• 2018. július 20., péntek
    Illés
  • 27°
    Kolozsvár
    • 20°
      Csíkszereda
    • 28°
      Székelyudvarhely
    • 19°
      Gyergyószentmiklós
    • 28°
      Székelykeresztúr
    • 20°
      Kovászna
    • 20°
      Kézdivásárhely
    • 20°
      Barót
    • 19°
      Sepsiszentgyörgy
    • 26°
      Arad
    • 26°
      Gyulafehérvár
    • 28°
      Nagyvárad
    • 21°
      Beszterce
    • 21°
      Déva
    • 28°
      Nagybánya
    • 27°
      Marosvásárhely
    • 28°
      Zilah
    • 27°
      Szatmár
    • 26°
      Nagyszeben
    • 26°
      Temesvár
    • 19°
      Brassó
    • 31°
      Bukarest
  • 1 EUR = 4.6562 LEI
    • 1 USD = 3.9954 LEI
    • 1 GBP = 5.2019 LEI
    • 100 HUF = 1.4298 LEI

Zűrzavaros a munkaügyi törvénykezés


-A A+

Zűrzavart okoztak a munkaügyi törvények változásai, a munkaadók és munkavállalók csak kapkodták a fejüket, összegzett évértékelő sajtótájékoztatón Liliana Balmuș. A Kovászna megyei Munkafelügyelőség főfelügyelő-helyettese szerint több törvénymódosítás is jónak mondható, viszont vannak olyan előírások, amelyek alkalmazása bonyolult és ez nagy fejtörést okoz a munkaadóknak és munkavállalóknak egyaránt.

A munkaügyi szakember szerint jónak mondható az inasok és végzős egyetemisták szakmai gyakorlatára vonatkozó törvénymódosítás, hiszen ezek foglalkoztatásakor a munkaadó állami támogatást kap, ugyanakkor a végzősök gyakorlati tapasztalatot szereznek egy adott munkakörben. Háromszéken viszont a cégek nem nagyon élnek ezekkel a lehetőségekkel, hiszen mindössze három inasnak és 13 egyetemi végzősnek biztosítják a szakmai gyakorlatozás lehetőségét.Liliana Balmuș szerint idén sikerült az uniós elvárásokhoz igazítani az alkalmazottak határon túli munkavégzésére vonatkozó törvényt, így szabályozták azt, hogy a külföldre küldött alkalmazott, az adott ország fizetését kell kapja. Nehézséget okoz viszont, hogy minden Európai Uniós országban más az adók és illetékek befizetésének rendszere, így a külföldön dolgoztató romániai vállalkozás számára nehézkes az adóbefizetés követése és az igazolások beszerzése.

A Kovászna megyei Munkafelügyelőség főfelügyelő-helyettese hasznosnak tartja azt az előírást, hogy az alkalmazottra ruházták át a társadalombiztosítási járulékokat, mivel véleménye szerint így elejét lehet venni, hogy a munkaadó elmulassza ezek befizetését az államkasszába.

Fejtörést okoz a jelenléti naplók vezetése

Liliana Balmuș elmondta, tapasztalatuk szerint sok munkaadóknak és munkavállalóknak nehézséget okoz a munkaórák nyilvántartása és a munkaszerződések felmutatása. Hozzátette, igyekeznek rugalmasan kezelni ezt a jogszabályt, így az állandó munkahelyen és kötött munkaidőben dolgozók esetében kérik számon a jelenléti naplók (condică de prezență) kitöltését. Tapasztalatok szerint sokan kötetlen munkaidőben, vagy pedig terepen dolgoznak, így esetükben megértik, ha nem írták alá a jelenléti naplót.

Problémát jelent az is, hogy a cégek székhelyén, munkapontjain vagy képviseletein meg kell legyen a munkaszerződések másolata is, amely adatvédelmi és biztonsági problémát jelent, hiszen így egyrészt nem lehet bizalmasan kezelni a személyes adatokat, másrészt minden dolgozó hozzáférhet munkatársai munkaszerződésének adataihoz. Emellett sok cég számára nehéz megszervezni, hogy az ország különböző állomáshelyein elérhetővé tegye a munkaszerződéseket és biztosítsa az adatvédelmi elvárásokat.

Borsos büntetések feketemunka miatt

Liliana Balmuș arra is rámutatott, hogy már nem minősül bűncselekménynek a feketemunka, viszont maradtak a 10 000 és 20 000 lej közti, borsos bírságok. Hozzátette, hogy a háromszéki munkaadók nagy része betartja a munkaügyi törvényeket. Idén a Kovászna megyei munkafelügyelők 713 ellenőrzést szerveztek, 332 büntetést osztottak köztük 78 pénzbírságot 413 ezer lej értékben. Ebből viszont csak 105 ezer lejt hajtottak be, a többit megfellebbezték a vállalkozók. A felügyelőséghez 200 panasz érkezett, többek között azért, hogy a munkaadók nem adták ki a szabadságot, a szabadnapokat vagy nem fizették ki a túlórákat.       

Liliana Balmuș elismerte, hogy az ellenőreik által kiállított pénzbírságokról szóló jegyzőkönyveket általában megfellebbezik az érintettek, és a bíróság többnyire figyelmeztetésre változtatja a pénzbüntetést. Bár a munkaügyi felügyelőknek jogában állna felfüggeszteni egy cég tevékenységét, ezt a döntést kevés ellenőr vállalja, mert a cég bevételkiesései miatt kártérítésért perelheti be az intézményt vagy az ellenőrt és az 1700 lejt kereső munkafelügyelő, nem vállal be egy ilyen döntést, mondta munkafelügyelőség főfelügyelő helyettese.



HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X