Ahol a tehetséggondozás zajlik – két éves a kolozsvári fiatalok tere

Díszvendégekkel, tortával és kerekasztal-beszélgetéssel ünnepelte második születésnapját a kolozsvári K+ közösségi tér szerdán, február 7-én. A közösségi tér két évvel ezelőtt nyitotta meg kapuit, fennállása óta több mint 100 saját rendezvénynek és több mint 180 befogadott rendezvénynek adott otthont, a helyszínen pedig több mint 7 ezer fiatal fordult meg. A teret a PONT Csoport és a Magyar Ifjúsági Központ működteti, főtámogatója Magyarország Emberi Erőforrások Minisztériuma.

„A K Plusz program és a K+ közösségi tér azt bizonyította be az elmúlt két évben, hogy szükséges és egyben lehetséges keretprogramokban gondolkodni” – jelentette ki Farkas András, a PONT Csoport társalapítója, aki szerint a projekt keretében egy együttműködési ökoszisztéma jött létre. Szívesen látna még több hasonló kezdeményezést, „ahol személyek és szervezetek túllépnek a megszokott kereteken, megismerik egymást, egymáshoz alkalmazkodnak”, mondta.

Talpas Botond, a Magyar Ifjúsági Központ képviselője köszöntőjében leszögezte, „ez a tér és a köré épült szervezetek közössége világosan látható lenyomata annak a pezsgésnek, amely Kolozsváron van”. A kolozsvári ifjúsági szervezetek és a K+ célja, hogy felkészítsék a magyar fiatalokat arra, hogy „a tudásukat, értékeiket a legügyesebben használják fel a jövőben”, mondta, majd név szerint is megköszönte mindazoknak, akik az elmúlt két évben dolgoztak a tér fejlesztésén.

A szerdai születésnapi ünnepség díszvendége Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyekért felelős államtitkára volt. Köszöntőbeszédében többek között arról beszélt, hogy a „K+ közösségi tér érti a fiatalok nyelvét, és tudja is beszélni azt, ez pedig komoly előrelépést jelent, hiszen a fiatalokhoz szólni nagy dolog”. Kiemelte, ő maga is követi a K pluszban zajló eseményeket, és az azokat övező érdeklődést.

Úgy vélte, a fiatalok esetében a közösség nagyon fontos, „az első, legelemibb közösség után, a család után a kamaszkorban és fiatal felnőttkorban a kortárs közösségek is nagyon nagy szerepet játszanak”. A közösséghez pedig fizikai értelemben vett terek kellenek, de teret kell engedni az alkotásnak, szellemiségnek, a közös alkotás lehetőségének is, fűzte hozzá. Az államtitkár ugyanakkor kifejtette, Magyarország minden megyeszékhelyén van egy hasonló közösségi tér. A K+ a „tiszteletbeli tagja” ennek a hálózatnak, és a legjobbak közé tartozik.

Az önkormányzat szintén támogatója a közösségi térnek. Oláh Emese alpolgármester úgy látja, a kincses város számára számos hozadéka volt annak, hogy 2015-ben Kolozsvár Európa Ifjúsági Fővárosa volt. „A K+ tér kezdeményezői szerencsére felismerték, hogy az ifjúsági főváros eszköz, amely katalizátor szerepét láthatja el, de azon túl is érdemes a fiatalokkal foglalkozni” – fogalmazott.

Borzási Sarolta, az Ifjúsági Főváros projekt koordinátora is megemlítette, hogy a közösségi tér a 2015-ös cím öröksége, ugyanazokat az értékeket, szellemiséget viszi tovább. „Tipikusan az a projekt, amiből több száz másik nő ki”, magyarázta, hiszen a K plusz a fiatalok találkozási helye, itt ötletelnek, fejlődnek.

Tehetséges fiatalok vannak, de kihívás támogatni őket

A születésnapi ünnepség kerekasztal-beszélgetéssel folytatódott ifjúsági szervezetek képviselőinek részvételével: a BBTE Mentor Klubot drd. Benedek István, a Gazdasági Tanácsadó Klubot (GTK) dr. Szász Levente, a Kolozsvári Magyar Diákszövetséget (KMDSZ) Lőrincz István Zoltán, a Kreatív Kolozsvár programot Balázsi-Pál Ágnes, a Magyar Ifjúsági Központot (MIK) Geréd Imre, a VIBE Kolit Rés Konrád-Gergely képviselte. Egyebek mellett kiderült, valamennyi szervezetben visszatérő probléma a finanszírozás kérdése.

Szász Levente, a GTK vezetője ismertette: a tanácsadó klub 2008-ban alakult, kis létszámú, jól fókuszált, az egyetemi képzést kiegészítő vezetőképző. Célja a felnövő erdélyi magyar vállalatvezetők kiképzése. A GTK-s diákok számos nemzetközi versenyen vettek már részt, például egy diáksereg a Harvardon képviselte Romániát egy esettanulmány-versenyen (a csapattal készült korábbi interjúnkat itt olvashatja). Elárulta, jelenleg a kanadai John Mollson School of Business versenyére készülnek, „amióta megalakultunk, ezen dolgozunk”, mondta. 

Geréd Imre egyebek mellett az Erdélyi Politikai Iskolát emelte ki, amelyet nagyon nagy érdeklődés övezett. Az előadássorozat képzéshétvégékből és e-learning tréningekből áll, a program 7 hónapot tart. Lőrincz István, a KMDSZ elnöke felszólalásában megemlítette, a szervezet a K plusz térnek köszönheti a mentorprogram jó működését, hiszen a KMDSZ-irodában helyszűkében vannak.

Balázsi-Pál Ágnes a Kreatív Kolozsvár programjairól beszélt, amelyek a vállalkozó vagy vállalkozni akaró fiatalokhoz szólnak. Eddig több mint 1 800-an fordultak meg a képzéseken, többen közülük ma már együtt dolgoznak, vagy közös céget alapítottak. A BBTE Mentor Klub képzéssorozata továbbá a munkaerőpiacon való elhelyezkedést segíti, például előadás- és tárgyalástechnika tréningeket tartanak – tájékoztatott Benedek István. Terveiről elmondta, jól működő alumni programot szeretnének kialakítani.

Rés Konrád-Gergely hangsúlyozta, nem gondolták volna, hogy a marosvásárhelyi VIBE Fesztivál keretében működő nappali előadások ilyen sikeresek lesznek, de az első kiadás azt bizonyította, ez a középiskolások és az egyetemisták hiánypoltó nyári találkozási pontja lett. Hozzátette, a fesztivál az évek folyamán kialakult partnerségek eredményeként született.

A szervezetek képviselői a nehézségekről is beszélgettek. Egyrészt a finanszírozás „kőkemény” kérdés, hangzott el, amivel valamennyien küszködnek. Valamiből fenn kell tartani az irodát, anyagi keret kell a programok megszervezéséhez, de a tanulmányi versenyen való részvételt is fedezni kell valamiből. Emellett felmerült még a szervezetek régi és új tagjai közötti kapcsolattartás hiánya, a stabilitás, a kiszámíthatóság és a vízió fontossága is. 

Kapcsolódók

banner_bcxvIA0Y_2.jpg

Kimaradt?