Surján László: ne bízzuk a megbékélést a politikusokra, hanem a magánemberekre
  • 2018. szeptember 20., csütörtök
    Friderika
  • 22°
    Kolozsvár
    • 23°
      Csíkszereda
    • 21°
      Székelyudvarhely
    • 22°
      Gyergyószentmiklós
    • 21°
      Székelykeresztúr
    • 23°
      Kovászna
    • 23°
      Kézdivásárhely
    • 23°
      Barót
    • 23°
      Sepsiszentgyörgy
    • 24°
      Arad
    • 20°
      Gyulafehérvár
    • 24°
      Nagyvárad
    • 22°
      Beszterce
    • 22°
      Déva
    • 23°
      Nagybánya
    • 21°
      Marosvásárhely
    • 22°
      Zilah
    • 22°
      Szatmár
    • 20°
      Nagyszeben
    • 25°
      Temesvár
    • 23°
      Brassó
    • 22°
      Bukarest
  • 1 EUR = 4.6478 LEI
    • 1 USD = 3.9793 LEI
    • 1 GBP = 5.2258 LEI
    • 100 HUF = 1.4303 LEI

Surján László: ne bízzuk a megbékélést a politikusokra, hanem a magánemberekre


-A A+

Az Erdély és Románia egyesülését kimondó 1918. december elsejei Gyulafehérvári Nyilatkozat centenáriumán a magyaroknak és a románoknak meg kell tanulniuk megérteni egymást, ha nem is értenek egyet. Ezt Surján László, az Európai Parlament volt fideszes elnöke mondta szombaton Aradon, az általa alapított Charta XXI nevű civil mozgalom Közös múlt, európai jövő című konferenciáját megnyitó sajtótájékoztatón.

A Charta XXI nem véletlenül választotta Aradot helyszínként, hiszen 2015-ben Megbékélési és Együttműködési Díjjal tüntette ki a várost, tavaly februárban pedig Gheorghe Falcă nemzeti liberális párti polgármesternek adományozta a Jean Monet-emlékérmet, a nemzeti kisebbségek iránti tolerancia, a román–magyar együttműködés érdekében kifejtett tevékenysége elismeréseként.

„Arad különleges helyet foglal el, és nyugodtan nevezhetjük a megbékélés városának, és erre most, a nagy egyesülés előtt egy évvel különösen szükség van” – mondta Surján László, aki aggodalmát fejezte ki a centenárium közeledtével kapcsolatos hírek miatt.

Szerinte félő, hogy az itt élők „a közös jövő testvéri felépítése helyett egymás marcangolására pazarolják erőiket”. Márpedig sem az európai Uniónak, sem a román, sem a magyar nemzetnek nem ez az érdeke – tette hozzá. Surján László kijelentette: „ne bízzuk a megbékélést a politikusokra, hanem a magánemberekre. A párbeszédre pedig azért van szükség, hogy ne harag, hanem – ha egyetértés nem is, de – megértés legyen a két nép között.”

A konferencián részt vevő Gabriel Andreescu politológus, bukaresti emberjogi aktivista arról beszélt, hogy 2017 elején számos jele volt annak, hogy a centenárium előkészületei magyarellenes kampánnyá válnak – és ebbe a sodorba még a Román Tudományos Akadémia is beállt –, de szerencsére nem teljesedett ki.

„Így is a 2018-as esztendő veszélyes év lesz, mert egyesekben a beteljesedés érzése helyett az ellenségeskedés fog felülkerekedni, nyilván a magyarok ellen” – mondta. Szerinte nemcsak román–magyar, hanem román–román megbékélésre is szükség van, mert az 1918-as események, illetve annak századik évfordulójának a megünneplése a románok között is megosztottságot teremtett.

Surján László látszólag „lehetetlen küldetésnek” nevezte a román–magyar megbékélést, de szerinte az aradi konferenciának az az üzenete Bukarest és Budapest felé, hogy bebizonyítsák, erre a lehetetlen feladatra is van megoldás. „Az európai eszme a tolerancia, és ha nem ez érvényesül, akkor a kicsiből is nagy baj lesz. El kell fogadnunk, hogy ami az egyiknek öröm, a másiknak bánat, és meg kell tanulnunk kölcsönösen elviselni egymás örömét és bánatát” – fogalmazott.

Gheorghe Falcă aradi polgármester garanciát vállalt arra, hogy a város (amelynek a Román–magyar megbékélési parkjában mind a Szabadság-szobor, mind az 1848-as román hősök diadalíve megtalálható) ennek az üzenetnek a szellemében viszonyul a 2018-as centenáriumhoz, illetve „a következő száz évben is a magyarok és a románok közös európai jövőjéért” fog dolgozni, mert „ez a jövő stabilitásának és biztonságának a záloga ebben a régióban”. Az elöljáró úgy fogalmazott: „Szeretnék osztozni a szomszédaim és barátaim ünnepén, és szeretném, hogy ők is eljöjjenek az én ünnepemre, de nem fogom ünnepeltetni magam.”

A délután tartott Közös múlt, európai jövő című konferencia programjában román és magyar értelmiségiek előadásai szerepeltek a román–magyar viszonyról. Többek között Smaranda Enache emberjogi aktivista, a Pro Európa Liga elnöke is beszédet mondott.



HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X