• 2017. november 22., szerda
    Cecília
  • Kolozsvár
    • -0°
      Csíkszereda
    • Székelyudvarhely
    • -4°
      Gyergyószentmiklós
    • Székelykeresztúr
    • -1°
      Kovászna
    • -2°
      Kézdivásárhely
    • -0°
      Barót
    • Sepsiszentgyörgy
    • Arad
    • Gyulafehérvár
    • Nagyvárad
    • -1°
      Beszterce
    • Déva
    • Nagybánya
    • Marosvásárhely
    • Zilah
    • Szatmár
    • Nagyszeben
    • Temesvár
    • Brassó
    • Bukarest
  • 1 EUR = 4.6551 LEI
    • 1 USD = 3.9650 LEI
    • 1 GBP = 5.2461 LEI
    • 100 HUF = 1.4877 LEI

Cemo: Kereskényi túl drágának tartotta a kisebbségi jogok érvényesítését


-A A+



Bár a Civil Elkötelezettség Mozgalom (Cemo) 2016-ban, még Dorel Coica polgármestersége alatt indított pert Szatmárnémeti kétnyelvű utcanévtáblák ügyében, később sem szüntette meg, mivel az új, immár magyar városvezetőség sem változtatott az általuk jogsértőnek vélt helyzeten – közölte péntek este a nyelvi jogokat védő marosvásárhelyi civil szervezet.

A Cemo a Szatmár megyei RMDSZ-nek arra az álláspontjára reagált, miszerint Kereskényi Gébor polgármesternek nem állt módjában leállítani a pert, mert ezt csak a felperes tehette meg. Közleményében a szervezet emlékeztet: a kétnyelvű utcanévtáblák perének alapfokú tárgyalása 2017. március 2-án volt a Szatmár megyei törvényszéken. Miután alapfokon a bíróság elutasította kérésüket, fellebbezést nyújtottak be, a nagyváradi fellebbviteli bíróság pedig szintén a szatmárnémeti polgármesternek és önkormányzatnak adott igazat. Az ítélet indoklása még nem ismert.

A Cemo álláspontja szerint a kétnyelvű utcanévtáblákra vonatkozó kérelem a magyar közösség létező jogaira és Románia nemzetközi szerződésekben vállalt konkrét állami kötelezettségekre épül. Emlékeztetnek: 1995-ben Románia elsőként ratifikálta a kisebbségi keretegyezményt, melyben kötelezettséget vállalt, hogy a hagyományosan nemzetközi kisebbségekhez tartozó személyek által jelentős számban lakott körzetekben a helységneveket, utcaneveket és egyéb, a közösség számára szánt földrajzi megjelöléseket a kisebbség nyelvén is kiírják.

Ugyan a 2001-ben módosított helyi közigazgatási körvénybe nem kerültek be az utcanévtáblákra vonatkozó keretegyezmény-cikkelyek, a román állam által ratifikált egyezmények a hazai jog részét képezik, és a román állam kötelezi magát, hogy következetesen és jóhiszeműen teljesítse az általa részes félként aláírt szerződésekből fakadó kötelezettségeket. Románia 2008-ban az Európai Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Chartáját is ratifikálta, amely szintén biztosítja ezeket a nyelvi jogokat.

A Cemo tájékoztatása szerint a szatmárnémeti önkormányzat nevében Kereskényi Gábor RMDSZ-es polgármester azzal indokolta a kétnyelvű utcanévtáblák elutasítását, hogy kihelyezésük megterhelné a város költségvetését, továbbá azzal érvelt, hogy nem létezik törvényes szabályozás a kétnyelvű utcanévtáblák ügyének rendezésére. A releváns kisebbségi jogi nemzetközi szerződésekről, mint például a nyelvi chartáról pedig azt állította, hogy az egyezmény (csak)irányadó elveket (principii orientative) tartalmaz. Azt is hozzátette, hogy Románia ugyan ratifikálta a nyelvi chartát, Írország, Franciaország, Belgium és Görögország azonban nem. 

„Elfogadhatatlanok az ellenérvek”

A Cemo álláspontja szerint az utcanévtáblák kihelyezése ellen felhozott érvek nem elfogadhatóak, hiszen a romániai magyar közösség anyanyelv-használati jogainak érvényesítése szempontjából teljes mértékben irreleváns, hogy a nyelvi chartát melyik más ország nem ratifikálta. Románia ratifikálta az egyezményt, ami mellesleg nem irányadó elveket, hanem kötelezettségeket fogalmaz meg, amelyeket az alkotmány automatikusan beemelt a hazai jogba a szerződés ratifikálásával.

A civil szervezet szerint elfogadhatatlan az az érv is, amely szerint a kétnyelvű utcanévtáblák kihelyezése többletterheket róna az önkormányzatra, hiszen többletkiadás nem indokolhat jogsértést. A romániai magyar lakosok adófizető polgárok, és míg nyelvi jogaik érvényesítése valóban többletforrásokat jelent, ezen kötelezettségek teljesítését (és a velük járó többletköltséget) Románia vállalta, következésképpen nem tagadhatja meg. „Azt pedig különösen sajnálatra méltónak tartjuk, hogy a város magyar polgármestere is túl drágának tartja a kisebbségi jogok érvényesítését” – olvasható a Cemo válaszában.

„Megoldhatták volna a problémát”

A szervezet megállapítja: akárcsak a város előző polgármestere, Dorel Coica, Szatmárnémeti mostani magyar vezetősége sem tekinti sem jogi, sem politikai kötelezettségének a kétnyelvű utcanévtáblák kihelyezését megkövetelő nemzetközi kisebbségi jogok érvényesítését. Szerintük a város mostani vezetősége megoldhatta volna a problémát, és megszüntethette volna a kisebbségi jogot sértő állapotot azzal, hogy a nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeknek megfelelően kiteszi a kétnyelvű utcatáblákat, hiszen azok kihelyezését egyetlen helyi törvény sem tiltja. 

A Cemo az is sajnálatosnak tartja, hogy több mint húsz évvel a kisebbségi keretegyezmény ratifikálása óta a bíróságok még nem tudják, vagy nem akarják helyesen értelmezni az ország által ratifikált nemzetközi kisebbségi jogi egyezményeket, és az állami szervekkel megfelelően érvényesítetni az azokból fakadó állami kötelezettségeket.   

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X


popup