• 2017. december 16., szombat
    Etelka, Aletta
  • Kolozsvár
    • Csíkszereda
    • 12°
      Székelyudvarhely
    • Gyergyószentmiklós
    • 12°
      Székelykeresztúr
    • Kovászna
    • Kézdivásárhely
    • Barót
    • Sepsiszentgyörgy
    • Arad
    • Gyulafehérvár
    • Nagyvárad
    • Beszterce
    • Déva
    • Nagybánya
    • Marosvásárhely
    • 10°
      Zilah
    • Szatmár
    • 11°
      Nagyszeben
    • Temesvár
    • Brassó
    • Bukarest
  • 1 EUR = 4.6346 LEI
    • 1 USD = 3.9285 LEI
    • 1 GBP = 5.2711 LEI
    • 100 HUF = 1.4767 LEI

Reformáció 500 – „Az erdélyi magyarság a sajátos észjárását is a reformációnak köszönheti”


-A A+



Megkezdődött szombat délelőtt a kolozsvári Farkas utcai református templomban a reformáció 500. évfordulójához kapcsolódó jubileumi év legnagyobb erdélyi rendezvénye, amelyen a Kárpát-medence valamennyi református püspöke és Orbán Viktor miniszterelnök is részt vett.

Az ünnepi alkalom a Farkas utcai református templomban istentisztelettel kezdődött, ez után az egyházi elöljárók és politikusok rézfúvós zenekar kíséretében átvonultak a Protestáns Teológia udvarára, ahol megtartották köszöntőiket.

A híveket, érdeklődőket és újságírókat bár nem engedték be a templomba, és a teológián elhangzott ünnepi beszédeket is az épületegyüttes egy másik udvaráról lehetett csak hallgatni, a felszerelt kivetítőkön a délelőttől kora délutánig tartó eseményen nagyon sokan követték az eseményt, és a hideg ellenére is kitartottak.

Magyarország kormánya nevében Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere is felszólalt, aki a Farkas utcai református templomban arról beszélt, hogy az ünneplőknek, a magyar egyházak képviselőinek együtt kell maradniuk és tovább menniük. „Ezt az együttet kell hozzátennünk a reformáció igazához” – fogalmazott.

Balog Zoltán Arany János Walesi bárdok balladáját idézve jelentette ki: a Református Teológiai Intézetbe átvonuló lelkészek és világiak nem lángsírba mennek dalolva, hanem arra készülnek, hogy együtt munkálják a lelki szellemi megújulást. 

„Ha magunknak, magunkért viselnétek a palástot, fogadnánk el a hívek, a választók bizalmát, akkor méltatlanok lennénk mind a kettőre” - fogalmazta meg. Hozzátette: tisztesség és felelősség másokért tenni, és ehhez nem elég a szakma kitanulása, szükség van Isten kegyelmére, az elhívására. 

A kolozsvári ünnepségen Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke is részt vett, akit a tömeg minden adandó alkalommal vastapssal és éljenzésekkel köszöntött.

Kozma Zsolt nyugalmazott teológiai professzor prédikációjában kijelentette: ha nem is tudjuk, mi lesz ezután, hogy megtelik-e 500 év múlva is a kolozsvári Farkas utcai templom, de „hinni kell, hogy Isten velünk van, és ha ő velünk, kicsoda ellenünk”. Azért könyörgött, hogy az ige hódító útjába se külső ellenség, se a saját bűnünk ne álljon. 

Bálint Benczédi Ferenc, a Magyar Unitárius Egyház püspöke a Kolozsváron született Dávid Ferencre, az Unitárius egyház alapítójára emlékeztetett az évfordulón. Úgy vélte az erdélyiek bölcsességére vall, hogy 1568-ban a rendek törvénybe iktatták, „hitéért senkit üldözni nem szabad, mert a hit Isten ajándéka”. Ez a határozat teremtette meg azt a történeti lehetőséget, hogy Erdélyben az unitárius felekezet egyházzá tudott szerveződni, és meg tudott maradni.

Adorjáni Dezső Zoltán, a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház püspöke az erdélyi hegyek között több mozdony által vontatott csíksomlyói zarándokvonatokkal példázta, hogy az erők összeadására van szükség a cél eléréséhez. „Akkor tudunk nagy célokat elérni, ha úgy, mint a mozdonyok, összeadva erőinket együtt húzzuk a lelki szerelvényt a cél felé. Egymásra vagyunk utalva” - fogalmazott. A magyar kormánytól kapott segítséget egy olyan mozdonyhoz hasonlította, mely hátulról tolta meg a szerelvényt. Elmondta, az 500 éve szórványban működő egyháza a példa arra, hogy van bizonyság a túlélésre. 

A magyarországi református egyház üdvözletét Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke, a Királyhágómelléki Református Egyházkerületét Csűry István püspöke, a protestáns egyházak világi vezetőinek az üdvözletét pedig Farkas Emőd, az unitárius egyház főgondnoka tolmácsolta. 

Az istentiszeletet követően az ünneplő egyházi elöljárók és politikusok rézfúvós zenekar kíséretében átvonultak a Protestáns Teológia Intézet udvarára. Az autós forgalmat leállították, az éppen arra járó kolozsváriak pedig egy olyan élményben és látványban részesülhettek, amire nem számítottak. Sokan félrevonultak a járdaszélre, és onnan örökítették meg mobiltelefonjaikkal a vonuló magyar tömeget.

Kató Béla: nem fogadhatjuk el másodrangúságunkat

Ünnepi beszédében Kató Béla református püspök hangsúlyozta: az erdélyi magyarok lojális állampolgárai akarnak lenni annak az országnak, amelyben élnek, de protestáns hitük miatt sem fogadhatják el másodrangúságukat. Elmondta: az ünnepségen részt vevő Orbán Viktor miniszterelnök gyakran megkérdi tőle, hogy megéri-e ma Erdélyben magyarnak lenni. 

„Hogyan lehetne erre igennel válaszolni, ha az egyházi tulajdonban levő iskolaépületek omladoznak, dohosak, és gyengén felszereltek? Hogyan lehetne igennel válaszolni, ha apáink örökségét elveszik, és börtönbe is zárnak, ha merjük azt visszakövetelni?" - fogalmazott a püspök. Ilyen körülmények között nem csodálkozhatunk, hogy itt hagynak gyermekeink – tette hozzá. 

Az erdélyi magyarság a sajátos észjárását a reformációnak köszönheti

Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke beszédében kiemelte: a reformáció és Luther Márton formálta meg az erdélyiséget, az erdélyi magyarság sajátos észjárása is a reformációból ered.

Úgy vélte: Luther Márton tanai „és a nyomukban keletkező kreatív káosz” jelentősen hozzájárult az erdélyiség, a transzilván-szellemiség születéséhez. A protestánsok ugyanis újraértelmezték magukat, saját helyüket az akkori világban, újraértelmezték viszonyukat a keresztény hithez, a másik emberhez, és újragondolták céljaikat és küldetésüket e világon.

„Az erdélyi észjárás a reformáció korában kristályosodott ki, vált egyedivé, a maga korában egyenesen különlegessé. Amikor a tordai országgyűlés 1568-ban kimondta a vallásgyakorlás szabadságát, az akkor művelt Nyugaton még nagyban folyt a vallásüldözés” – idézte fel a politikus.

Az első világháború egy olyan helyzetet teremtett az erdélyi magyarok számára, amit nem kértek, de elfogadtak – mutatott rá Kelemen Hunor. Gyulafehérváron ígéretet kapott a közösség, hogy megmaradhat olyannak, amilyen addig is volt, de a szövetségi elnök úgy véli: az ígéret és tett között akkora a távolság, mint Makó Jeruzsálemtől.

„Egy ország akkor erős, ha a közösségei azok” – fogalmazott az RMDSZ elnöke. Hozzátette: a többség mindig felelős a kisebbségért. „Itt állunk, másként nem tehetünk. Itt élünk, másként nem tehetünk. Ez a mi dolgunk, ez a mi adottságunk, ennek szellemében cselekszünk” – zárta beszédét Kelemen Hunor.

Orbán: a jövőt magyar nyelven írják

A nemzeti büszkeség kora következik az egész Kárpát-medencében - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök Kolozsváron,ahol a legszorosabb értelemben vett lelkipásztori szolgálatot fogalmazott meg elvárásként a teológus ifjúság számára. Beszédében úgy fogalmazott: a jövőt magyar nyelven írják.

Nemzeti missziós parancs megkeresni és megtartani a magyar közösségeket, „a mi küldetésünk, hogy kiharcoljuk, hogy szülőföldjükön boldoguljanak, magyarul tanulhassanak, magyarként élhessenek” - emelte ki.

„Szerénytelenül nagy” kérésének adott hangot, amelyben a magyarok számára még 500 évet kért a Kárpát-medencében.

Az elmúlt 500 év nem volt egyszerű a közösség számára, hiszen sokszor azt tapasztalta: amit gyorsan elvettek, azt csigalassússággal adták vissza, amit teljes szépségében vettek el, azt romos állapotban adták vissza – mutatott rá Magyarország miniszterelnöke. Hozzátette: „ha 500 év történelmének súlya alatt is megálltunk egyenesen, akár a tölgy, akkor meg fogunk állni a következő 500 évben is”.

Közös érdek a kiegyensúlyozott magyar–román viszony

A magyarok határokkal elválasztva és szétszórva is egy közös test tagjai – hangoztatta Orbán Viktor Kolozsváron. „Olyan egységes magyar nemzetet építünk, amelynek közösek a céljai, közösek a feladatai, és már közösek a döntései is” – mondta.

Közös érdeknek tartotta, hogy a román nemzet és a magyar nemzet viszonya kiegyensúlyozott legyen, amelyben a magyarok jogait is elismerik. „Közös érdekünk egy olyan jövő, ahol egy iskola bezárása csak rendszerhiba, valamiféle baleset lehet, de nem az élet rendje” – magyarázta.

„Közös érdekünk egy olyan jövő, ahol nem fordulhat elő, hogy bármely magyar vagy román közösséget megfosztanak attól, hogy a saját nyelvén tanulhasson. Olyan jövő, amelyben a felívelő Magyarország összekapcsolódik a feltörekvő Romániával"  – mondta a miniszterelnök.

Teljes beszédének összefoglalóját itt olvashatják. 

A reformáció 500. évfordulójához kapcsolódó jubileumi év legnagyobb erdélyi rendezvényét az Erdélyi Református Múzeum átadásával zárták, amelyben elsősorban a szórványvidékről összegyűjtött, használaton kívüli úrvacsorai kelyhek és templomi textíliák tekinthetők meg. 

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X


popup