• 2018. június 18., hétfő
    Arnold, Levente
  • 23°
    Kolozsvár
    • 21°
      Csíkszereda
    • 25°
      Székelyudvarhely
    • 19°
      Gyergyószentmiklós
    • 25°
      Székelykeresztúr
    • 21°
      Kovászna
    • 22°
      Kézdivásárhely
    • 21°
      Barót
    • 20°
      Sepsiszentgyörgy
    • 25°
      Arad
    • 23°
      Gyulafehérvár
    • 23°
      Nagyvárad
    • 21°
      Beszterce
    • 19°
      Déva
    • 22°
      Nagybánya
    • 24°
      Marosvásárhely
    • 23°
      Zilah
    • 22°
      Szatmár
    • 22°
      Nagyszeben
    • 25°
      Temesvár
    • 20°
      Brassó
    • 26°
      Bukarest
  • 1 EUR = 4.6662 LEI
    • 1 USD = 4.0240 LEI
    • 1 GBP = 5.3310 LEI
    • 100 HUF = 1.4454 LEI

Több százan kísérték utolsó útjára Verestóy Attilát


-A A+

Szombaton délután eltemették Székelyudvarhelyen Verestóy Attilát, az RMDSZ volt szenátorát.

Református gyásszertartás szerint búcsúztatták el szombaton délután Székelyudvarhelyen a 63 éves korában elhunyt Verestóy Attilát. A temetésen a legmagasabb szinten képviseltette magát az RMDSZ, de a román pártok és magyarországi partnerek is lerótták végtisztességüket. Jelen volt Szili Katalin volt magyar házelnök, Claudiu Mandea, a szenátus alenöke, a román elnöki hivatal és a kormány képviselői.

Kelemen Hunor jelenlegi és Markó Béla volt szövetségi elnök is beszélt a gyászoló gyülekezetnek.  

Kelemen: semmilyen kérdéssel nem lehetett kizökkenteni

„Verestóy Attila halálára nem voltunk felkészülve. Felkészületlenül ért, mert az idő emberi mértéke szerint túl korán érkezett. Idő előtt! És mégis búcsúznunk kell, mert a halál előtt tehetetlenek vagyunk. Kicsik és kiszolgáltatottak” – fogalmazott Kelemen Hunor. A szövetségi elnök felidézte első találkozásaik egyikét, amikor „én rádiós újságíróként kérdeztem, az volt az egyértelmű benyomásom, hogy itt áll egy ember, aki pontosan tudja, hogy miről akar beszélni. És ahol a szavak a helyükön vannak, ott a gondolat is a helyén van, hisz nem is lehet másképpen. Határozott, céltudatos ember benyomását keltette, akit semmilyen kérdéssel nem lehet kizökkenteni, letéríteni az általa választott útról” – mondta Kelemen Hunor. Hozzátette: Verestóy Attilának határozott elképzelése van a dolgokról, célokat tűz ki, magáénak érzi a közösség céljait és értük képes csatába szállni a nap bármely szakában. 

„Kémikusi alapképzettségéből adódóan pontosan ismerte a helyes arányt, és tudta, hogy nem lehet és szabad mindent mindennel összekeverni. Erősen hitt abban, hogy Székelyföld jövője két tényezőtől függ: egyrészt a gazdasági talpra állástól, növekedéstől, lehetőségek megteremtésétől. Másrészt a magyar identitás megőrzésétől, ami mindenekelőtt intézményeket jelent. Ugyanazzal a lendülettel és elszántsággal láttuk harcba szállni kis és nagy ügyekért egyaránt: iskoláért, templomért, nagy beruházásokért, munkahelyekért, oktatási törvényért, bármiről is legyen szó. Soha nem tévesztette szem elől a célt, de határozottan állította és aszerint is cselekedett: nem csodavárásra van szükség, hanem a mindennapi ügyek megoldására, mert azok nélkül ama nagy cél sem lesz elérhető, sőt, egyre messzibbre kerül” – emlékezett az elhunytra kelemen Hunor. 

Felidézte Verestóy egyik legnagyobb erősségét, a román partnerekkel való tárgyalási képességét. „Ösztönösen érezte az egyes helyzeteket és kitartó volt. Tisztelték, mert tiszteletet nyújtott mindenkinek. Elsajátította azt a különleges tudást, ami nélkül Bukarestben nehéz eredményes politikai képviseletet végezni. Hatalmas energia feszítette, sokszor legyőzhetetlennek tűnt, bár ő pontosan tudta, hogy a politikában egy ember ereje semmire sem elegendő, és azt is pontosan látta, hogy a mi közös erőnk mikor és mire elegendő” – fogalmazott. 

Markó: 26 éves át voltunk padtársak

Markó Béla, az RMDSZ volt szövetségi elnöke felidézte beszédében Verestói György református püspököt, a néhai szenátor egyik ősét, aki Tündérországként írt Erdélyről. „Akik itt valamit alkottak, főként a politikában, azoknak szót kellett érteni Kelettel és Nyugattal, ismerniük kellett Róma és Bizánc nyelvét, tudniuk kellett tárgyalni ezzel is, azzal is, de közben ott kellett tartaniuk a kezüket minden pillanatban a kardmarkolaton. Bethlen Gábor példája máig nem vesztette érvényét errefelé” – fogalmazott Markó. 

„Most, hogy felidézem az RMDSZ alapításától közösen megtett utat, rá kell jönnöm, hogy minden bizonnyal Verestóy Attilával töltöttem a legtöbb időt együtt a politikában, padtársak voltunk úgymond a szenátusban huszonhat éven át, és azon kívül is együtt dolgoztunk a szövetség vezetőségében folyamatosan, igazán megismerhettük és kiismerhettük egymást. Különös érzés rájönni, hogy miközben körülöttünk annyi minden változott ezekben az évtizedekben, annyi kollégánk veszítette el a hitét a demokráciában és egy méltányos román-magyar együttélésben, Verestóy Attila tulajdonképpen emberként is, politikusként is ugyanolyan volt a legutóbbi években is, mint amikor fiatalon egy irdatlanul nehéz feladatra vállalkoztunk” – tette hozzá.

Indulatos, szenvedélyes, hol lelkes, hol keserű, sokszor nyers, de a legbonyolultabb helyzetekben is pillanatok alatt kiigazodó, nyugtalan székely emberként jellemezte Verestóy Attilát, aki nem adta fel, nem hagyta abba, nem veszítette el a reményt. „Sok szalmaláng ellobbant közben, sokan ijedtek meg a feladattól, és magukat mentegetve, megalkuvónak nevezték tovább hadakozó társaikat, akik a kezdeti sikertelenségek után is bíztak a változásban. Sok árulózást le kellett nyelniük azoknak, akik makacsul ragaszkodtak a párbeszédhez, és akik azt is tudták, hogy a politikai ellenfél vagy partner nyelvét, gondolkodását, érdekeit érteni kell ahhoz, hogy eredményt érjünk el, de itt, Verestóy Attilát búcsúztatva el kell mondanom, amit talán életében is többször kellett volna hangoztatni: hogy nélküle bizony kevesebbek lennénk, jogok és intézmények tekintetében is” – mondta Markó Béla.

A volt szövetségi elnök szavai szerint „van az égben is egy frakciója az RMDSZ-nek, még az első parlamentből, 1990 és 1992 közöttről ott ül Domokos Géza, Demény Lajos, Fazakas Miklós, Szabó Károly, Bárányi Ferenc, Borbély Ernő, Brendus Gyula, Podhrádszky László, Tokay György, Zonda Attila, kivan így is a frakcióalakításhoz szükséges tíz, veled együtt már tizenegy, nem kellett volna sietni, és ráadásul már rég megérkeztek a későbbiekből is többen, Albert Álmos, Birtalan Ákos, Borbély Imre, Elek Barna, Incze Tibor, Kakassy Sándor, Kötő József, Magyari Lajos, Sinkó István. Meg aztán ott vannak a nagy alapítók, akik a parlamentben nem voltak velünk annak idején: Cs. Gyímesi Éva, Kántor Lajos, Sütő András”.



HIRDETÉS
loading...







EZT OLVASTA MÁR?

X