beszterce
    • Déva
    • Nagybánya
    • Marosvásárhely
    • Zilah
    • Szatmár
    • Nagyszeben
    • Temesvár
    • Brassó
    • 12°
      Bukarest
  • 1 EUR = 4.6603 LEI
    • 1 USD = 3.9613 LEI
    • 1 GBP = 5.2120 LEI
    • 100 HUF = 1.4399 LEI

Felmérés: mihez kezdenének érettségi után a Hargita megyei végzősök?


-A A+

Hargita megye érettségi előtt álló középiskolás végzős diákjainak nagyobb hányada külföldön képzeli el a jövőjét, továbbá a többségük körében alacsony a vállalkozói kedv – ezekkel a hipotézisekkel készült az a kutatás, amelyet a Hargita Megye Fejlesztési Ügynöksége készített. A válaszadók csak a 2017/2018-as tanév tizenkettedikes diákjai voltak, és a hipotézisek nagyjából beigazolódtak.

A fejlesztési ügynökség munkatársai az adatokat Hargita megye négy régióra bontották le – Csík, Gyergyó, Udvarhely, valamint Maroshévíz és környéke –, így a kapott eredmények a térségenkénti eltéréseket is mutatják. Ráadásul ezt a felmérést már tavaly is elvégezték, ám az adatok nagyjából hasonlóak a két évfolyam esetében.

Összesen 2517 diák válaszolt a kérdésekre, 53 százalékuk lány, 47 százalék pedig fiú. Az első kérdés, amelyre válaszolniuk kellett az volt, hogy a középiskola után folytatnák-e a tanulmányaikat. Mindegyik térségben 60 százalék fölötti arányban szeretnének továbbtanulni, kiemelkedik a megye északi térsége, ahol a diákok 75,5 százaléka menne tovább valamilyen felsőoktatási intézménybe, az udvarhelyszékiek a legkevésbé érdekeltek ebben, náluk 62,4 százalék ez az arány.

A vállalkozói kedv mértékére vonatkozó kérdések alapján megint a maroshévízi és környékbeli diákok válaszoltak a legnyitottabban, 65,7 százalékuk indítana saját céget, a legkevésbé vállalkozókedvűek a gyergyószéki diákok: 49,4 százalékuk alapítana saját vállalkozást.

A fent említett két témát össze is vonták a felmérés készítői, kiszámolták, hogy az érettségi előtt álló diákok 53,9 százaléka a közeljövőben hozná létre a vállalkozását, 36,4 százalékuk előbb folytatná tanulmányait és csak azután vállalkozna, 63,6 százalékuk pedig nem szeretne továbbtanulni, azonban valamikor, a későbbiekben saját céget alapítana.

A többség külföldön képzeli el a jövőjét

A fejlesztési ügynökség munkatársai arra is kíváncsiak voltak, hogy közvetlenül a középiskola befejezése után ki mivel foglalkozna. Megyeszinten a válaszadók 4,5 százaléka azonnal bejelentkezne munkanélküli segélyért, 55,7 százalék folytatná a tanulmányait, 18,8 százalék munkát vállalna Romániában, 26,9 százalék pedig külföldön keresné a boldogulását.

A hazai munkavállalási szándék régiónkénti leosztásából kitűnik, hogy legkevésbé a csíkszékiek szeretnének a hazai munkaerőpiacon helyt állni, 15,7 százalékuk tenné ezt. A mérleg másik nyelvét az udvarhelyszékiek képezik, 22,7 százalék vállalna itthon munkát közvetlenül az iskola befejezése után. A külföldi munkavállalással kapcsolatban magasabb értékeket kapunk; a gyergyóiak vannak a legtöbben, akik azonnal külföldön dolgoznának – 28,8 százalék, míg a maroshévíziek és környékbelieknek csupán 15,7 százaléka hagyná el azonnal az országot. Kiderült az is, hogy azok közül, akik külföldre szándékoznak menni, 30,5 százalékuk már kapott is onnan munkaajánlatot.

Érdekes adat, hogy a Hargita megyei tizenkettedik osztályos diákok mindössze 12,3 százaléka nem ismer olyan személyt, aki külföldön dolgozik. 32,9 százalékuknak valamelyik családtagja vagy akár több is már külföldön él, 45,8 százalékuknak rokonaik, és 43 százalékuknak barátaik távoztak az országból.

Az érettségi előtt álló diákoktól gyakran megkérdezik, hogy látják, hol fognak élni tíz évvel később. A felmérésben is megkapták ezt a kérdést, és 52,9 százalékuk válaszolta azt, hogy Hargita megyében, 7,2 százalékuk Magyarországon, 24 százalékuk Románia más megyéjében, 15,9 százalékuk pedig más országban.

Azt is megkérdezték a diákoktól, hogy a jelen körülmények között véleményük szerint mekkora a megfelelő fizetés Hargita megyében, az összesített adatok szerint 2942 lej lenne az ideális nettó bér. Ezen a téren az udvarhelyszékieknek mérsékeltebb igényeik vannak, nekik 2392 lej már elegendő fizetés lenne, a maroshévíziek és környékbeliek ennél nagyra vágyóbbak, szerintük az ideális bér 3226 lej lenne.

Gondok vannak a nyelvtudással

A kérdőívekben a diákok idegennyelv-, valamint románnyelvismeretére is rákérdeztek: 6 százalékuk vallotta azt, hogy egyáltalán nem ismeri az ország nyelvét, 31,6 százalékuk kezdő szinten beszéli azt, 35,9 százalékuk haladó szintűnek ítélte meg nyelvismeretét, 26,5 százalékuk pedig nagyon jól beszéli a románt. Azok közül, akik egyáltalán nem ismerik az állam nyelvét, a legtöbben udvarhelyszékiek – 9,5 százalék. A gyergyószéki diákok 4,9 százaléka, a csíkszéki diákok 4,6 százaléka, a maroshévízi diákok 0,5 százaléka nem beszéli egyáltalán a román nyelvet.

Az angol nyelvet saját bevallásuk szerint a végzős diákok 9,2 százaléka egyáltalán nem ismeri, 41,6 százalék kezdő szinten, 38,5 százalék haladó szinten, míg 10,7 százalék nagy jól beszéli a világnyelvet. A legjobban a megye északi régiójának diákjai ismerik az angolt, 16,1 százalékuk beszéli azt felsőfokon, a gyergyószékieknek azonban csak 9,3 százaléka vallotta ugyanezt.

A német nyelv ismeretével kapcsolatban már szélsőségesebb adatok születtek, amelynek egyik oka az lehet, hogy egyre kevesebb iskolában tanítják a nyelvet. A Hargita megyei végzősök 42,5 százaléka ugyanis egyáltalán nem ismeri a nyelvet, 49,2 százalékuk kezdő, 7,4 százalékuk haladó, 1 százalékuk pedig nagyon jól beszéli a németet.

A Hargita Megye Fejlesztési Ügynöksége által készített felmérés eredményei nem sokban különböznek a 2016/2017-es tanév végzősei körében kapott következtetésektől. Tavaly a diákok 63,6 százaléka szeretett volna továbbtanulni az érettségi után, és 55,6 százalékuk saját vállalkozást indított volna. Ugyanakkor 28,2 százalékuk vállalt volna azonnal külföldi munkát, és 57,2 százalékuk gondolta úgy, hogy tíz év múlva is Hargita megyében fog élni.  



HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X